 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
 |
A szakszervezeti szövetség alakuló kongresszusa (2. rész)
|
A szakszervezeti szövetség alakuló kongresszusának tanácskozásán
a vagyonkezelő részvénytársaság megalakításának elveit elfogadva
hosszan elhúzódó vitát folytattak a küldöttek a szövetség
alapokmányáról. A dokumentumot egy társadalmi bizottság dolgozta ki,
amelynek elnöke az alapokmány megtárgyalását és elfogadását az
alkotmányozás folyamatához hasonlította. Megállapítását igazolta,
hogy a déli óráktól este 8 óráig sem sikerült lezárni ezt a témát.
Az alapokmány tervezetéhez a küldöttek módosító javaslatok sokaságát
fűzték, miközben tanácskozásukat minduntalan ügyrendi kérdésekben
kért állásfoglalások szakították meg. A hozzászólásokban egyre több
kritika érte a plénumot magatartásáért. Többek szerint azért haladt
ilyen vontatottan az alapokmány végső formába öntése, mert néhányan
megpróbálták szabotálni a kongresszus munkáját. Az egyik küldött
szerint már olyan híresztelések is szárnyra keltek, hogy a Budapest
Kongresszusi Központ szomszédságában lévő MOM Művelődési Házban
megterítették az asztalt egy másik, ebből a körből kiváló szövetség
kongresszusának.
Az esti órákig a küldöttek az alapokmány öt fejezetéből hármat
fogadtak el. Eszerint a szövetség neve Magyar Szakszervezetek
Országos Szövetsége lett. Az alapokmány rendelkezik arról, hogy a
Népszava a szövetség lapja. A szövetség szerveződésének és
működésének alapelvei: a demokrácia, a tagszervezetek szolidaritása,
önrendelkezése és önálló képviselete, a tagszervezetek
egyenjogúsága, a többségi vélemény érvényesülése mellett a
kisebbségi vélemény kifejezése és képviselete, a demokratikus
választás és képviselet, a nyilvánosság. Az alapokmány foglalkozik a
szövetség céljával és feladataival, a tagsági viszonnyal, a
szövetség tagjainak jogaival és kötelességeivel. A késő esti órákban
hátra volt még a szövetség kongresszusának, testületeinek és
munkaszervezeteinek, továbbá a szövetség vagyonának, pénzügyi
alapjainak és gazdálkodásának kérdéseiről szóló két fejezet
megtárgyalása.
A kongresszus második munkanapján egyébként csaknem félszáz
szavazást tartottak - a küldöttek időnként úgy vélték, már-már
követhetetlen ez a procedúra.
A tanácskozást egy tragikus eseményről szóló bejelentés is
félbeszakította. A konferencia levezető elnöke tájékoztatta a
résztvevőket az Ózdi Kohászati Üzemekben történt megdöbbentő
balesetről. A plénum egyperces néma felállással adózott a tragédia
áldozatai emlékének, és úgy döntött, hogy részvéttáviratot juttat el
az elhunytak hozzátartozóinak, illetve a súlyosan sérült
kollegáknak. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|