Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. március 4. (BBC, kora reggeli híradás) - Szovjet Üzbegisztánban újabb zavargások történtek, jelentették, hogy több személy életét vesztette. - A Szovjetunió három lengnagyobb köztársaságában ma parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak. - Bush elnök és a japán miniszterelnök befejezte kaliforniai tárgyalását, melyen megfogadták, hogy minden tűlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy véget vessenek a két ország közötti kereskedelmi vitának. - Bizonyos jelek szerint az izraeli kormány közelebb jutott ahhaz, hogy előzetes béketárgyalásokba bocsátkozzon a palesztínokkal. A szovjet közép-ázsiai Üzbegisztánból érkező jelentések szerint a köztársaságban többen életüket vesztették és sokan megsebesültek, amikor összetűzésekre került sor katonák és tüntetők között. A Komszomolszkaja Pravda mai számának híre szerint a zavargások Parkentben kezdődtek, mely a köztársaság fővárosától Taskentől 50 kilométerre keletre fekszik. Az összetűzések előzményeként tüntetők követelték, hogy távolítsanak el több száz meszheti törököt egy szanatóriumból, ahová korábbi nemzetiségek közötti összetűzések elől menekültek el. A taskenti berlik üzbég csoport szóvivője viszont azt mondta, hogy a tiltakozás a múlt havi választásokon állítólag történt csalások ellen irányult. Azt mondta, hogy a tüntetők azután gyújtották föl a rendőrfőkapitányságot és azután támadták meg a kommunista pártközpontot, hogy a katonák tüzet nyitottakk rájuk. A szóviő szerint akár harmincra tehető a hálálos áldozatok száma. A szovjet belügyminisztérium szóvivője viszont csak azt volt hajlandó igazolni, hogy összetűzés történt. Tavaly júniusban mintegy 100 embert öltek meg két héten át tartó zavargások során, melyekben üzbégek és a kisebbségben lévő meszhetiek csaptak össze. Ma három legnagyobb szovjet köztársaságban az orosz föderációban Ukrajnában és Belorussziában több mint százmillió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát a köztársasági parlamenti és helyhatósági választásokon. A szavazók most először választhatnak több jelölt és különböző politikai mozgalmak között. Az orosz föderációban mintegy hétezer jelölt indul ezer parlamenti mandátumért. (folyt.) 1990. március 4., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A választáson indulók aránya hasonló a másik két köztársaságban is. Számos választókörzetben két héten belül második szavazási fordulót is rendezni kell. A BBC moszkvai tudósítója szerint a fő kérdés az, hogy a reformerek átveszik-e a hatalmat a köztáraságok közigazgatásában az ortodox kommunistáktól, akik eddig kezükben tartották ezt a hatalmat. - Kaliforniában véget ért Bush elnök és Tosiku Kaifu japán miniszterelnök sebtében összehozoott kétnapos megbeszélése. Bush és Kaifu megállapodott abban, hogy fokozott igyekezettel fognak törekedni a két ország közötti súlyos kereskedelmi vita rendezésére. Elismerve, hogy a tárgyalásokon semmi konkrét vállalás nem történt, Bush elnök azt mondta, hogy azért beindult egy folyamat, mely áttöréshez vezethet. Elmondta, hogy több javaslatot tett a japán piac megnyitására, de leszögezte, hogy ennek kétoldalú folyamatnak kell lennie, és az Egyesült Államoknak magának is lépnie kell a kereskedelmi egyenlőtlenség felszámolására. Sajtókonferenciájukon Bush elnök dícsérte Tokiót amiért igyekszik segíteni a világ újonnan alakuló demokratikus rendszereit. Pozitívan értékelte Japán ígéretét, miszerint Tokió majdnem kétmilliárd dollárral segíti majd Magyarországot és Lengyelországot. Bush dícsérte a japánokat azért is, hogy hajlandók foglalkozni Nicaragua és Panama megsegítésének kérdésével is. - Izraelben a kormányminiszterek értekezletsorozatot tartanak annak megvitatására, hogy elfogadják-e az Egyesült Államok javaslatát a palesztínokkal való béketárgyalásokra vonatkozóan. Jelei mutatkoznak, hogy megegyezés születhet, mely lehetővé tenné, hogy megkezdjék a tárgyalási folyamatot. Samír izraeli miniszterelnök már tárgyalt Likud-tömbjének minisztereivel, akik közül többen ellenezték, hogy a tárgyalásokba bevonják a kelet-jeruzsálemi palesztínokat, vagy azokat, akiket a megszállt területekről deportáltak. Az értekezlet után az izraeli rádió azt jelentette, hogy a Likud minisztereinek többbsége pozitívan kíván reagálni az Egyesült Államok javaslatára. De még nem szvaztak az ügyben és a vita holnap hétfőn fog folytatódni. Az Abna Al Balad nevű radikális izraeli arab csoport szerint izraeli arabok ezrei petíciót írtak alá, amely arra sürgeti Gorbacsov elnököt, állítsa le a szovjet zsidók Izraelbe emigrálását. (folyt.) 1990. március 4., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Egy szóvivő szerint mintegy ötezer aláírást gyűjtöttek az elmúlt néhány napban, a petícióhoz további két hétig gyűjtenek aláírást mielőtt azt Moszkvába küldenék. Az izraeli kormány tegnapelőtt cenzúrát rendelt el minden olyan hírrel kapcsolatban, amely a szovjet zsidóság bevándorlását érinti. Egyes arab országok félelmüknek adtak hangot, hogy nagy számú szovjet zsidót telepítenek a megszállt területekre. Az izraeli kormány cáéfolja ezt az állítást. Kohl nyugatnémet kancellárt egyre több bírálat éri azzal kapcsolatban, hogy a jövőben létrejövő egyesült Németország és Lengyelország határának kérdését kezeli. Az ellenzékben lévő szociáldemokraták vezetője Hans Johan Vogel felelőtlennek minősítette Kohl tegnapi nyilatkozatát, mely szerint egy egyesült Németországnak azzal a feltétellel kellene garantálni a lengyel határ tiszteletben taartását, hogy a lengyelek vállalják: nem kérnek háborús kártérítést. A kormánykoalíció kisebbségi tagja a Szabaddemokrata Párt azzal vádolja Kohl kancellárt, hogy meghajolt a jobboldali nyomásnak. Magyarországról érkezett hír szerint öten életüket vesztették és tizenöt másik személy megsebesült, amikor baleset történt az ózdi acélműben. A magyar rádió jelentése szerint feltehetően hidrogén robbanás következett be az egyik kohóban, ami olvadt acélt fröcskölt a munkásokra. A román fővárosban, Bukarestben nagy tömeg órákig nézte amint munkások eredménytelenül azzal próbálkoztak, hogy ledöntsék Lenin hatalmas szobrát. A tíz méter magas bronz szobrot, melyet a 60-as években a néhai Ceausescu elnök emeltetett, nem tudták megemelni daruval, képtelenek voltak szétzúzni vastömbbel és villanyfűrésszel sem tudták elvágni bokájánál. Ma megint próbálkoznak majd a szobor ledöntésével. +++ 1990. március 4., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »