|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)
|
1990. november 14., szerda - Az Országgyűlés Külügyi
Bizottsága szerdai ülésén arról tájékozódott, hogy a kormányzat
miként hajtotta végre a Varsói Szerződéshez fűződő magyar viszony
felülvizsgálatáról intézkedő országgyűlési határozatot.
Az előzményekhez tartozik, hogy a Parlament - hosszas előkészítés után - június 26-i ülésén határozatot hozott Magyarország és a VSZ viszonyáról. A törvényhozás - az 1956-os forradalom kormányának egyik utolsó döntését megerősítve - kinyilvánította Magyarország szándékát a Varsói Szerződésből való kilépésre. Egyben megbízta a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a katonai-politikai tömörülésből történő kilépésről. Ugyanakkor - a kérdés bonyolult nemzetközi összefüggéseire tekintettel - a Parlament arra kérte a kormányt, hogy a tárgalások alkalmával legyen figyelemmel hazánk biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire is.
A külügyi és a honvédelmi tárca vezetői most tájékoztatták a törvényhozókat, hogy miként halad az Országgyűlés határozatának végrehajtása. Meiszter Dávid helyettes államtitkár a VSZ-hez fűződő viszony általános megítéléséről adott áttekintést. Hangsúlyozta, hogy a paktummal kapcsolatos álláspont kialakítása szervesen illeszkedik az új, reorientált magyar külpolitika törekvéseinek összességébe. Ennek megfelelően a VSZ megítélésénél elsősorban abból indultak ki, hogy napjainkban merőben új helyzet alakult ki Európában: megszűnt a kontinens kettéosztottsága; a múlté az eddigi ,,blokkbiztonság,,; s a térség államainak biztonságát csak egy új biztonsági rendszer létrehozása szavatolhatná. Egy olyan, ,,sűrű szövésű biztonsági hálót,, kellene a kontinensen kifeszíteni, amelynek egyik tartóoszlopát alkothatnák az alulról szerveződő európai integrációs folyamatok, másik tartóeleme pedig a felülről létrejövő intézményrendszer lenne. Ebben az új biztonsági rendszerben - amelyben a katonai tényezőknek természetszerűleg egyre csökkenő súlya lenne - nincs helye a Varsói Szerződésnek, mivel a blokk nem önkéntes alapon jött létre, nem egyenrangú tagok szervezeteként funkcionált, nem védelmezte tagállamait. A VSZ - amely egy hamis ideológiai megokolásra építkezve alapvetően támadó jellegű paktum volt - nem alkalmas arra, hogy része legyen egy alapvetően kooperatív biztonsági rendszernek.
A magyar külpolitika ennek szellemében lépett fel a VSZ különféle tanácskozó fórumain, amelyeken a tagállamok a szervezet jövőjét igyekeztek körvonalazni. (folyt.köv.)
1990. november 14., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|