|
|
 |
|
 |
A Duna Kör nyílt levele Nagymaros polgáraihoz (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 1., szombat - Nehéz helyzetbe került
Nagymaros lakossága a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt. Bár a
vízlépcső környezeti kárai országrésznyi területet sújtanak,
gazdasági és kulturális hátrányai pedig minden magyar lakost
érintenek, tudjuk, hogy Nagymaros és Visegrád lakosainak
különlegesen sok terhet kellett és kell e vízlépcső miatt elviselni.
Nagymaroson már negyedszázada a vízlépcső miatt hiúsult meg a
törpe vízmű társulás, új kutakat kellett fúrni, a lakosság
költségén. Termőföldek estek áldozatul különféle átrendezéseknek. A
hatvanas évek elején a vízlépcsőre hivatkozva nem engedték a
szennyvíztisztító társulás létrehozását. A hetvenes évek közepén
háromnegyed milliót vitt el a tanácsi pénzből a szennyvízelvezetési
terv - leállították: ,,majd a vízlépcsső
,,. Azóta a házankénti
költség tíz-tizennégyszeresére emelkedett, ezt a családoknak a mai
kamatokkal kell hitelből fedezni. Vannak, akik úgy tudják, hogy a
folyó csatornázást és útépítést a vízlépcső beruházója fedezi - a
valóság az, hogy csak egy részét. Van, ahol csak megelőlegeztek
csatornaköltséget az útépítés befejezése érdekében, de ezt még ki
kell fizetni. A minisztériumi támogatásnak csak jelentéktelen részét
ígérik a folyó tervidőszakra, a többi csak ígéret: majd a VIII.
ötéves tervben. Vannak ugyan a lakosságban, akik az építkezés
haszonélvezői, akiknek telkét felvert áron sajátították ki, vagy
azok a családok, ahol a kiadott szobák után fejenként és havonta
adózás után is 7-8000 forint a bevétel, télen, szezonon kívül is.
Van, aki úgy gondolja: telefont is a vízlépcső miatt kapott. A
nagymarosiak többsége számára azonban a vízlépcső a harminc éve
halogatott ígéreteket jelenti, a visszafogott fejlesztéseket, az
építkezés porát, zaját, bűzét.
Vannak, akik Nagymaroson is felismerték, hogy a vízlépcső káros
Nagymarosra és káros az országnak. Nagymaros községben eddig több
mint ötvenen írták alá a Duna-mozgalmak vízlépcső elleni
népszavazást követelő felhívását. De vannak olyanok is, akik úgy
gondolkodnak: harminc éve szenvedünk a vízlépcső miatt. Most
hiúsítják meg a környezetvédők, amikor már elkészülne és
élvezhetnénk az ingyen aszfaltutat, az ingyen vízvezetéket, az
ingyen csatornázást, a bevezetett telefonokat?
Feltételezzük, hogy
ilyen érzelmek vezették azokat a nagymarosi MSZMP- és egyéb
tisztségviselőket, akik aláírásgyűjtési kampányyt indítottak a
vízlépcső mellett, a népszavazás ellen. Megértjük, hogy az
elszenvedett sérelmekre így is lehet reagálni, de nem fogadjuk el
érveiket és módszereiket.
(folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Duna Kör nyílt levele Nagymaros polgáraihoz (2. rész) (OS)
|
Az ellen-aláírásgyűjtés szervezői nem veszik észre, hogy
önmagukkal kerülnek ellentmondásba. Azt mondják, a nép nem illetékes
dönteni a vízlépccső ügyében, és közben maguk is a néphez fordulnak:
aláírásgyűjtési kísérletük népszavazást próbál szervezni a
népszavazás ellen. Mi tiszteljük jogukat, hogy a vízlépcső
támogatására gyűjtsenek aláírásokat, de kérjük, hogy ne vegyék
igénybe a hatalmi, felülről szervező módszereket. Ne gyakoroljanak
nyomást munkahelyén senkire az aláírásért, ne küldjenek iskolásokat
házról házra, mint az a szomszédban előfordult.
A Duna Kör tagjai eddig is sokszor megfordultak már Nagymaroson.
Továbbra is baráti kezet nyújtunk minden nagymarosi polgárnak, akár
egyetért velünk, akár vitázik véleményünkkel. Álláspontunk
egyértelmű: Nagymaros ne szenvedjen többet a vízlépcső miatt
A
jogos és megígért közműtámogatást Nagymarosnak akkor is meg kell
kapnia, ha a vízlépcsőt a lakosság akarata nem engedi megépíteni. A
nagymarosi Duna-partot helyre kell állítani, a rombolás nyomait,
amennyire lehet, el kell tüntetni. De ennek költsége sem terhelheti
a nagymarosiakat - ezt az államnak kell fedeznie, mint a
vízlépcsőépítés kárainak egyikét.
Hisszük, hogy nemsokára Nagymaros és Visegrád lakosai együtt
ünnepelhetnek az ország lakóival e káros és haszontalan beruházás
leállítása alkalmából.
Hisszük, hogy közös nemzeti kincsünk, a Dunakanyar nemsokára
régi szépségében gyönyörködtetheti az itt lakókat és a látogatókat.
(OS)
1989. április 1., szombat 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|