|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Litvánia - Pravda
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. április 10. kedd (MTI-tud.) -
Neosztálinizmussal vádolta a jelenlegi litván vezetést a Pravda
hasábjain Vlagyiszlav Sved. A Moszkvához hű litván kommunisták
vezére egyúttal éles szavakkal ítélte el a vilniusi törvényhozás
lépéseit, s határozottan szembeszállt a litván függetlenséggel.
Sved a központi kommunista pártlap keddi, meglehetősen terjedelmes és nyilvánvalóan litvánellenes hangulatot keltő litvániai tudósításában nyilatkozott. A Pravda kiküldött tudósítója cikkében egyebek között megállapítja: Litvánia a Szovjetunió ,,forró pontjává,, vált.
Az írás személy szerint is igen élesen támadta Vytautas Landsbergist, s kalandorsággal vádolta meg a vilniusi litván politikusokat. Egyben az ismert moszkvai szólamokat ismételgetve figyelmeztette Vilniust: nem lehet ultimátumokra és konfrontációra építeni a politikát.
A Pravda külön is bírálta a litván függetlenséget megerősíteni hivatott törvények gyors elfogadását, valamint a vilniusi kormány megalakítását. A lap véleménye szerint a miniszterek kiválasztásában nem annyira szakmai szempontok, mint inkább Landsbergis és környezetének véleménye esett latba.
Ezzel kapcsolatban az írás külön is kitért arra, hogy a litván vezetés meglehetősen egyoldalúan értelmezi a demokráciát, s csak a neki tetsző véleményeket tűri el. A Pravda szintén Vilnius szemére vetette, hogy a szovjet egység hívei nem jutnak szóhoz sem a köztársasági írott sajtóban, sem a helyi televízióban. (Nyilván ezzel függ össze, hogy az eddig csak orosz nyelven sugárzó Majak nevű moszkvai országos rádióadó néhány napja litván nyelven is sugároz műsorokat.)
A Pravda helyszíni riportja, teret adva a Moszkvával szembenálló erők véleményének is, megszólaltatta a Sajudis litván népfrontszervezet egyik - keményvonalas - vezetőjét is, aki kijelentette: ,,mi mindig is megszállt országnak tekintettük Litvániát, amely nem tartozik a Szovjetunióhoz. Így nincs is mit együtt megvitatni,,. +++
1990. április 10., kedd 09:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|