|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
A Beszélő legújabb száma
|
München, 1989. október 4. (SZER, Kommentár nélkül) - A Szabad Európa Rádió dokumentum műsora. - Köszöntöm Önöket, a mikrofonnál Gordon Tamás. Ismét közeleg egy dátum, amely állásfoglalásra késztet. Az ellenzék, vagyis az ország lakosságának többsége tudja, mit kezdjen október 23-ikával. A hatalom, a kisebbség viszont nem. Illetve nagyon is. Az eddigi folyamatos hátrálásának úgy tűnik vannak határai, a póznák le vannak tűzve: nemzeti megbékélés igen, nemzeti ünnep nem. Az Október 23-ika Bizottság közzétette állásfoglalását: - Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar és európai történelem kiemelkedő eseménye. Idén 33 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. Az Október 23-ika Bizottságba tömörült független szervezetek a megemlékezésekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentik ki: A leghatározottabban elítéljük az 1956. november 4-ikei szovjet katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan, véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa piros betűs nemzeti ünneppé, munkaszüneti nappá október 23-ikát. Az MSZMP a március 15-ikei és június 16-ikai sikertelen próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének, mai hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését. A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a politikai, gazdasági kiváltságairól való lemondását, a valódi demokrácia megteremtését jelenti, s nem egy-egy történelmi dátumhoz kapcsolódik. Budapest, 1989. szeptember 25-ikén. Az Október 23-ika Bizottság. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|