|
|
|
|
Az Országgyűlés második napja (1. rész)
|
1990. május 3., csütörtök - Kedves meglepetés várta
csütörtökön reggel az ülésteremben a honatyákat: : a Fidesz
képviselői egy-egy narancsot - a Fiatal Demokraták szimbólumát -
helyeztek el képviselő társaik asztalára. Ez az apró gesztus is
minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy oldódott az előző napi
ünnepélyes hangulat, s a padsorokban ülők közvetlenebb hangnemben
váltottak szót egymással az elnöki csengő megszólalása előtt.
Már túlhaladt a mutató a 9 órát jelző számon, amikor Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke megnyitotta az ülésnapot. Bejelentette, hogy napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy Ferenc József képviselő, az FKgP elnöke.
Nagy Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Független Kisgazdapárt békési szervezete kezdeményezte az Országgyűlés előző megbízott elnökénél, Fodor Istvánnál Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítását. A válaszból kitűnt: a vonatkozó törvény erre nem ad lehetőséget, mert a kérelmet az érintetteknek kell benyújtani. Nagy Ferenc és sorstársai azonban ezt nem tehetik meg, mert elhunytak, úgy, hogy szeretett hazájukat nem láthatták viszont, de magyarságukat, hovatartozásukat sosem tagadták meg. A képviselő javasolta: az új Parlament most pótolja régi adósságát, és törvényben rehabilitálja a volt miniszterelnököt és társait. Mint kiemelte: ezzel emberi és nemzeti mulasztást pótol a törvényhozó testület,, s újabb lépést tesz jogállamiságunk, nemzetközi elismertségünk útján, nemzeti ön- és közmegbecsülésünk terén.
Szabad György indítványozta, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága foglalkozzon a javaslattal. Ezt a képviselők 343 igen, 2 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadták.
Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lépett az emelvényre. Bejelentette: a Minisztertanács lemondását követően - az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdésének előírásai szerint eljárva - a kormányalakítási megbízás előkészítéseként tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőivel, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjával. Véleményük ismeretében - figyelemmel a demokratikus parlamenti hagyományokra - kormányalakítással bízta meg Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 10:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (2. rész)
|
Egyúttal felkérte, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak programjával.
Göncz Árpád a bejelentéshez személyes megjegyzést fűzött. Szólt arról, hogy Antall József képességeit az elmúlt, nem túl hosszú időben mindenkinek módja volt megismerni. Őt azonban régebbi szálak kapcsolják az MDF elnökéhez: politikai pályafutásuk nagyjából azonos helyről indult; mindkettőjükre nagy hatással volt az egykori kisgazdapárti politikus, Kovács Béla személye. Utalt arra, hogy igazi politikai tevékenységet először 1956-ban fejtett ki Antall József. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, s azt mindenki számára iránymutatóan képviseli ma is. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a politikus meg tudja tenni azokat a lépéseket - a képviselők segítségére is számítva -, amelyeket egy új ország felépítésének útján meg kell tennie. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 10:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (3. rész)
|
A kormányalakításra felkért Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke leszögezte: amikor elfogadta a megbízatást, kormányalakítási kísérletre vállalkozott. Kifejezte reményét: a magyar alkotmányosság új korszakában szokásjoggá, gyakorlattá válik, hogy a legnagyobb politikai párt vezetője vállalkozhat először a kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni, hogy a képviselők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt.
Antall József hangoztatta: a kormányalakításban semmiféle személyes ambíció nem irányítja, karriervágy nem vezérli. Arra vállalkozik, hogy megkísérelje az országot, a nemzetet a válság küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes útra terelni.
Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb ország megteremtésére - mondta. - Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek - tette hozzá. Bármennyire kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzetközi környezetével, mégsem beszélhetünk arról, hogy körülöttünk már minden megoldódott, és felhőtlen külpolitikai körülmények között vállalkozunk e lépésre.
- A nehéz nemzetközi körülmények közepette - noha számos támogatót magunk mögött érezhetünk - csak önmagunk elhatározásával, tehetségével és akaratával érhetünk célt. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy vannak más erők is; nem mindenki kívánja a mi sikerünket sem az ország határain kívül, sem idehaza. Éppen ezért azoknak, akik valóban egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak - akár a kormányzó párt tagjai, akár az ellenzékhez tartoznak - egymással a politikában versengve, de az alapkérdésekben együttműködve kell előre haladniuk. Ha nem tudjuk megmutatni a világnak azt, hogy Magyarországot felelősségteljes politika irányítja - akár a kormányzat, akár az ellenzék oldaláról -, s azt, hogy a külpolitikai és belpolitikai feltételek közepette mi magunk mindent megteszünk Magyarország politikai stabilitásáért, gazdasági felemelkedéséért, akkor a veszélyek óriásiak lehetnek. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 11:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (4. rész)
|
- Hazánknak a nemzetközi pénzvilág bizalmát is meg kell nyernie, meg kell tartania - folytatta Antall József. - Illúzióink azonban e téren sem lehetnek, mert csak akkor haladhatunk előre, ha Magyarországon befektetések lesznek és mozgósítani tudjuk a nép gazdasági, politikai erőit.
Antall József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány azon politikai erők összefogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség keretében is együttműködtek. A magyar politikai életnek az Országgyűlés olyan közös otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve, magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. Mert szemben állhatnak ugyan egymással, de egy kérdés megítélésében nem lehet különbség: valamennyien a parlamentarizmus és a politikai többpártrendszer hívei. ,,Arról meg lehetünk győződve - bízom abban, hogy erre soha többé nem kerül sor -, ha itt még egyszer, és ezt csak elméletileg mondom, egypárti diktatúra lenne, ebből az Országgyűlésből nem sokan maradnának szabadlábon. Ez a tudat tartson bennünket össze, bármelyik oldalról jöttünk, mert ez az, ami mindnyájunkat összeköthet. Ez a mi közös örökségünk és a magyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk,, - mondta nagy tetszést aratva Antall József.
A magyar alkotmányjogi fejlődés történeti útjának vázolása után leszögezte: a történelmi örökségnek kell meghatároznia magatartásunkat, hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De most hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső feszültségeinek megszüntetését várja tőlünk - hangoztatta. ,,E hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra megrendítően és - nyugodtan mondhatom - igen nagy megtiszteltetéssel átvett megbizatást,, - mondta végezetül Antall József.
A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált a kormányalakítással megbízott politikusnak. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 11:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (5. rész)
|
A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására.
Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parlamenti pártok frakcióvezetői, valamint a független képviselők megbízottja előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Országgyűlés bizottsági szervezetének kialakításában. Mindemellett személyi javaslatokat is tettek az egyes bizottságok tisztségviselőire. Ennek értelmében a Parlamentnek egyszerre kell határoznia a bizottságok megalakításáról és vezetőinek személyéről. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 11:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja - A Fideszesek többsége kivonult
|
1990. május 3., csütörtök - A bizottságok elnevezése körül
folyó hosszas vita közben a Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége
kivonult az ülésteremből. A Fideszesek távozásának okát Áder János a
következőképpen magyarázta:
- A bizottságok elnevezése körüli vitát kicsinyesnek,
komolytalannak, az alakuló üléshez méltatlannak érezzük. Úgy
gondoljuk a szakértői tárgyalások három hete alatt volt elegendő idő
arra, hogy a frakciók egymás között tisztázzák: milyen
bizottságokat, milyen elnevezéssel kívánnak alakítani. Véleményem
szerint, ha ebben eddig nem sikerült megegyezni, akkor nem most, az
alakuló ülés második napján kellene ezt megtenni. Azok a javaslatok,
amelyek arra vonatkoztak, hogy esetleg új bizottságokat kellene
alakítani, megoldhatók, hiszen minden bizottság további
albizottságokat választhat tagjai sorából. Az elnevezéseken pedig
szerintem nem érdemes most vitatkozni, mert azokat nyilván a
bizottságok tevékenysége és működése teszi egeyértelművé. Az is
látható, hogy van tevékenységükben átfedés, tehát ezért ilyen
precizírozásra nincs igazából szükség. (MTI)
1990. május 3., csütörtök 11:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (6. rész)
|
Az új Parlamentben az első vita az Országgyűlés létrehozandó bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polémiában több mint huszan - néhányan többször is - mondtak véleményt. Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti csoportjának vezetője elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiosztott javaslatban a Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtó bizottság nevében minden bizonnyal csak technikai hiba folytán került bele a felügyeleti szó, mert hiszen a parlamenti pártok frakcióvezetői nem így állapodtak meg előzetesen. Mivel valóban elírás történt, a javasolt elnevezést módosították. A Tisztelt Ház - a képviselők 67 százalékának igenlő szavazatával - egyetértett Kulin Sándor (MDF) azon javaslatával, hogy a Szociális és egészségügyi bizottság nevét Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságra egészítsék ki.
A bonyodalom abból keletkezett, hogy Papp Sándor (MDF) a Környezetvédelmi bizottság nevének Környezetügyi és Településfejlesztési bizottságra változtatását indítványozta, abból a megfontolásból, miszerint a környezetvédelmi megnevezés túlságosan passzív magatartást jelölne. Tarján Lászlóné (FKgP) pedig a Környezet- és természetvédelmi bizottság elnevezést ajánlotta megfontolásra. Ezzel összefüggésben Tölgyessy Péter kifogásolta: ha a pártfrakciók előzetesen már megállapodtak a bizottságok elnevezéséről, akkor az egyik parlamenti csoport most miért terjeszt elő újabb változatot, s arról miért nyitnak vitát. Kiderült azonban, hogy Papp Sándor nem az MDF parlamenti csoportja, hanem annak környezetvédelmi szekciója nevében tette meg indítványát. Az MDF képviselője, hogy véget vessen az időközben kibontakozott nyelvészeti nézeteltéréseknek - amelyben többen Tölgyessy Pétert is támadták, mert felszólalását úgy értelmezték, mintha általában akarná elejét venni a parlamenti vitáknak - visszavonta javaslatát. Tarján Lászlóné azonban változatlanul fenntartotta névváltoztatási szándékát, de azt a képviselők leszavazták. Mindeközben többen figyelmeztettek arra, hogy ez a vita méltatlan a parlamenthez - jónéhány honatya el is hagyta az üléstermet -, mások a témában a hozzászólások berekesztését kérték, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden jelentkezőnek szót adjon. A számítógép nyilvántartása szerint a ténylegesnél is többen kértek volna szót, ám kiderült, hogy néhány esetben azok a narancsok adtak téves jelzést a technikának, amelyeket a munkanap kezdete előtt a fideszesek helyeztek el képviselőtársaik padjain, esetenként a szavazógombokon. (folyt. köv.)
1990. május 3., csütörtök 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (7. rész)
|
A napirendtől eltérően, a plenáris ülést megszakítva délben az Országgyűlés különböző csoportjai külön tanácskozásra vonultak el. Zárt ülésre invitálta tagjait a külügyi bizottság, s megbeszélést tartottak a frakciók, majd a frakcióvezetők is. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 12:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja - Lelkész és hívő képviselők
sajtótájékoztatója
|
1990. május 3., csütörtök - Lelkész és hívő képviselők
pártoktól független, semleges kapcsolatfelvételéről tájékoztatták az
újságírókat az Országgyűlés csütörtöki ülésnapján tartott első
sajtóértekezleten.
A csoport nevében Roszik Gábor evangélikus lelkész elmondta: a különböző egyházakhoz és felekezetekhez tartozó lelkészeket és hívő embereket a közös hit, a testvéri szeretet köti össze, s ennek alapján kívánnak utat építeni a parlamenti pártok között. Kiemelte: nem szakmai, hanem olyan testvéri közösséget hoztak létre, amelyhez bármely képviselő csatlakozhat pártállásától és felekezethez való tartozásától függetlenül. Kádár Péter református lelkész ezt azzal egészítette ki, hogy a parlamenti megbékélést kívánják elősegíteni, természetesen nem a problémákat megkerülve, látszategységet mutatva. Céljuk a parlamenti munkában felmerülő feszültségek oldása.
Kérdésekre válaszolva elhangzott: a csoport természetesen kifejti álláspontját bizonyos témákról, hiszen összehangolt véleményük megjelenítését olykor szükségesnek látják majd, ám nem tartják alapvető feladatuknak különböző önálló állásfoglalások kibocsátását. Kádár Péter megjegyezte: helyesnek tartják, hogy az egyházaknak nincs korporális képviselete a Parlamentben, épp ezért a csoport sem törekszik valamiféle ,,pótkorporatív,, szerep eljátszására. Raj Tamás rabbi pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a lekészek és hívők részt vesznek a parlamenti bizottságok munkájában, sőt van akit beválasztottak saját pártfrakciójának vezetőségébe, így hatásuk mindenképpen markánsan jelentkezhet a Parlament munkájában.
Az egyházak megújulásával kapcsolatban a részvevők kifejtették: az egyházak és felekezetek vezetőinek is át kell gondolniuk azt, ami a társadalomban történt. Iványi Gábor, az Evangéliumi Testvérközösség lelkésze úgy vélekedett, hogy az egyházak megújulása nem elsősorban a hivatalban lévő egyházvezetőkön múlik, hanem alulról kell megvalósulnia. Az egyházi közélet megtisztulásához néhány hónap szükséges, és az egyházakhoz tartozó hívő embereknek kell eldönteniük, hogy kívánják jelenlegi vezetőiket támogatni. (MTI)
1990. május 3., csütörtök 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (6/a rész)
|
A képviselők végülis 98 százalékos arányban úgy döntöttek, hgy a már elfogadott módosításokkal együtt az előterjesztésnek megfelelően állítják fel a parlamenti bizottságokat, s azok tagjait, tisztségviselőit az előzetes javaslat alapján megválasztottnak tekintik.
Az Országgyűlés állandó bizottságai a következők: 1. Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság (26 fő) Elnök: Dr. Salamon László (MDF) Alelnökök: Dr. Balsai István (MDF) Dr. Torgyán József (FKgP) Titkár: Dr. Hack Péter (SZDSZ)
2. Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság (25 fő) Elnök: Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) Alelnökök: Dr. Böröcz István (FKgP) Horváth Balázs (MDF) Titkár: Dr. Sóvágó László (MDF)
3. Külügyi bizottság (23 fő) Elnök: Horn Gyula (MSZP) Alelnökök: Csóti György (MDF) Hegedűs István (Fidesz) Titkár: Szent-Iványi István (SZDSZ)
4. Honvédelmi bizottság (24 fő) Elnök: Dr. Balogh György (FKgP) Alelnökök: Király Béla (független) Mécs Imre (SZDSZ) Dr. Raffay Ernő (MDF) Titkár: Perjés Gábor (MDF)
5. Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság (26 fő) Elnök: Soós Károly Attila (SZDSZ) Alelnökök: Bethlen István (MDF) Dr. Békesi László (MSZP) Titkár: Dr. Becker Pál (MDF)
6. Gazdasági bizottság (26 fő) Elnök: Bod Péter Ákos (MDF) Alelnökök: Dr. Lakos László (MSZP) Tardos Márton (SZDSZ) Titkár : Sárossy László (MDF) (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (6/b rész)
|
7. Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság (26 fő) Elnök: Dr. Kiss Gyula (MDF) Alelnökök: Arató Géza (SZDSZ) Dr. Baranyai Miklós (MDF) Titkár: Dr. Kovács Pál (MSZP)
8. Környezetvédelmi bizottság (23 fő) Elnök: Lukáts Miklós (KDNP) Alelnökök: Dr. Papp Sándor (MDF) Ráday Mihály (SZDSZ) Titkár: Dr. Tarján Lászlóné (FKgP)
9. Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottság (25 fő) Elnök: Dr. Kulin Ferenc (MDF) Alelnökök: Nádori László (SZDSZ) Prepeliczay István (FKgP) Titkár: Elek István (MDF)
10. Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság (25 fő) Elnök: Dr. Fodor Gábor (Fidesz) Alelnökök: Dr. Lukács Tamás (KDNP) Dr. Mészáros István (SZDSZ) Titkár: Dr. Baka András (MDF)
Az Országgyűlés különbizottságai a következők:
1. Ügyrendi bizottság (14 fő) Elnök: Dr. Kónya Imre (MDF) Alelnök: Dr. Katona Béla (MSZP) Titkár: Dr. Szigethy István (SZDSZ)
2. Választási és mandátumvizsgáló bizottság (12 fő) Elnök: Nyers Rezső (MSZP) Alelnök: Dr. Isépy Tamás (KDNP) Titkár: Novák Rudolf (SZDSZ)
3. Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság (12 fő) Elnök: Oláh Sándor (FKgP) Alelnök: Deutsch Tamás (Fidesz) Titkár: Dr. Balás István (MDF)
(folyt. köv.)
1990. május 3., csütörtök 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (6/c rész)
|
4. Nemzetbiztonsági bizottság (13 fő) Elnök: Dr. Demszky Gábor (SZDSZ) Alelnök: Szokolay Zoltán (MDF) Titkár: Bereczki Vilmos (FKgP)
(folyt. köv.)
1990. május 3., csütörtök 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (8. rész)
|
A képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozása miatt hosszúra nyúlt szünet után az Országgyűlés megtárgyalta a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló határozati javaslatot.
Szabad György emlékeztetett arra, hogy e határozat csupán egy rövid, átmeneti időszakra szól, s a Parlamentnek hamarosan alkotmányerejű törvényben kell rendeznie ezt a kérdéskört.
A képviselők - vita nélkül - 308 egyetértő szavazattal elfogadták a tervezetet, melynek értelmében havi tiszteletdíjuk a miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg, azaz bruttó 32.500 forint. Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője, valamint az egyes bizottságok tisztségviselői. Az elfogadott határozat szerint a képviselők havonta tiszteletdíjuk alapösszegének 30 százalékáig költségtérítési átalányra, valamint szállásköltség megtérítésére jogosultak.
A határozathozatal után Szabad György bejelentette, hogy a Parlament május 9-én, szerdán ismét összeül. Hozzátette: ez azért szükséges, hogy még a kormányalakítást megelőzően - egyúttal azt segítendő - az Országgyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány néhány rendelkezésének felülvizsgálatát, valamint a minisztériumok felsorolásáról, illetve a jogalkotásról szóló törvényeket. (folyt. köv.)
1990. május 3., csütörtök 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (9. rész)
|
Szabad György ezután bejelentette, hogy fontos külpolitikai - Litvániával kapcsolatos - kérdésben közös állásfoglalást alakitott ki a Parlament Külügyi bizottsága, valamennyi parlamenti pártcsoport, valamint a pártfrakciók vezetői és a függetlenek megbízottjának értekezlete. Javasolta, hogy - mivel ilyen módon valamennyi képviselőnek lehetősége volt véleményének közvetlen illetve közvetett kifejtésére - a plenáris ülésen már ne nyissanak vitát a nyilatkozatról, következzék a határozathozatal.
Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője kért ekkor szót, s közölte: ismeretei szerint nem is egy állásfoglalás-tervezet született ebben a fontos külpolitikai kérdésben. A vitától akkor tudnak eltekinteni, ha mindegyik tervezetet - így a Fidesz-ét is - szétosztatják és azokat még a határozathozatal előtt - áttanulmányozhatják a képviselők.
A dokumentum-tervezet szétosztásáig az elnök ismét felfüggesztette a plenáris ülést. (folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 16:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja - Antall József
sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. május 3., csütörtök - Magyarország minden eddig
megkötött nemzetközi szerződését megtartja - jelentette ki a
Parlamentben tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Antall József,
akit az ideiglenes köztársasági elnök kormányalakítással bízott meg.
Hozzátette: ez politikai értelemben hazánk hitelképességének az
alapja, de ez természetesen nem zárja ki egyes nemzetközi
szerződések kölcsönös megegyezés alapján történő felülvizsgálatát.
Mint mondta: átalakulásunk kulcskérdése a külföld bizalmának
megnyerése, az eddigi jó pozíciók további javítása.
A megalakuló kormány egyszerre kíván jó kapcsolatot teremteni a Nyugat-Európával, Észak-Amerikával és más országokkal is, nem elhanyagolva a közvetlen szomszédainkkal meglévő kapcsolatainkat sem. Ugyancsak a legfőbb feladatok közé tartozik a nemzetközi pénzvilág bizalmának megnyerése. Magyarország a jövőben is eleget kíván tenni adósságszolgálati és más pénzügyi kötelezettségeinek. Ha ez sikerül, akkor az új kormánynak esélye lesz arra, hogy eredményesen tudja majd megoldani feladatait.
Antall József kiemelte: az új kormány korrekt kapcsolatot óhajt fenntartani a Szovjetunióval, s elő kívánja segíteni a csapatkivonás folytatását is. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a magyar belpolitikai életben kiegyensúlyozott légkör alakuljon ki, megszilárduljon a többpártrendszer, és jól működjön a parlamentarizmus.
A politikus hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum már folytatott előzetes tárgyalásokat potenciális koalíciós partnereivel, a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal, de megállapodások még nem születtek, ezért személyi kérdésekről egyelőre nem tud nyilatkozni. Azt is elmondta, hogy semmiképpen sem kerül sor május közepe előtt az új kormány megalakítására, de lehet, hogy a koalíciós tárgyalások május 20-ig is eltartanak. Az új kormány megalakulása előtt még több alkotmánymódosításra is szükség van, egyebek közt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása várható, mert ez előfeltétele a kormányalakításnak. Kitért arra, hogy az új kormány programjának egyelőre csak a rövidített változata készül el, amelynek kialakításához felhasználják az MDF, valamint a koalíciós partnerek programjait, illetve a Kék Szalag Bizottság és a Híd Csoport ajánlásait. (folyt. köv.)
1990. május 3., csütörtök 16:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja - Antall József
sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint az államigazgatásból a jó szakemberek, amelyekre az új kormánynak is igen nagy szüksége van, nem csak bizonytalansági érzetük miatt távoznak el, hanem azért is, mert az örvendetesen beindult privatizáció következtében másutt jóval nagyobb jövedelemhez jutnak. Mint mondta: az államigazgatást nem tekinti pártpolitikai területnek, hiszen a munkahelyeken nem működhetnek pártok, így nincs akadálya annak, hogy az ellenzéki pártok szakértői is dolgozhassanak az államigazgatásban. Egy ilyen együttműködés az SZDSZ szakértőivel természetesen nem jelent semmiféle koalíciót. Antall József külön hangsúlyozta, hogy az új kormány számít a Fidesz szakembereinek munkájára, annál is inkább, mert e párt korosztálya jelenti a jövő utánpótlását.
Szólt arról is: ma már bizonyosnak látszik, hogy az Országos Tervhivatal jelenlegi funkciójában nem működik tovább, de a hivatal szakembereire az új kormány más területeken igényt tart. A létrehozandó Munkaügyi Minisztérium az ÁBMH bázisára épül, de jóval szélesebb hatáskörrel, így például e tárcára hárul majd az átképzési program megszervezése, illetve lebonyolítása is. Végezetül közölte, hogy a megalakuló kormány folytatja tárgyalásait a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal, valamint a nagy pénzügyi csoportok vezetőivel hitelkérdésekről, illetve lehetséges jövőbeni magyarországi beruházásokról. Mint megjegyezte: a külföldön élő magyar származású bankszakemberek különösen nagy érdeklődést tanúsítanak az átalakulás iránt. (MTI)
1990. május 3., csütörtök 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (10. rész)
|
Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az elnöklő Szabad György jelezte: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határozatra van szükség. Először is arról szavaztatta meg a Tisztelt Házat, hogy egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a jelenlévő képviselők 74 százaléka szavazott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel abban állapodtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes állásfoglalás-tervezetek felett.
A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt felolvasta. A javasolt szöveggel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavazta meg a bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvánia népének önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az állásfoglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az érvényesítését is, amelyek a magyar-szovjet jószomszédi kapcsolatok fennmaradásához, megőrzéséhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió politikai stabilitásának megőrzése, a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része.
Éppen ennek a mondatrésznek az elhagyását javasolta Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője pártja nevében, mert szerintük elegendő, ha a litván nép önrendelkezése mellett nyilatkozik a Parlament, s ebben az ügyben annál többet nem kell mondani, minthogy meg kell őrizni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József, az FKgP parlamenti frakciójának vezetője.
A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja állásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek szerint a Külügyi bizottság által előterjesztett szöveg túlzottan semleges, nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen kinyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme nagyban hasonlatos a magyar nép 1956-os szabadságharcához.
(folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (11. rész)
|
A képviselők - kisebb ügyrendi vita után - először az SZDSZ és a Kisgazdapárt együttes módosító javaslatáról szavaztak, s első menetben 168 nem és 163 igen szavazat arányában elvetették azt. Mivel többen jelezték, hogy véleményük szerint nem működött a szavazógépük, az elnök a kérdésben ismételt szavazást rendelt el, amely azonban csak a szavazatok arányán, de a végeredményen nem módosított.
A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetére szövegmódosítás nélkül 198-an - a képviselők 55 százaléka - szavaztak, 149-en ellenezték és 15-en tartózkodtak. Mivel az Országgyűlés a Külügyi bizottság javaslatát fogadta el, a Fidesz szövegtervezetét az elnöknek már nem kellett szavazásra bocsátania.
A külügyi bizottság által előterjesztett, s csekély többséggel elfogadott állásfoglalás tartalmazza:
,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését.
Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését,,. (folyt. köv.)
1990. május 3., csütörtök 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés második napja (12. rész)
|
A Litvániával kapcsolatos állásfoglalás elfogadását követően - néhány perccel fél öt után - Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke bezárta a Parlament alakuló ülését. Zárszavában szólt arról, hogy számos üdvözlő távirat, jókívánság érkezett az Országgyűléshez, annak tisztségviselőihez, a képviselőkhöz, illetve a nemzet egészéhez bel- és külföldről egyaránt. A plénum nevében Szabad György köszönetét fejezte ki az üdvözletekért, s a képviselők felhatalmazását kérte ahhoz, hogy ezt a jókívánságok kifejezőinek is tudomására hozza. Megítélése szerint az üdvözletek értékes jelei annak a figyelemnek, amely az alakuló ülést kísérte. Ez biztatást jelent az elkövetkezendő munkához.
Szabad György kifejezte meggyőződését, hogy az alakuló ülés - a kezdet nehézségeit is figyelembe véve - hasznos munkát végzett. Kérte a képviselőket, hogy teremtsék meg a bizottsági munkában és a személyes felkészülésben a jó folytatás további feltételeit. Egyúttal emlékeztette a képviselőket: az Országgyűlés legközelebb május 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. (MTI)
1990. május 3., csütörtök 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|