![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A nemzeti és etnikai kisebbségek az önkormányzati választásokon
|
![](../img/spacer.gif)
1990. augusztus 12., vasárnap - Az önkormányzati
választójogi törvény megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok védelmére.
Hazánkban vannak olyan települések, amelyek lakosságának többségét a nemzeti, etnikai kisebbségek alkotják. Ezeken a településeken természetszerűleg az önkormányzati képviselők többsége közülük kerül ki. Gondot okozhat viszont, ha egy-egy településen a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó választópolgárok olyan szétszórtan élnek, hogy emiatt viszonylag egységes egyéni választókerület nem alakítható ki. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy ilyen esetekben - a kislistás, illetve listás szavazás révén - kevesebb szavazatszámmal is mandátumhoz jussanak képviselőjelöltjeik. Listát nemzetiségi, kisebbségi szervezetek önállóan vagy közösen indíthatnak. A települések egyéni választókerületeiből a nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó jelöltek kisebbségenként egy független listán is indulhatnak.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy az ajánlóív megnyitásakor bejelenti, hogy ilyen minőségében indul - ezt a szavazólapon fel kell majd tüntetni. A jelölt kívánságára nevét anyanyelvén is ki kell írni a szavazólapra. A jelöltet állító nemzeti és etnikai szervezet, kisebbség nevét saját anyanyelvén is fel kell tüntetni a szavazólapon.
Ha az úgynevezett kislistás választásokon vagy a kisebbségi független listán a kisebbségi jelöltek egyike sem szerez mandátumot, akkor meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadával. Ilyen esetben kisebbségi jelöltként mandátumhoz jut az a jelölt, aki ezt a kétharmados szavazatszámot eléri. Azonos kisebbséghez tartozó több jelölt közül csak a legtöbb szavazat birtokosa jut mandátumhoz.
Ezekben az esetekben az ily módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselőtestületének egyébként törvényben meghatározott létszáma. (MTI)
1990. augusztus 12., vasárnap 11:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|