 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (1. rész)
|
1990. március 4., vasárnap - Betöltötte feladatát a
szakszervezetek három napos kongresszusa: elfogadták az új szövetség
alapokmányát, programját, megválasztották tisztségviselőit és ezzel
megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A szervezet
alapokmányát szombaton éjjel 86 szakszervezet egyhangú szavazata
emelte határozattá.
Az alapokmány leszögezi: a szövetség egyenjogú és önálló
szakszervezetek tömörülése. Működésének fő alapelve a demokrácia, a
szolidaritás, a tagszervezetek egyenjogúsága, önrendelkezése és
önálló képviselete, döntését konszenzussal hozza. Tevékenységét a
politikai intézményrendszer más szervezeteitől függetlenül végzi.
Célja tagsága társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális
érdekeinek átfogó képviselete, védelme és érvényesítése. Feladata a
szolidaritás alapján a szakszervezeti egység erejével támogatni
tagszervezeteinek érdekérvényesítő harcát, ellátni azok védelmét,
különféle szolgáltatásokkal segíteni tagszervezeteinek munkáját.
Kötelességének tekinti, hogy harcoljon a munkavállalók szociális
biztonságáért. Legmagasabb szintű képviselete a kongresszus, a két
kongresszus közötti időszakban pedig legfőbb képviseleti testülete a
Szövetségi Tanács. A szövetség gazdálkodásának, pénzügyeinek
folyamatos ellenőrzését a Gazdasági Ellenőrző Bizottság látja el. Az
alapokmány rögzíti, hogy a csatlakozók tulajdonosi és vagyoni jogait
esetleges kilépésük semmiféleképpen sem korlátozhatja.
Vasárnap reggel a kongresszuson 21 szakszervezet nyilvánosan
bejelentette, hogy összesen mintegy egymillió-hétszázezer forintot
ajánlanak fel az ózdi tragédia kárvallottjainak, az áldozatok
hozzátartozóinak.
A küldöttek vasárnap először arról nyitottak vitát, hogy a
program tárgyalásában, a tisztségviselők megválasztásában csak a
szövetséghez máris csatlakozni kész, szakszervezetek vehetnek-e
részt, vagy a belépést még csak fontolgató, de a kongresszuson a
szövetségalapítás szándékával jelenlévő szakszervezetek is. Az
alapokmányt elfogadó szakszervezetek végül is úgy döntöttek, hogy
senkit sem kívánnak jogaiban korlátozni, viszont a 86-ból az a 14
szakszervezet, amely a csatlakozás kérdésében még nem rendelkezett
tagsága állásfoglalásával, önként lemondott arról, hogy szavazzon a
tisztségviselők megválasztásakor. (folyt.köv.)
1990. március 4., vasárnap 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (2. rész)
|
A hosszas és heves vita után hozzáfogtak a szövetség
programjának megalkotásához. Ez nem minden szempontból kimunkált,
lezárt program, hiszen ilyen program megfogalmazásához nincsenek meg
a reális feltételek, de hitele sem lenne. A program első részében
részletesen kifejti az alapokmány tőmondatokban rögzített
megállapításait a szövetség alapelveiről, céljáról és feladatáról.
Egyebek között leszögezi: a szakszervezetek működésének minden
szintjén fel kell számolni azokat a hatalmi kapcsolatokat, amelyek
újjáélesztik a korábbi téves kettős funkciót - a munkavállalói és a
tulajdonosi érdekek képviseletét. A szakszervezeteknek arra kell
törekedniük, hogy a munkavállalók akaratát a törvényhozásban is meg
tudják jeleníteni. A továbbiakban foglalkoztatás- és bérpolitikai,
továbbá szociális és kulturális követeléseket fogalmaz meg a
program, s felvázolja a szakszervezetek elképzeléseit a gazdasági
válságból kivezető útról is. Ezen elképzelések kulcsszavai: az
adósságválság megoldása, a tulajdonviszonyok megteremtése, az
infláció megfékezése, a gazdasági szerkezet átalakítása, a
költségvetés átfogó reformja, a szellemi-kulturális értékek
feltárása, megbecsülése és védelme, valamint a gyorsan pusztuló
környezet védelme és ezekhez kapcsolódóan szektorsemleges
szabályozórendszer kialakítása.
A vitában felszólalók figyelmeztettek arra, hogy olyan programot
vár tőlük a tagság, amely konkrét, teljesíthető, s számonkérhető
feladatokat tartalmaz. Éppen ezért fogalmazódott meg rövid távú
célként a munkavállalók bevonásával egy működőképes érdekegyeztetési
rendszer kialakítása, e rendszer jogi, intézményi garanciáinak,
végső soron egy érdekegyeztetési törvénynek a megalkotása, mert mint
mondták, jelenleg a mozgalom tevékenységének leggyengébb láncszeme
az érdekérvényesítés megvalósítása. Ezzel függ össze az az igény is,
hogy minél előbb meg kell teremteni az érdekek egyeztetésének
középszintű fórumait. A gazdasági célok között elhangzott: a
szakszervezeteknek azért kell harcolniuk, hogy a legalacsonyabb
bérek legalább a társadalmi minimum szintjét érjék el. Konkrét
igényként fogalmazódott meg, hogy ha a kormány nem hajlandó rá,
akkor a szakszervezetek maguk dolgozzák ki a munkavállalói tulajdon,
az alkalmazotti részvény koncepcióját, s vigyék azt a Parlament elé.
Követelték a miniszterelnök által a nyilvánosság elé tárt
puccskísérlet szereplőinek felelősségre vonását.
Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a szövetség
programját, amely a szakszervezeti követelések mellett pontosan
körülhatárolja, hogy milyen területekre koncentrálódjon a szövetség
munkája. (folyt.köv.)
1990. március 4., vasárnap 17:38
|
Vissza »
|
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (3. rész)
|
Így például kimondja, hogy a szövetség feladata tagjai
felhatalmazása alapján az országos szintű érdekképviselet, a
középszintű érdekegyeztetéseket illetően pedig a feltételek
javításán kell munkálkodnia. A követelések között olvasható, hogy az
állam pontosan körvonalazza szociálpolitikai felelősségét, s
gondoskodjék a legrászorultabb rétegek fokozott támogatásáról, az
elszegényedési folyamat megállításáról. A program mellett elfogadták
az érdekvédelem rövid távú feladatait is, amelyek között szerepel: a
kormány tegyen intézkedéseket az élelmiszerárak korlátok között
tartására, elsősorban olyan piaci eszközök alkalmazásával, amelyek
nem sértik a termelés, a forgalmazás és az ellátás biztonságát. Az
élelmiszerárak és az egyéb létfenntartási költségek emelkedését a
munkavállalók bérnövekedésének intézményes formában kell követnie.
Követelik, hogy a szociális jövedelmek, a nyugdíjak, valamint a
minimális bérek a jövőben automatikusan igazodjanak a létfenntartási
költségek emelkedéséhez. Ugyanilyen nyomatékos igény a
rubelelszámolású kereskedelmi forgalom átfogó felülvizsgálata, a
visszafogás nyomán fenyegető tömeges munkanélküliség megelőzésére
válságkezelő kormányzati program kidolgozása.
Nyilatkozatot tettek közzé, amely szerint a munkavállalók
megítélésének nem lehet kritériuma a pártállás, a politikai
elkötelezettség, az kizárólag a szakmai képzettségen,
felkészültségen és teljesítményen alapulhat. Ezért a
leghatározottabban szembeszállnak a B-listázással, és az azzal való
fenyegetőzéssel, s a szolidaritás valamennyi eszközét felhasználják
annak megakadályozására.
Állásfoglalást fogadtak el a szövetség nemzetközi
orientációjának fő elveiről is, amely tartalmazza, hogy számolják
fel a szakszervezetek korábbi egyoldalú nemzetközi
elkötelezettségét.
A kongresszus vasárnapi ebédszünetében a szervezők nem kis
meglepetésére a tanácskozáson jelen lévő Petrasovits Anna, a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökasszonya rögtönzött
sajtótájékoztatónak meghirdetett választási gyűlést tartott. Mivel a
kongresszus ügyrendje kizárta annak lehetőségét, hogy a meghívott
pártok képviselői szót kapjanak, az SZDP első számú vezetője ezt a
módszert választotta arra, hogy mondandója nyilvánosságot kapjon.
Az újságírókkal és főként a kongresszusi küldöttekkel zsúfolásig
telt teremben Petrasovits Anna mindenekelőtt arról tájékoztatta
hallgatóságát, hogy az SZDP százezer forinttal járul hozzá az ózdi
tragédia kárvallottjainak támogatásához. (folyt.köv.)
1990. március 4., vasárnap 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (4. rész)
|
Ezt követően választási programbeszédet mondott, majd válaszolt a
jelenlévők kérdéseire. Kifejtette pártjának immár jól ismert
nézeteit egy erős szakszervezeti mozgalom szükségességéről. E
megállapításának visszhangjával ellentétben a szakszervezeti
küldöttekből élénk tiltakozást váltott ki az az utalása, amelyet
igen sokan úgy értelmeztek, hogy nem tartja demokratikusnak az
elmúlt egy évben lezajlott szakszervezeti bizalmi választásokat,
illetve nem ismeri a szakszervezeti mozgalomban ez idő alatt
lezajlott változásokat. Arra kérték Petrasovits Annát, hogy erről
szólva semmilyen körülmények között ne fogalmazzon általánosságban,
mert ez sérti a szakszervezetek tagságának túlnyomó többségét,
azokat, akik valóban demokratikusan, saját akaratuknak megfelelően
választottak. (folyt.köv.)
1990. március 4., vasárnap 17:53
|
Vissza »
|
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (5. rész)
|
A kongresszus végezetül megválasztotta a szövetség
tisztségviselőit. A szövetség elnöke Nagy Sándor lett, aki a SZOT
utolsó főtitkára, az átmeneti időszakban pedig a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsának elnöke volt. Nagy Sándor egyedüli
jelöltként került fel a szavazólapra, mert a többi jelölt időközben
különböző okokból visszalépett. A küldötteknek ennek ellenére
jogukban volt bárki másra szavazatukat adni, Nagy Sándor a 717
érvényes szavazatból így is 642-őt mondhatott magáénak. A szövetség
elnökhelyetteseinek többes jelölés alapján Sándor Lászlót, az
egykori SZOT titkárát és Szegő Andreát választották meg. Az eredmény
kihirdetése előtt vita támadt Szegő Andrea személyét illetően,
ugyanis ő a TUDOSZ tagja, amelynek képviseletében a kongresszuson
már korábban bejelentették, hogy nem kívánnak csatlakozni a
szövetséghez. Szegő Andrea kijelentette, hogy megválasztása esetén
kilép a TUDOSZ-ból, annál is inkább, mert - mint mondta - a TUDOSZ
azzal a bejelentésével, hogy nem kíván a szövetséghez csatlakozni,
,,belőle lépett ki,,. Több szakszervezet is bejelentette, hogy az
elnökhelyettes-jelöltet szívesen látja soraiban, s az eredmény
kihirdetését követő tapsból kitűnt, hogy a küldöttek többségének
nincs semmiféle kifogása Szegő Andreával szemben.
Ezt követően a szövetség alapító dokumentumát aláírásukkal
látták el 74 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség
képviselői, azoké, amelyek csatlakoztak az új szövetséghez, 14
tagsági felhatalmazással jelenleg még nem bíró szakszervezet pedig
parafálta a dokumentumot azzal, hogy a közeljövőben nyilatkoznak
tagságukról.
Ezzel megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége.
(folyt.köv.)
1990. március 4., vasárnap 21:34
|
Vissza »
|
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (6. rész)
|
x x x
Új arc a szakszervezeti vezetők között Szegő Andrea, az MTA
Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Az
elnökhelyettes a szakszervezetekben vállalt szerepének indítékáról
nyilatkozott az MTI munkatársának.
- Amikor egy társadalom és a politikai intézményrendszer
átalakul, akkor alapvetően fontos az, hogy ebben ki milyen
érdekoldalon foglal helyet, ki mennyire tud azok mellett mozgósító
erejű érveket szolgáltatni. Korábban is a munkavállalók
érdekképviselete mellett próbáltam gazdasági érveket
felsorakoztatni, és erőteljesen hangsúlyoztam: nem elegendő a
közgazdászoknak azt mondani, a fejlődésnek ára van, és a
társadalomnak bizonyos keserű pirulákat le kell nyelnie, hanem
nagyon alaposan elemezni kell, hogy ha a társadalom ezeket a keserű
pirulákat valóban lenyeli, akkor tényleg meglesz-e az a bizonyos
kibontakozás. Ugyanis 1978 óta halljuk azt: amennyiben a kívánt
áldozatokat meghozzuk, akkor a másik oldalon ebből elindul a
gazdasági felemelkedés. Ezeket a pirulákat a társadalom lenyelte,
gazdasági felemelkedés pedig nincs.
- Korábban is láttam azt, hogy aki egyszerűen csak a
szociálpolitika oldaláról hoz érveket, és próbál a munkavállalók
érdekei mellett harcolni, arra azonnal rásütötték a szociális
demagógia bélyegét. Való igaz, a szakszervezeti mozgalom gyengesége
volt, hogy az egész érdekképviseletet csak úgy fogta fel, meg kell
védeni a bérek pozícióját, a szociális vívmányokat. Ugyanakkor látni
lehetett azt, hogy a bértárgyalásokon elért eredményeket például egy
forintleértékelés azonnal semmissé teszi. Tehát a szociális
kérdésekben érdekvédelmet gyakorolni csak az tud, aki a gazdaság
alapvető kérdéseire is átfogó választ tud adni, és megvizsgálja,
hogy valóban megalapozottak-e azok a gazdaságpolitikai programok,
amelyek áldozatok vállalása mellett a felemelkedést ígérik.
- A szövetség most elfogadott programja kijelöli ennek a
gondolkodásmódnak a kereteit. Természetesen nem állítható, hogy ezt
a feladatot egy ilyen rövid idő alatt elkészült dokumentum teljes
egészében teljesítené. Nagyon alapos szakmai munkára lesz szükség, a
szakszervezeteknek például abban a kérdésben is állást kell
foglalniuk, hogy hogyan jussanak hozzá a gazdasági információkhoz.
Átfogó programot ugyanis nem lehet elvárni egy olyan
intézményrendszertől, amely ezekhez az alapvető gazdasági
információkhoz a ,,hátsó lépcsőn,, keresztül jut hozzá. (folyt.köv.)
1990. március 4., vasárnap 22:16
|
Vissza »
|
|
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének első, alakuló
kongresszusa (7. rész)
|
- Tehát nemcsak az érdekérvényesítés intézményrendszerének
átalakítását kell kezdeményeznünk, hanem ezzel összefüggésben a
különböző érdekképviseleti szervek információs ellátásának alapvető
megváltoztatását is.
Arra a kérdésre, hogy a kongresszuson a személye körül
kibontakozott vita milyen hatással volt rá, így válaszolt:
- Ami itt történt, az ma a politikai harcok szükségszerű
velejárója. Ma minden élesben megy, az ilyen dolgokból nem lehet
önérzeti kérdést csinálni. Aki valamit állít, az számíthat arra,
hogy mellette bizonyos emberek felsorakoznak, mások pedig ellene
szólnak. (MTI)
1990. március 4., vasárnap 22:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|