|
|
|
|
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (1. rész)
|
1990. április 12., csütörtök - A Magyar Nemzeti Bank
csütörtökön tartotta meg 1990. évi rendes közgyűlését az államnak
mint a részvények tulajdonosának képviselői, az igazgatóság tagjai,
valamint a számvizsgálók jelenlétében. Az 1989. december 31-ei
mérleget, az 1989. évi eredménykimutatást és a tavalyi üzletévről
szóló jelentést Bartha Ferenc, a bank elnöke terjesztette elő.
Az MNB jelentése elemzi a jegybank 1989. évi működésének közgazdasági környezetét; azokat az ismert monetáris feszültségeket, amelyek tevékenységét, illetve lehetőségeit meghatározták. Ezek fő jellemzői: konvertibilis viszonylatban az ország további külföldi eladósodása; rubelviszonylatban az árura egyidejűleg nem váltható követelések növekedése; az állami költségvetés tetemes hiánya; az infláció; a vállalatok közötti fizetési késedelmek egyre növekvő mértéke; a gazdaság szerkezeti átalakításának lassúsága. E körülmények között hárult a jegybankra az a feladat, hogy hozzásegítse a nemzetgazdaságot az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzéséhez, az infláció lassításához. A Magyar Nemzeti Bank e célokat elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiség növekedésének fékezésével érhette és érte el. Ezt szolgálta a megszorító hitelpolitika, valamint a monetáris szabályozás egyéb, a jelentésben részletesen tárgyalt eszközeinek (kamatpolitika, árfolyampolitika, nyíltpiaci műveletek, tartalékráta-politika) alkalmazása.
A pénzszűkítő politikát jellemzi a pénzmennyiség alakulása. 1989. december 31-én a gazdaságban meglévő pénz állománya 698,4 milliárd forint volt, 78,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ez nominálértékben 12,6 százalékos növekedés, ami az inflációs rátát figyelembe véve reálértékben 5,1 százalékos csökkenést jelent.
Az 1989. december 31-ei jegybanki mérlegben jelentős feszültségek jutnak kifejezésre. Ezek egyike az, hogy a jegybanknak az államháztartás a legnagyobb adósa, s emiatt a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek - rajtuk keresztül pedig a vállalatok és a lakosság - a jegybanki hitellehetőségekből szerényebben részesülhetnek. Az államháztartásnak a jegybankkal szembeni adóssága 1989. december 31-én a belföldi bankok és az államháztartás együttes tartozásának 82,6 százaléka, az állami költségvetésre terhelt forintleértékelések figyelmen kívül hagyásával 74,5 százaléka volt. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|