|
|
 |
|
 |
Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)
|
1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon.
Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul
demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más
nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk
összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács,
amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 -
csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb
értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista
demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység
munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel
felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat
elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették.
Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének
elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint
járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az
időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az
egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek.
A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros
évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a
különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti.
Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott
létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a
szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás,
a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a
helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a
kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon
túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás
elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra
vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása
előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális
egyezménybe. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|