Rendszerváltás és az MTI

	Külföldi tőkével Acél Rt. alakul Ózdon - Petrenkó jános tiltakozik, mert ő is meg tudná venni a gyárat (1. rész)
1990. március 9., péntek - Meglepő fordulatokban bővelkedő, az egész város jövőjére kiható események zajlottak pénteken Ózdon, miközben mindenfelé fekete lobogók lengenek, az északi munkástelepülés immár tizenkettedik halottját gyászolja, azokat az embereket, akik az Ózdi Acélműben március 4-én bekövetkezett robbanás következtében vesztették életüket. A gyász miatt több napja elhalasztott munkásgyűlést pénteken 11 órára hívta össze a gyárvezetés, ezt megelőzően egy órával azonban Petrenkó János, a január 1-jétől működő Pekó Acélipari Művek cégtulajdonosa invitálta az újságírókat sajtótájékoztatóra . Tiltakozott az ellen, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek nyugatnémet acélipari érdekeltségek részvételével 40-60 százalékos ózdi-nyugatnémet részesedéssel acélipari részvénytársaságot hoz létre, miközben neki is kidolgozott tervei vannak a gyár jövőjére, s a nyugatnémetekéhez hasonló nagyságrendű valuta áll rendelkezésére az érintett üzemrészek megvásárlására. A nagy számban összesereglett újságírók, televíziósok, rádiósok előtt azt ecsetelte, hogy az ózdi vezetés nem adott esélyegyenlőséget neki, és véleménye szerint olyan embereknek adják el a gyárat, akik azt nem tudják működtetni. Azt kérte a kormánytól, valamint a választásokon induló valamennyi párttól, hogy amíg az új kormány a választások nyomán meg nem alakul, Magyarországról semmilyen üzem eladási lehetőségét ne engedélyezzék senkinek. Kijelentette, hogy a Pekó Acélipari Művek a nyugatnémetekhez hasonlóan egyik változatban 30 millió márkáért 60 százalékban kívánja az rt. részvényeit megvásárolni, de arra is hajlandó, hogy a nyugatiak számára felkínált üzemrészeket teljes egészében 50 millió márkáért megvásárolja, és így Magyarországon marad a döntési jog az ózdi kohászat jövőjét illetően. A januártól működő gyárában bebizonyította, hogy a leírt, termelésképtelennek nyilvánított ózdi durvahengerműből is jó szervezéssel tud eredményesen, hatékonyan működő üzemet teremteni. Ha teljes egészében megvásárolná, illetve vásárolhatná a felajánlott egységeket, gondoskodna a kohó, az acélmű, a folyamatos öntőmű, a rúd- és dróthengermű, azaz Pekó Acélipari Művek hatékony működtetéséről. Kijelentette, hogy az ily módon létrejövő gyár valamennyi termékének tőkés piacot tud biztosítani, miközben minden tisztességet, a gyárat és munkáját szerető, szakmailag hozzáértő kohásznak biztos megélhetést nyújtana. (folyt. köv.) 1990. március 9., péntek 18:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külföldi tőkével Acél Rt. alakul Ózdon - Petrenkó János tiltakozik, mert ő is meg tudná venni a gyárat (2. rész)
Az Ózdi Kohászati Üzemek által jelenleg járt úttól eltérően teljesen más és egyéni elképzelései vannak a gyár hatékony működtetésére, nincs kiszolgáltatva műszakilag és kereskedelmileg sem, emellett az a legfőbb cél vezérli, hogy gondoskodjék korábbi munkástársai, az Ózdon és vonzáskörzetében dolgozó emberek tartós biztonságáról. Miközben Petrenkó János a sajtótájékoztatót tartotta, az Ózdi Kohászati Üzemekben már üléseztek a miskolci cégbíróságon 1989. december 18-án 10 millió forintos alaptőkével bejegyzett Ózdi Acél Részvénytársaság igazgatótanácsának tagjai: az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői, a Korf KG és a Metallgesellschaft AG nyugatnémet cégek képviselői. Közösen formálták meg mondanivalójukat, amelyet a Liszt Ferenc Házba összehívott munkásgyűlésen ezután tártak a munkásgyűlés résztvevői elé. Szerintük Petrenkó János későn ébredt, bár már az elmúlt évben tudott a nyugatnémet cégekkel folyó tárgyalásokról, azonban konkrét ajánlatot csak néhány nappal ezelőtt tett, vélhetően akkorra tudta összegyűjteni a tőkét, illetve az ajánlatokat. A munkásgyűlés - amelyen többszázan vettek részt - azzal kezdődött, hogy egyperces néma felállással a tragédia áldozataira emlékeztek. Ezt követóen Lotz Ernő, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Willy Korf, a Korf KG tulajdonosa és Heinrich Binder, a Metallgesellschaft AG igazgatója szóltak arról, hogy február 15-én már aláírták az Ózdi Acél Rt. ,étrejöttéről szóló szerződést. Az alaptőke 50 millió nyugatnémet márka, ebből 40 százalék apport (bevitt termelőeszköz, berendezés) 20 millió nyugatnémet márka értékben az Ózdi Kohászati Üzemek részesedése, a Korf KG részesedése 15 millió márkával 30 százalék, a Metallgesellschaft AG ugyancsak 15 millió nyugatnémet márka készpénzzel 30 százalékos részesedéssel vesz részt az rt.-ben. Így tehát összességében a magyar nyugatnémet részarány 40-60 százalék az NSZK-beliek javára. x x x Lotz Ernő vezérigazgató a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva elmondta, hogy a Hungaroswiss AG értékelte az rt.-nek szánt vagyont, amelyet a nemzetközi normák figyelembe vételével 1,4 milliárd forint értékben határozott meg. Ez az összeg az Ózdi Kohászati Üzemek vagyonának csupán egy része. A jövőben tehát három működő cég, az Ózdi Kohászati Üzemek különböző szolgáltató tevékenységgel, az Ózdi Acél Rt. elsősorban exportorientált termelőmunkával, a Pekó Acélipari Művek pedig szintén hatékony magánvállalkozással vesz részt az ózdi térség gazdasági fellendítésében. (folyt. köv.) 1990. március 9., péntek 19:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külföldi tőkével Acél Rt. alakul Ózdon - Petrenkó János tiltakozik, mert ő is meg tudná venni a gyárat (3. rész)
A részvénytársaság létrejöttét a kormány is akceptálta - jelentette ki a vezérigazgató, kifejtve, hogy a munkásokkal és külföldi partnereikkel közösen olyan programot, benne műszaki programot dolgoztak ki, amely révén fellendíthető az ózdi térség vaskohászata, miközben az aggoódó ózdi emberek is megtalálhatják számívásaikat. A nyilatkozatnál jelenlévő Petrenkó János ekkor közölte, hogy amennyiben nem részesedhet a felajánlott egységekből, úgy a rendelkezésére álló konvertibilis valutából ,,zöld mezőben,,, Ózd és Arló térségében új korszerű, keresett kohászati termékeket előállító üzemet fog felépíteni. Erre Lotz Ernő az MTI munkatársának jelenlétében azt válaszolta, örül a kijelentésnek, mert ez további versenyhelyzetet teremt, s az itteni emberek szaktudására újabb munkahelyek jönnek létre. Az Ózdi Acél Rt. egyébként szintén a világpiacon keresett kohászati termékek megbízható, jó minőségű gyártására alapozza jövőjét; a beáramló nyugati működőtőke lehetőséget biztosít újabb magas, műszaki kultúrát képviselő termelőberendezések munkába állítására és fejlesztésekre, korszerűsítésekre is. A Pekó Acélipari Műveket és annak igen jó szemléletű agilis vezetőjét pedig társnak tekintik a jövő formálására, és nem kívánják kizárni semmiféle újabb vállalkozásból. Nagyon sajnálják, hogy Pekó János csak igen későn, az utolsó pillanatban jelezte részvételi szándékát, akkor amikor a szerződéseken már ott szerepeltek az aláírások. Az elmúlt év augusztusában kellett volna jelentkeznie, akkor, amikor nem csupán a magyar, de a nemzetközi sajtó is beszámolt a készülő vállalkozásról. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes az ügyről a Magyar Távirati Irodának azt nyilatkozta, hogy nem veti el Petrenkó János javaslatát, az ő konstruktív terveinek megvalósítására, rendelkezésre álló tőkéjének hasznosítására is van olyan mód, amit a tárca is támogat. Petrenkó János nem késett le semmiről, hiszen ez nem befejezése valaminek, hanem kezdete. Egy életképes, fejlődő gyárhoz csatlakozni ugyanis nagyon jó üzletnek kínálkozik, sőt a jelenleg állami kézben lévő részvényekből is lehet vásárolni majd. Petrenkó János tevékenységét igen nagyra értékelik és számítanak rá. Ózd érdekében ugyanis úgy lehet a legtöbbet tenni, hogy összefognak, és nem egymás ellenében tevékenykednek. (MTI) 1990. március 9., péntek 19:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Javítás az mtib1060 sz. hírre
Mai mtib1060 számú, Külföldi tőkével Acél Rt. alakul Ózdon - Petrenkó János tiltakozik, mert ő is meg tudná venni a gyárat (3. rész) című hírünk 21. sorában a név helyesen: Petrenkó János -------- (MTI) 1990. március 9., péntek 20:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »