|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
A második forduló 4.
|
Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni választókerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlmentből az a szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is.
alc. Az egypártrendszer következménye
Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a szétaprózódottság következménye annak az egypártrendszerű struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL.
Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás elképzelhetetlen.
Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A VILÁGON MINDENÜTT AZ INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK POLITIKAI PROGRAMJUKRA.
A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni. Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek szűkítését, majd megszüntetését. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|