|
|
|
|
Haughey Belfastban (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. április 11. szerda (MTI-tud) - Észak-írországi
protestánsok heves tüntetéssel fogadták szerdán Belfastban Charles
Haughey ír miniszterelnököt, aki az Európai Közösségek tanácsának
soros elnökeként kapott meghívás Ulster fővárosába. Személyében,
jóllehet nem hivatalos minőségben, először látogatott ír kormányfő
Belfastba azóta, hogy 1921-ben Írország hat északi megyéjének
protestáns többsége deklarálta Ulster elszakadását a Dublinban
kikiáltott Ír Szabadállamtól és bejelentette csatlakozását
Nagy-Britanniához.
A brit vállalati igazgatók intézete kérte fel Charles Haugheyt, hogy az EK-tanács soros elnökeként szólaljon fel az Ír Köztársaság és Észak-Írország határközi kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről rendezett belfasti tanácskozáson.
A konferencia színhelye, az Europa szálló köré mintegy ezer rendőr vont kordont, sokszorosan túlszárnyalva a tüntetők számát, akik Ian Paisley tiszteletes, az Demokratikus Unionista Párt elnökének vezetésével tiltakoztak az ír kormányfő látogatása ellen. Paisley ,,az észak-írországi nép megsértésének,, minősítette azt, hogy az Ír Köztársaság miniszterelnökének személyében ,,Ulster ellensége,, tesz látogatást Belfastban. A tüntetőknek csupán annyit sikerült elérniök, hogy követelésükre a szállodaigazgatóság kitűzette a hotelre a brit állami lobogót is.
,,Charles Haughey az oroszlán barlangjában,, - így jellemezte szerdai előzetes hírmagyarázatában a Financial Times az ír miniszterelnök belfasti látogatását. A brit üzleti körök szócsöve emlékeztetett arra, hogy Haughey ellenzéki politikusként 1962-ben járt Belfastban. Rámutat, hogy mostani látogatására a brit-ír viszony feszültségektől terhes, roppant kényes szakaszában került sor, alig 48 órával az után, hogy a brit fennhatóság ellen küzdő IRA egyik különítménye az ulsteri védelmi ezred (UDR) négy katonáját megölte. A Financial Times kiemeli, hogy mind Charles Haughey, mind pedig Gerard Collins ír külügyminiszter az utóbbi időben többször összevetette a Kelet-Európában végbement óriási változásokat Észak-Írország ,,kezelhetetlennek tűnő helyzetével,,. (folyt.)
1990. április 11., szerda 14:12
|
Vissza »
|
|
Haughey Belfastban (2.rész)
|
,,Az ír kormány nagyon hajlik rá, hogy párhuzamokat vonjon a német egység és az ír egység között. Haughey nemrégiben kijelentette: ,Egy megosztott ország állampolgáraként különösen erős érzelmi kötődést érzek Németország újraegyesítésének eszméjéhez,. Collins külügyminiszter az Egyesült Államokban tett látogatásán jelentette ki, hogy ,az újraegyesítés kérdése nemcsak a németek, hanem az írek számára is fontos ügy,. A párhuzam világos, de nem teljesen érvényes. A keletnémetek túlnyomó többsége egyesülni akar nyugati honfitársaival. Észak-Írországban viszont egy közlemúltban végzett közvéleményykutatás úgy találta, hogy csupán a lakosság 11 százaléka kíván az Ír Köztárság része lenni,, - hangsúlyozza a lap.
Rámutat: az nem meglepő, hogy a protestánsoknak csupán egy százaléka szavazott egyesülésre, de úgy tűnik, hogy még Észak-Írország lakosságának katolikus része sincs teljesen meggyőződve az egyesülés célszerűségéről. Ezt annak tulajdonítja, hogy Észak-Írországban általában magasabb az életszínvonal, mint az Ír Köztársaságban, s 14 százalékos a munkanélküliség (az ír katolikusok körében ennek kétszerese), ám az Ír Köztársaság 18 százalékos munkanélküliségi rátája nem kínál alternatívát az ulsteri állástaloknak.
A Financial Times emlékeztett arra, hogy a legutóbbi húsz évben 2792 halálos áldozata volt az ,,észak-írországi bajoknak,, , így Charles Haughey most sem igen mondhat mást, mint amikor csaknem harminc évvel ezelőtt Belfastban a határ két oldalán élő közösségek közti jobb megértést szorgalmazta. ,,A dolgok nagyon lassan változnak Írországban,, - állapítja meg végezetül a Financial Times. +++
1990. április 11., szerda 14:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|