Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › április 10.
1989  1990
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Békés megyei képviselők nyilatkozata

"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem biztosítja. "
SZER, Késő esti mai nap:

Kelet-Európai Fejlesztési Bank

"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko, Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy, május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter. A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy Prágában."

A vastagabb tortaszelet (1. rész)

1990 április 10. (MTI-PRESS) -Latin-Amerika és Kelet-Európa felfedezi egy mást? Nos, ami azt illeti, elég sokára történt meg a nagy egymásra találás. Épp Budapestre esett a választás a két országcsoport közötti első külügyminiszteri találkozó megtartására. E két térség földrajzilag ugyan meglehetősen távol esik egymástól, gazdasági és politikai vonatkozásban azonban jócskán felfedezhetők párhuzamok. Mindkét régió egy-egy nagyhatalom vonzáskörzetében fekszik, s fejlődését ez a szomszédság döntő módon meghatározta.


Igaz, korábban talán létre sem jöhetett volna hasonló találkozó.
A latin-amerikai katonai rezsimek egymással sem voltak igazán
beszélő viszonyban, a kommunista rendszerekkel való együttműködéstől
pedig kifejezetten elzárkóztak, bár szórványosan és nem nagy
volumenben, akkor is fenntartottak kereskedelmi kapcsolatokat.

    Latin-Amerikában lassan egy évtizede tart a diktatúrák lassú
visszavonulása. Leköszöntek - többnyire dicstelenül, csődöt jelentve
- a katonai diktatúrák és átadták a kormányzás jogát a civileknek. A
polgári demokratikus átalakulások sora nemrégiben fejeződött be,
amikor immár Chile és Brazília élére is demokratikusan választott
államfő került.

    A dél-amerikai demokratizálás ellentmondásos tapasztalatai az
átalakuló Kelet-Európa számára ugyancsak megfontolandóak.
Szakemberek sora keresi a választ a paradox helyzetre, hogy a
polgári demokratikus rendszerekhez való visszatérést miért követte
szinte törvényszerűen a legtöbb országban a gazdasági válság
súlyosbodása. Hogyan lehetséges az, hogy a gazdasági helyzet
jelenleg éppen Chilében a legbiztatóbb, ahol a Pinochet-diktatúra a
leghosszabb ideig ellenállt a tömegnyomásnak? A potenciálisan óriási
természeti kincsekkel, hatalmas erőforrásokkal rendelkező térség
miért nem tudott felelni a kihívásra? Miközben Délkelet-Ázsia
,,kistigrisei,, impopzáns ütemű növekedést produkáltak,
Latin-Amerikai az ,,elvesztegetett évtizedben,, leszakadó
válságövezetté lett, amely csupán a külföldi adósság mértékét
tekintve büszkélkedhet világelsőséggel. Az okokat többnyire a
túlbürokratizálódott társadalmakban látják, meg a hibás gazdasági
irányválasztásban, abban, hogy a külföldi segélyeket és kölcsönöket
nem a húzóiparágakba, hanem pazarló luxusfogyasztásba pumpálták. A
feszültségek mostanra olyannyira kiéleződtek, hogy több országban
robanástól, a demokrácia megingásától tartanak.

    A politikai demokratizálódással párhuzamosan a latin-amerikai
országok a nyolcvanas évek közepétől kezdték markánsabban
megfogalmazni sajátos érdekeiket. (folyt.)



1990. április 10., kedd 13:38


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD