|
|
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - A népszavazás tanulságainak, valamint a kialakult politikai helyzetből adódó feladatoknak a megvitatása szerepelt az MSZP Elnöksége szerdai ülésének napirendjén. Az ülésről a késő délutáni órákban - a tanácskozás befejezése előtt - tájékoztatták a hazai és a külföldi sajtó munkatársait.
Rendhagyó módon kezdődött a sajtókonferencia: Kovács Jenő, az elnökség tagja bemutatta a párt újonnan létrehozott sajtószolgálatának vezetőjét, az elnökség szóvivőjét, Polgár Viktort, aki szolgálati közlemények felolvasásával kezdte meg tevékenységét. Bejelentette: a testület üdvözli, hogy a Csehszlovákiában az elmúlt napokban-hetekben elmozdulás történt a reformok és a demokrácia erősítésének irányába. Tájékoztatott arról, hogy Nyers Rezső pártelnök és Németh Miklós miniszterelnök Mihail Gorbacsov meghívására december 4-én rövid látogatást tesz Moszkvában. Részt vesznek azon a találkozón, amelyen az SZKP főtitkára tájékoztatást ad az amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseiről. Szólt arról is, hogy az MSZP székházának aulája december 1-jén 16 és 21 óra között nyitva áll az érdeklődők előtt. A program szerint nyilvános pódiumbeszélgetést terveznek Vastagh Pállal, a párt vidéki titkárával, illetve Szandtner Ivánnal, az MSZP választási irodájának vezetőjével. A rendezvény ízelítő az új rendből, amelyet január 2-tól terveznek meghonosítani a Jászai Mari téren. A szóvivő tájékoztatójából kitűnt: Kilényi Géza alkotmánybíró - a törvényes szabályoknak megfelelően - a pártelnökhöz intézett levélben bejelentette, hogy kilép az MSZP-ből. Ezután Kovács Jenő az elnökségi ülésről beszámolva elmondta: a testület elfogadja, s tiszteletben tartja a népszavazás elveit. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapok során az MSZP következetesen érvelt amellett, hogy a köztársaság elnökét a népnek kell megválasztania. A népszavazáson erre leadott szavazatok száma megnyitotta az utat az alkotmánymódosítás előtt, ahhoz, hogy az alaptörvény változtatásával a jövőben a köztársasági elnököt általános választásokon válasszák meg. Hozzátette: most már az SZDSZ is arra kényszerült, hogy az utolsó napokban 18O fokos fordulatot végrehajtva - elfogadja ezt a realitást. (folyt.köv.)
1989. november 29., szerda 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az MSZP Elnöksége felhívja mindazokat, akik az első kérdésre nemmel szavaztak, s változatlanul azt kívánják, hogy az alkotmány módosításával lehetővé váljon a köztársasági elnök közvetlen választása: követeljék, sürgessék, hogy a Parlament tegye meg az ehhez szükséges lépéseket. A párt tagjai ezt a szándékot tudassák a parlamenti képviselőkkel. Kovács Jenő leszögezte: a népszavazás nyomán kialakult új helyzet szükségessé teszi mind a szocialista párton belüli, mind a különböző pártok képviselői közötti tanácskozást a politikai helyzetről. A párt sürgeti az országgyűlési választások mielőbbi kiírását; ezt követeli meg a belpolitikai helyzet, s a nemzetközi környezet is. Az elnökség szerint a szocialista párthoz tartozó képviselők parlamenti csoportjának rövid időn belül meg kell vitatnia a helyzetet. Kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok és az Országgyűlésben nem képviselt nagyobb pártok, valamint a munkadók és a munkaválllók képviselői is folytassanak konzultációkat e kérdésről, s alakítsanak ki egy programot, amely biztosítja a kormányzás folytatásának politikai feltételeit, oldja a szociális feszültségeket. Az újságírók kérdései nyomán elhangzott, hogy az elnökség véleménye szerint a Parlament működőképességét a választások kiírása esetén is fenn lehet tartani; ez az Országgyűlés módosíthatja az alkotmányt, amennyiben azonban nem vállalkozna erre, akkor a javaslatot a következő törvényhozási ciklusra is fenntartják. Arra a kérdésre, miszerint vereségként vagy győzelemként értékeli-e az MPSZ a népszavazást, Kovács Jenő így reagált: a népszavazás az erről rendelkező magyar törvény előírásai betűjének és a legtöbb esetben szellemének megfelelően zajlott le. Ezért a szavazatok összeszámlálása utáni végleges eredmény dönti el: ki az, aki győztesnek, illetve a népszavazás vesztesének tekinthető. Hozzátette: a népszavazás kihatásai ma még nagyon nehezen ítélhetők meg, azonban lehetőség nyílik arra, hogy a köztársaság elnökét az eredeti szándék szerint a magyar nép általános választásokon válassza meg. (folyt.köv.)
1989. november 29., szerda 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (3. rész)
|
A kormány és a párt viszonyát firtató kérdésre az volt a válasz: az MSZP-hez tartozó képviselők a magyar törvényhozásban ugyan a legjelentősebb csoportot alkotják, de kisebbségben vannak. A kormánynak - amennyiben javaslatait, elgondolásait el kívánja fogadtatni a Parlamenttel, szélesebb bázisra kell támaszkodnia. Az elnökség álláspontja szerint e szélesebb bázis kereséséhez a párt parlamenti frakciójának is segítséget kell nyújtania. Nem szabad a kormányt magára hagynia, támogatnia kell a kompromisszumok kidolgozásában. A kormány tagjai közül - az elnökségi tag miniszterelnök, államminiszter és külügyminiszter mellett - Békesi László és Glatz Ferenc tagja az MSZP-nek. Kulcsár Kálmán bejelentette: semmilyen pártnak nem kíván a tagja lenni. Az elkövetkező parlamenti választások utáni helyzetre vonatkozóan Kovács Jenő elmondta: a koalícióra a reális erőviszonyok alapján nyílik lehetőség. Tapasztalatai szerint minden párt arra törekszik, hogy megméresse magát: mennyit ér, s azt követően dönt arról, kivel, milyen módon tudja elképzelni a közös kormányzást - vagy a közös ellenzékiséget. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|