|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
|
Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának
állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett
törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító
indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor
Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban
elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a
kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület
véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát.
Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról
kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a
lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével
megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a
rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik
legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos
körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a
fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági
bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál.
Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a
mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei
gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés.
A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen
szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen
elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt
módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a
törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket,
mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket
is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az
eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól
a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön
az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi
pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan
engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági
bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A
képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők
kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak
minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban
Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntető törvénykönyvnek a
visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a
visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket,
bűncselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen
indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|