|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia - nemzetiségek politikai mozgalma (1. rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. február 9. péntek (MTI-tud.) - Együttélés néven
az összes csehszlovákiai nemzetiségek politikai képviseletét és
érdekvédelmét felvállaló politikai mozgalom megalapítását készíti
elő a csehszlovákiai magyar értelmiségiek egy csoportja.
Szándéknyilatkozatukat a héten tette közzé a pozsonyi magyar nyelvű
lap, az Új Szó.
Az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottsága tizenegy tagú, és közöttük olyan neves szlovákiai magyar személyiségek szerepelnek, mint Duray Miklós, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának alapítója, Gyurcsik Iván, Harna István, Gyimesi György és mások. Az előkészítő bizottság szándéknyilatkozata szerint az Együttélés a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért küzdő politikai mozgalom kíván lenni. Sikraszáll a demokráciáért, a jogállamért és a közös európai értékek meghonosításáért. A szándéknyilatkozat szerint az Együttélés mozgalom küzdeni fog a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért, kollektív politikai képviseletükért, állampolgári egyenlőségükért és egyenjogúságukért, egyenlő esélylehetőségükért, azért, hogy saját ügyeikben döntési joguk legyen. A mozgalom harcolni kíván a fokozódó antiszemitizmus és idegengyűlölet, valamint minden faji, vallási és meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés ellen, védeni akarja a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti és szellemi kincseit, gazdasági, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit.
A dokumentum szerint a mozgalom küzdeni kíván azért, hogy a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek a sok évtizedes romboló hatások alól felszabadulva ,,ismét felépíthessék az önigazgatáson és önkormányzaton alapuló társadalmukat,,. A szándéknyilatkozat azt hangoztatja, hogy a mozgalom céljainak teljesítéséhez alapfeltétel a különböző nemzetiségű állampolgárok kölcsönös türelme, legfőképpen a magyar, német, rutén-ukrán, lengyel, zsidó és a szlovák nemzet egyezményes együttélése, és a mozgalom külön feladatának tartja a cigányság egyenjogúsági törekvéseinek támogatását. (folyt)
1990. február 9., péntek 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csehszlovákia - nemzetiségek politikai mozgalma (2. rész)
|
A demokrácia elvei mindaddig fogyatékosan fognak érvényesülni a csehszlovákiai politikai gyakorlatban, míg kísért a nemzetállam szelleme, míg nem válik az állam fogalma másodrendűvé a néppel szemben, s amíg a kisebbség ki lesz szolgáltatva a többség akaratának - áll a nyilatkozatban. Az Együttélés mozgalom a kinyilvánított alapelvekből kiindulva azért kíván munkálkodni, hogy a nemzetiségek egy demokratikus pluralista rendszerben különleges parlamenti képviseletet kaphassanak, legyen joguk dönteni az őket érintő ügyekben.
A mozgalom szerint a társadalom anyagi jólétét csak a piacgazdasági viszonyok megteremtésével lehet elérni, s ennek alapfeltétele a privatizálás és a magánvállalkozás, a föld magántulajdonának a visszaállítása.
A mozgalom szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbségek iskolarendszerét építsék újjá, a közös igazgatású iskolákat válasszák szét. Leszögezi, hogy a nemzeti kisebbségeknek alapvető joga anyanyelvükön tanulni az elemi iskolától az egyetemig. A mozgalom a kultúra területén is az önigazgatást tartja szükségesnek és azt, hogy a kormány kulturális költségvetéséből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek. A mozgalom továbbá síkraszáll azért: a nemzetiségi kisebbségeket semmilyen törvény vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatokat tartsanak az államhatáron túl élő nemzetükkel, illetve anyaországukkal és az azonos kultúrájú csoportokkal. A mozgalom szerint törvénnyel kell biztosítani, hogy a nemzeti kisebbségek az általuk lakott közigazgatási területek hivatalaiban használhassák anyanyelvüket, a két-, illetve többnyelvűség érvényesüljön a közterületi feliratokban és a hivatalos nyomtatványokon. +++
1990. február 9., péntek 19:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|