 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
 |
Rendőrségi nyomozás az ózdi tragédia személyi felelősségének
megállapítására (1. rész)
|
1990. március 14., szerda - Valószínűleg a tervezők és a
kivitelezők hibájából következett be március 3-án, szombaton reggel
6 óra 30 perckor a magyar vaskohászat eddigi legnagyobb tragédiája,
amelynek 12 halálos áldozata és több súlyos sérültje van -
állapította meg a szakértői vizsgálat most lezárult első szakasza.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság március
19-én, hétfőn nyomozást rendel el az ügyben halálos
tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozáskörében elkövetett
gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt - közölte szerdán az MTI
munkatársával Magyari Sándor rendőr alezredes, a Borsod Megyei
Rendőr-főkapitnyság vizsgálati főosztályának vezetője.
Mint arról beszámoltunk, március 3-án a reggeli vűszakváltás
után az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében kilyukadt egy 90 tonnás,
1600 fokos folyékony acélt tartalmazó üst, amelyből mintegy 80 tonna
az üst alatt lévő úgynevezett vészgödörbe ömlött. A folyékony acél a
két és fél méter mély gödör alján vízzel érintkezett, s azt
alkotóelemeire bontva hidrogén keletkezett. Ekkor következett be a
hatalmas robbanás, amely a becslések szerint mintegy 7 millió
forintos anyagi kárt is okozott. Egy hétig tartott, amíg a gödörben
lévő acél hőmérséklete 200 fok alá süllyedt, s a környéket nagy
területen, mintegy 5 centiméter vastagságban elborító acél
eltávolítását is megkezdhették, hogy utána a baleset részleteit
tisztázhassák.
A robbanás után - mivel a hőmérséklet több mint 200 fok fölé
emelkedett a három hónapja üzembe helyezett csarnokrészben - tűz is
keletkezett. Csak azok tudtak megmenekülni, akik távolabb dolgoztak,
vagy valami árnyékolta őket. Mint utóbb megállapították: a
munkahelyen a műszakváltás után, illetve a robbanás környékén jóval
többen tartózkodtak, mint ahány személyre a technológiai művelethez
szükség lett volna. Feltételezik, hogy az előírt létszám betartása
esetén csupán 2 halottja lenne a hidrogénrobbanásnak.
A szakértők szerint a vészgödör talajvíz-veszélyes helyen,
szigetelés nélkül épült. A gödör alján meglévő vízelvezető rendszer
- rossz kivitelezői munka miatt - nem működött. A forró acél és a
vízből felszabadult hidrogén találkozása okozta a hatalmas erejű
robbanást. (foly. köv.)
1990. március 14., szerda 11:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|