|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A főcsoportfőnök annak a véleményének adott hangot, hogy az állami tulajdon lebontása hosszabb ideig tartó, nem kampányszerűen levezényelhető folyamat. A privatizáció lebonyolítására olyan jogi, infrastruktúrális háttérre van szükség, amely e problémakört teljes komplexitásában kezeli. Az állam privatizációs politikájának kidolgozása és elfogadása után elkerülhetetlennek tűnik egy átfogó - jogi és közgazdasági szemléletet egyaránt megtestesítő törvény megalkotása, vagy az eddigi szabályozások kedvező elemeinek egységes szerkezetbe foglalása.
Fekete Imréné főcsoportfőnök-helyettes az új Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzését ismertette. Mint mondta: a számvevőszék megkülönböztetett figyelmet fordított a közadakozásból és a nyilvánosan meghirdetett akciókból összegyűjtött pénzek kezelésére, értékmegőrzésére. Az ellenőrzés több mint negyed évszázadot fogott át. Szólt arról, hogy az állami költségvetésből eddig hozzávetőlegesen 140-150 millió forintot fordítottak a színház létesítésével kapcsolatos munkákra. A kiadások nagyobb hányadát a majdani létesítmény szempontjából hasznosíthatatlannak ítélte. Kitért arra is, hogy kellően át nem gondolt, következetesen végig nem vitt döntések jellemezték a folyamatot, a határozatok végrehajtásához ugyanis általában hiányoztak a pénzügyi feltételek és a szükséges határozottság. A méltatlan huzavona sikertelenségre ítélte az állampolgárok áldozatvállalását.
Elmondta, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére társadalmi gyűjtésből, közadakozásból, különféle akciók bevételeiből ez év májusáig 228 millió forint gyűlt össze. Kamathozadékaival együtt az adományok összege ez év végéig 448 millió forintra nő, ebből azonban a mai árakon a színház költségeinek csak 3-4 százaléka fedezhető. A beruházás előkészítése során gyakran megszegték az alapvető állami előírásokat, jogszabályokat, a számviteli és pénzügyi rendet. A tapasztalt hiányosságot miatt az Állami Számvevőszék a személyes felelősség kivizsgálását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál. Az Állami Számvevőszék egyébként javasolja a kormánynak, hogy a színház ügyében hozzon végleges döntést, ettől függően, vagy határozott, pénzügyileg is alátámasztott intézkedéseket kell tenni az építés érdekében, vagy gondoskodni kell a beruházás szabályszerű lezárásáról.
Fekete Imréné ezt követően a Hungaroring építésére és üzemeltetésére fordított összegek ellenőrzéséről szólt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy a Hungaroringre, a vállalati ráfordításokkal együtt, ez év végéig összesen több mint egy milliárd forintot fordítanak. (folyt.köv.)
1990. szeptember 20., csütörtök 15:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|