|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (1. rész)
|
1990. január 31., szerda - Szerdán délelőtt, néhány perccel
10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő
Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg.
A teremben 273 képviselő - a törvényhozó testület 72 százaléka -
foglalt helyet.
Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, képviselői indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő.
Eszerint határozatot hoznak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, valamint a sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslatokról, módosítják a családjogi törvényt, megtárgyalják az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megvitatják a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, az országgyűlési képviselőjelöltek állami költségvetési támogatásáról, a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá minősítéséről szóló országgyűlési határozattervezeteket. Két népi kezdeményezést is napirendjére tűzött az Országgyűlés: határozatot hoznak az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosításáról. Ezután képviselői indítványokat, személyi javaslatokat tárgyalnak meg. A januári ülésszak az interpellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyekre - mint ismeretes - október óta nem kerülhetett sor.
A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán ------------- megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a Parlament - tekintettel a Romániából érkező hírekre - fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 11:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (2. rész)
|
Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.)
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javaslatokat. ---------------- Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményének figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket. Így mindössze munkajogi, valamint összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a javaslat, annak érdekében, hogy a képviselők megfelelő tájékoztatást kapjanak a mandátumuk tartama alatti jogi helyzetükről. A jogi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, miszerint a képviselőknek megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor vagyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem támogatták viszont Hámori Csaba azon javaslatát, hogy a főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi munkáltató köteles szakképzettségüknek megfelelő munkakörben ismételten foglalkoztatni. Dr. Horváth Jenő szerint ez munkaügyi nehézségeket okozna, és a vállalatoknál bizonytalanságot eredményezne. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (3. rész)
|
Ezt követően az elnök bejelentette, hogy határozathozatal következik, s emlékeztetett arra: mivel alkotmányerejű törvényről van szó, elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges. Először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által nem elfogadhatónak tartott módosító indítványokról szavazott az Országggyűlés. Ezt követően határozott a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat egészéről, ám nem született meg a kívánt kétharmados többség. Az elnök újbóli megfontolásra szólította fel a képviselőket, s hangoztatta, hogy csupán a jogállás ügyében kell állást foglalniuk, ám az ismételt szavazásnál sem volt meg a kívánt többség, a szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják.
Ezután Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) kapta meg a szót, aki - -------------- napirenden kívül - arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációját nem vonta vissza, csak az idő szűkösségére tekintettel nem ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánosan hangozzék el. Bejelentette: mivel a pénzügyminisztertől kapott válaszból kiderült, hogy a kormány nem illetékes társadalmi szervezet vagyonelszámoltatására, az Állami Számvevőszékhez fordult további intézkedésért.
Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat - elmúlt héten megkezdődött - tárgyalásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Filló Pál ismertette. Elmondta, --------- hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban előterjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió forintra kívánta felemelni. A bizottság véleménye szerint ez az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis példányszámú művészeti és tudományos lapokét. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (4. rész)
|
Abban egyetértettek a bizottság tagjai, hogy a letét összegét differenciáltan, a példányszám, a megjelenési sűrűség és még sok szempont figyelembe vételével határozzák meg. Erre azonban a bizottság csak az új sajtótörvény keretében lát lehetőséget. Az indítványtevő képviselő - annak reményében, hogy javaslatát beépítik az új sajtótörvénybe - visszavonta módosító indítványát. Király Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tartozik.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a vita összefoglalójaként elmondta: egyetért a bizottság jelentésével, s mindössze két kiegészítést kíván tenni. Úgy vélte, hogy a jövőben még sok bizonytalanságot okoz a közerkölcs fogalma, ugyanis ennek pontos meghatározása hiányzik, ilyen sehol sem található. Valószínű, majd a gyakorlatban alakul ki, hogy pontosan mit értünk a közerkölcs fogalmán. A kaucióval kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Südi Bertalan egy korábbi, csak szóban elhangzott javaslatát - amelyre a bizottsági jelentés nem reflektált - Kulcsár Kálmán elfogadhatatlannak tartotta. Az indítvány arra vonatkozott, hogy amíg a kártérítést ki nem fizette egy adott sajtószerv, addig függesszék fel működését. Egy ilyen jellegű intézkedés a miniszter szerint nagymérvű bizonytalanságot teremtene a sajtó működésében.
Az igazságügyminiszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem fogadott el. Eszerint a sajtóban megjelenő s közérdekű bejelentés címen értékelhető közleményeket az államszervezet kezelje ugyanúgy, mint az állampolgári közérdekű bejelentéseket. Úgy vélte: egy ilyen gyakorlat kialakulása a korábbi sajtógyakorlatot idézné vissza, amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtónak.
Végül a miniszter - mintegy saját véleménye összegzéseként - idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, s a korabeli sajtótörvény kapcsán elhangzott mondást, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen mondatból kellene állnia: ,,hazudni pedig nem szabad,,. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (5. rész)
|
Ezt követően a sajtótörvénnyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési összeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt.
A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután - következő napirendi pontként - rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha bármikor.
A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb elemeit. Az egyik a gyermek örökbefogadásával összefüggő eljárás egyszerűsítése. Az előterjesztő szerint a korábbi jogszabályok a garanciális szempontok abszolutizálásával ugyancsak megnehezítették az örökbefogadást. Ennek következményeképpen a korábbi 2000 gyermek helyett 1988-ban csak 305-öt fogadhattak örökbe új szüleik. A módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa.
A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja.
Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, miszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap elteltével kerülhet sor. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 12:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (6. rész)
|
Mint mondotta, ennek a jogszabálynak csak annyi volt az eredménye, hogy jelentősen megszaporodott a három hónapos várakozási idő alóli felmentési kérelmek száma.
A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952-ben született törvény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása.
Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság ------------ családvédelmi albizottságának előadójaként elmondta, hogy a módosító javaslatokat a szociális és egészségügyi bizottság, valamint annak családvédelmi albizottsága, illetve az ifjúsági bizottság együttes ülésen tárgyalta. A három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyermeke születése előtt rendelkezhessék örökbe adásáról, de azt a gyermek kéthónapos koráig visszavonhassa; hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemondani, ahhoz a gyámhatóság jóváhagyását is kérjék; hogy bírósághoz lehessen fordulni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről szóló határozatok ellen. Az albizottság helyesli a házasságkötést megelőző várakozási idő egy hónapra csökkentését is.
A bizottság, bár elviekben egyetért Horváth Jenő javaslatával, aki bizonyos kérdésekben a döntést változatlanul a bíróságok hatáskörében kívánja tartani, azt a gyakorlati tapasztalatok miatt mégsem támogatja.
A mintegy 20 ezer intézetben élő gyermek érdekében a családvédelmi albizottság a másik két bizottsággal együtt javasolja a gyámhatóságok olyan megerősítését, hogy tevékenységük gyorsabb, szakszerűbb és hatékonyabb legyen. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 13:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (7. rész)
|
A vitában elsőként Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) kapott -------------- szót. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az egy évvel ezelőtt életre hívott családvédelmi albizottság véleményét ez idáig nem nagyon vették figyelembe, szavaikat mindig elnyomta a gazdasági vészharang. Statisztikai adatokkal érzékeltette a születések számának fokozatos csökkenését, s szólt arról is, hogy évente mintegy száz csecsemőt ,,felejtenek,, a szülőotthonokban. A jelenleg hatályos családjogi törvény hatályba lépése óta drasztikusan csökkent az örökbefogadások száma. A jelenlegi törvénymódosítás éppen az állami gondozott gyermekek érdekében szükséges, hiszen megkönnyíti, meggyorsítja az örökbefogadást, korrigálja azt, amit az 1986. évi módosításkor ,,elrontott,, az Országgyűlés.
A képviselőnő nem értett egyet azzal, hogy a bíróság döntsön az örökbefogadásról, mert ez ismét időhúzást jelentene, nem jutna előbbre a várakozók ügye. Véleménye szerint a szülő és a kiskorú viszonyát alaposan ismerő, a gyermek- és ifjúságvédelem egészéhez értő gyámügyi szakember megfelelő döntést hozhat. Javasolta, hogy e munkánál az egyházak segítségét is vegyék igénybe. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 13:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (8. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) tűrhetetlen állapotnak -------------------- tartotta, hogy számos kisgyermek intézetben legyen, holott volnának emberek, akik szívesen örökbe fogadnák őket. Mégis megfontolásra ajánlotta, hogy örökbe fogadásuk ügyét egy bürokratikus intézményre, nevezetesen a gyámhatóságra bízzák-e. Véleménye szerint mindenképpen a bíróságnak kellene döntenie ilyen fontos, jogokat korlátozó kérdésekben. Ez egy olyan jogelv, amelynek az érvényességét - éppen jogrendszerünk egységessége végett - meg kellene őriznünk - mondotta.
Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.) úgy vélte, --------------- hogy nincs kellőképpen kidolgozva a törvényjavaslatban a szülők felelősségének kérdése. Részletesen szabályozza a javaslat a szülők felügyeleti jogát, ugyanakkor túlságosan nagyvonalúan érinti a kötelességeket, s még keretjelleggel sem szab meg szankciókat. Véleménye szerint - ha sor kerül a gyerek intézeti beutalására - legyen kötelezően előírt a büntető feljelentés, s ennek ne megtorlás, hanem a prevenció legyen a célja. Visszatartó erőt jelentene, ha a szülő fokozottan érezné felelősségét gondozásbeli mulasztásai s a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményei miatt. Indokoltnak tartotta, hogy a szülő már a gyermek születése előtt, illetve a gyermek születését követően megadhassa hozzájárulását az örökbe fogadáshoz. Úgy ítélte meg: családjogi bíróság felállítására lenne szükség, de a jelenlegi viszonyok között a gyámhatósági intézkedés látszik gyorsabbnak és célszerűbbnek.
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.) úgy --------------------- vélekedett, hogy az állam és a család közti harmonikus teherviselés kérdését megkerüli a családjogi törvény. Ennek tudta be az utóbbi hónapokban született, a családokat indokolatlanul sújtó rendelkezéseket. Hangsúlyozta: amióta a családok egy jó része nem tudja megfizetni a napközis étkezés térítési díjait, tudomásul kell venni, hogy vannak éhező gyermekek az országban.
A családi költségvetést terhelő intézkedéseket tovább sorolva a képviselő megállapította: ha a családok megroppannak, a társadalom egészét fenyegeti az összeomlás veszélye. E kérdésben a Parlament felelősségét taglalva úgy vélekedett: az elmúlt öt esztendő során a képviselőknek nem sikerült megteremteniük az igazságos közteherviselést. Reményét fejezte ki, hogy a tévedéseken okulva a választások után felálló Parlament jobb törvényeket alkot majd. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (9. rész)
|
Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal -------------- élt: a most megállapított 4300 forintos létminimum-határt emeljék fel egy reális - 5-6 ezer forint közötti - összegre, ellenkező esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe.
Bánffy György (Budapest 4. vk.) elmondotta: Horváth Jenő ------------- képviselőtársa által benyújtott módosítással nem tud egyetérteni. 1986 előtt a gyámhatóság az állami gondozott kiskorút szülője hozzájárulása nélkül is örökbe adhatta, ha a szülő huzamosabb időn keresztül önhibájából nem érintkezett gyermekével. A gyámhatóságok e jogkörükkel megfelelően éltek. Az ilyen határozatok bírósági megtámadására csak elenyésző számban került sor. 1987. július 1-je után a gyámhatóság ezt a jogosítványát elvesztette. Ennek eredményeként bármely szülő hozzájárulása hiányában kiskorút csak akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő felügyeleti jogát. A képviselő elmondta, hogy ezek az eljárások sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egységes. Mindennek következtében az állami gondozottak örökbefogadása drámaian csökkent. A korábbi évi átlag 600-700 gyermek volt, míg a múlt esztendőben az örökbefogadottak száma 305 volt csupán. Bánffy György szerint az elmúlt néhány esztendő során mintegy ezer gyermeket fosztottak meg az örökbefogadás lehetőségétől a törvény megváltoztatásával.
Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy korábbi ------------- felszólalásra, elmondotta, hogy az elmúlt ülésszakon önálló indítványt nyújtott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításának módját. A Parlament várhatóan február 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet sürgősséggel nyújtott be.
Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az ------------ örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, ám ennek elllenkezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a fontos ügy a bíróságok helyett. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 14:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (10. rész)
|
A képviselő véleménye szerint 1986-ban, amikor módosították a törvényt, az új szabály bevezetését a gyámhatósági szakemberek nagymértékben ellenezték. Ez az érzés azóta is megnyilvánul munkájukban. Érdemes megvizsgálni az adatokat. Jelenleg ugyanis a bíróságoknál csak 187 elintézetlen örökbefogadási ügyet tartanak nyilván. Ha tényleg igaz az, hogy több ezer gyermek vár örökbefogadásra, akkor vajon ki a felelős azért, hogy a bírósághoz csak ennyi kérelem érkezett be. Ugyanis a gyámhatóságoknak kellett volna azokat a keresetleveleket előterjeszteni, amelyeknek a nagy számából lenne igazolható: sok ilyen gyerek van, aki örökbefogadásra vár, s megvan a várományos szülő is, csak a bíróság lassú munkája miatt késik az örökbefogadás.
Horváth Jenő elmondotta: kész kompromisszumra. Nem azt kívánja kizárni, hogy lehetőség legyen a szülői jogtól megfosztásnak a súlyosabb eseteiben az egyszerűbb eljárásra: az intézeti nevelt gyermekek esetében ki lehessen mondani az örökbefogadhatóságot akkor is, ha a szülő önhibájából a gyermekkel való kapcsolattartási kötelezettségének nem tesz eleget. Végezetül hangsúlyozta a családjogi törvénymódosítás a jelenlegi körülmények között alkotmányerejű törvénynek minősül, mert alapvető állampolgári, emberi jogot érint. Ennek a módosításnak bármilyen elfogadásához kétharmados minősített többségre van szükség. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (11. rész)
|
A törvényjavaslat általános vitájában utolsóként Bánffy György ------------- kért ismét szót. Horváth Jenőnek válaszolva kifejtette: elismeri a családjog elsődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét nem, akik szülés után a kórházból idő előtt elmenekülnek a felelősség elől, vagy általában nem vállalják gyermekük nevelésének terheit.
Az általános vita lezárását követően a plénum a törvényjavaslatot részletes vitára is alkalmasnak tartotta, ám a továbbiakban senki nem kívánt hozzászólni. Így Kulcsár Kálmánt --------------- illette meg a válaszadás joga.
Az igazságügyminiszter elmondta, ő személy szerint a bíróságokon nem tapasztalt semmiféle szembenállást a törvényjavaslattal szemben, mint ahogyan Horváth Jenő érzékelte ezt a gyámhatóságok tisztviselőinek körében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlat eredménye nemcsak számokban fejezhető ki. A bírói eljárás folyamata ugyanis nagymértékben függ a közreműködőktől is, és általános tapasztalat, hogy éppen azok a szülők a legkevésbé közreműködőkészek, akik saját hibájukból alkalmatlanná válnak a gyermek nevelésére. Leszögezte, hogy két alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a gyermekhez, és a gyermek mindenáron való jogát a boldog élethez. A törvényjavaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozottabbá, átgondoltabbá, lelkiismeretesebbé teszi az örökbefogadással kapcsolatos döntéseket.
Az igazságügyminiszter kitért arra is, hogy valóban jelentős anyagi terhek sújtják a családokat. Ennek megoldása azonban nem a jelenlegi törvényjavaslat feladata, más pénzügyi és egyéb jogszabályok megalkotásánál kell érvényesíteni ezeket a szempontokat.
A miniszteri választ követően vita bontakozott ki Kulcsár Kálmán és Horváth Jenő között abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásához minősített, avagy egyszerű többség szükségeltetik-e. Az elnöklő Jakab Róbertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta, hogy a döntést halasszák az ebédszünet utánra. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (12. rész)
|
Az elnöklő Jakab Róbertné ezután bejelentette: a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai közül egészségi állapota és személyes gondjai miatt lemondott tagságáról Vassné Nyéki Ilona és Solymosi József. Márton János jelezte, hogy a Magyar Néppárt nem kíván Vassné helyébe mást állítani, mert frakciójuk igen kis létszámú, s tagjai rendkívül elfoglaltak. Elmondta: a bizottság munkája iránt bizalommal vannak, annak munkáját elfogadják. A semleges képviselők csoportja Solymosi József helyébe Géczi Istvánt (Budapest, 49. vk.) javasolta.
Az Országgyűlés a néppárt jelzését tudomásul vette, s a bizottságba Géczi Istvánt megválasztotta.
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) az Országgyűlés döntésével ---------- ellentétben azt javasolta, hogy a bizottságban annak határozatképessége miatt mégis csak töltsék be a néppárti képviselő helyét. A bizottság tagjai sorába javasolta felvenni a független képviselők közül Viola Károlyt (Pest megye, 14. vk.), amit a néppárt képviselői sem elleneznek.
Mezey Károly, a bizottság elnöke egyetértett a javaslattal, ------------ hogy a bizottságot egészítsék ki az eredetileg tervezett létszámára, mert elfogadott működési elvük szerint vitás kérdésekben szavazással döntenének.
Az Országgyűlés elfogadta Viola Károly jelölését a vizsgálóbizottságba.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta ------------- a Parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad. Ezért indítványozzák, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat.
Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett ------------ elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 15:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (13. rész)
|
Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítsék ki azzal: ,,Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a választási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az ajánlási szelvényekről a darabszám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást készíteni tilos.,, Kérte indítványának sürgős tárgyalását, amihez 50 képviselő aláírását összegyűjtötte. Indoklásul elmondta: a törvény az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakkor a választópolgárok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a későbbiek során illetéktelen személyek felhasználhatják.
Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendjére tűzi.
Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az Alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta.
Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta el, s megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása.
A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami ----------------- Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (14. rész)
|
Az előterjesztés első változatát az Országgyűlés decemberi ülésszakán már tárgyalták, de a képviselők akkor azt nem fogadták el. Ezért került sor ismét erre a napirendre.
Hagelmayer István elmondotta: az Állami Számvevőszék még csak most kezdi meg működését, ám már hallani olyan véleményeket, amelyek nagymértékben megnehezítik az ott dolgozók munkáját. Nem kell bizonyítani, egy jogállamban Állami Számvevőszékre szükség van. Az ellenzők általában nem is ezt vitatják, inkább azt állítják: jelenleg még hiányoznak azok a törvények, jogszabályok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a számvevőszék kielégítően tudja végezni munkáját. Tény, hogy egy ilyen intézmény könnyebb helyzetben lenne akkor, ha a Parlament elfogadta volna már az államháztartási törvényt. Ennek ellenére nem marad munka nélkül az Állami Számvevőszék, hiszen legfontosabb feladata, hogy véleményt mondjon az állami pénzek gondos, takarékos felhasználásáról.
Magyarországon az állami vagyon lényegesen nagyobb a kívánatosnál. Ezért fontos a reprivatizálás előrehaladása, s várhatóan e téren is jelentős szerep hárul az Állami Számvevőszékre. Tény, hogy ezzel kapcsolatban vannak hibás döntések, de véleményt formálni elhamarkodottan nem szabad. Érdemes megvárni az Állami Számvevőszék vizsgálatainak eredményeit. Már hozzáláttak a reprivatizálással kapcsolatos anyaggyűjtéshez, s az elemzések elkészítéséhez.
Hagelmayer István elmondotta, hogy a szervezet munkatervét, amelyet fél évre alakítanak ki, valamennyi parlamenti bizottság vezetőjének hamarosan átadják. Ezzel kapcsolatban várják javaslataikat, tanácsaikat.
A továbbiakban elmondotta, hogy jelentősen átdolgozták a szervezet költségvetését, mert azt az Országgyűlés legutóbbi ülésén nem találta elfogadhatónak. Mivel az intézmény új, nincsenek tapasztalatok az elmúlt időszakkal kapcsolatban, így valószínűleg nem is lehet összeállítani egy olyan költségvetést, amelyben ne lehessen hibát találni. Lényegesen könnyebb helyzetben lesznek e tekintetben egy esztendő után - mondotta. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (15. rész)
|
Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként ------------- elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja, hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat átdolgozása eredményeként a kisegítő személyzet rovására úgy növelték a számvizsgálók létszámát, hogy a bérköltségek összege közben nem változott.
A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: a javaslatban olyan összegek szerepelnek, amelyeket még az állami vezetők javadalmazásáról szóló - időközben visszavont - törvényjavaslat beterjesztése előtt állapítottak meg. Eszerint az Állami Számvevőszék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne, amely a bizottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével összehasonlítva, nem kifogásolható. A szervezet munkatársainak fizetésénél pedig arra is tekintettel kell lenni, hogy az biztosítsa anyagi függetlenségüket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek oda. Mint mondta: méltatlannak tartaná azt a helyzetet, ha most egy olyan szervezet alkalmazottainak fizetéséről kezdenének vitatkozni, amely egyébként a 600 milliárd forintos költségvetésre felügyel. Ha ugyanis azt meg tudja tenni, akkor valószínűleg a saját, évi 300 millió forintos költségvetésével is megfelelően tud gazdálkodni. Mindemellett óvott attól, hogy behatárolják az Állami Számvevők létszámát, hiszen az ÁSZ feladatai, úgy tűnik, folyamatosan bővülnek, s nem tudható előre, hogy milyen megbizatásokat kap majd még az új Parlamenttől.
Végezetül egy gyakorlati kérdésre is kitért, nevezetesen arra, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül az ÁSZ nem tud fizetni dolgozóinak, akik egyébként január 1-jével megkezdték a munkát. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 16:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (16. rész)
|
Balla Éva (Budapest, 46. vk.) javasolta: a számvevőszék területi --------- apparátusára tett indítványt csak keretként fogadják el, ugyanis szükség van arra, hogy a még formálódó feladatok függvényében rugalmasan alakulhasson a számvevőszéki szervezet. A költségvetési előterjesztéssel kapcsolatban Balla Éva csodálkozását fejezte ki afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munkanapon 150 belső és külső munkatárs kiküldetésben. Úgy vélte: ebből az előterjesztésből az derül ki, hogy a költségvetés készítői ,,eldugtak,, a képviselők elől pénzeket. Tartalékoltak anélkül, hogy azt nyilvánosságra hozták volna. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatlanul magas javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak meg. Javasolta a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi elszámolását, és ennek az országgyűlési határozatban való rögzítését. Leszögezte: nem általában a tartalékolást kifogásolja, hiszen egy új szervezetnél sok bizonytalansággal kell számolni, inkább azt tartja furcsának, hogy az egyetlen biztonsággal tervezhető tételnél kerül sor ilyen nagy mértékű tartalékolásra.
Visszautalva az előző ülésszakra, Balla Éva kijelentette: nem lepi meg, hogy a KNEB költségvetése is hamis volt, bár erről tavaly még nem lehetett tudni. Újból feltette akkori kérdését: mit is tartalmaz a KNEB felszámolására tervezett 100 millió forint körüli összeg? (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (17. rész)
|
Javasolta: a terv- és költségvetési bizottságon belül alakuljon egy szűkebb testület, amely közvetlenül foglalkozik a számvevőszékkel. Végül indítványozta a számvevőszék költségvetésének bértartalék nélküli elfogadását, de hangsúlyozta, hogy ezt kizárólag az ÁSZ elnökében, mint köztiszteletben álló személyben megbízva teszi.
Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk.) szükségesnek ítélte az Állami -------------- Számvevőszék működését, ám túlzottnak tartotta az intézmény költségvetését, különösen a munkabérek fedezetéül szolgáló összeget. Ezért is szorgalmazta az Állami Számvevőszék takarékosabb gazdálkodását.
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) helyeselte, hogy az Állami ----------- Számvevőszék már megkezdte tevékenységét anélkül, hogy a Parlament döntött volna a konkrét működési feltételekről. A továbbiakban kérte az Állami Számvevőszék elnökét, hogy vizsgálják meg az élelmiszer-feldolgozóipar vagyonát, s erről a következő ülésszakon számoljanak be.
Ezután a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalja Balla Éva módosító indítványát. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (13. rész)
|
Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítsék ki azzal: ,,Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a választási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az ajánlási szelvényekről a darabszám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást készíteni tilos.,, Kérte indítványának sürgős tárgyalását, amihez 50 képviselő aláírását összegyűjtötte. Indoklásul elmondta: a törvény az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakkor a választópolgárok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a későbbiek során illetéktelen személyek felhasználhatják.
Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendjére tűzi.
Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az Alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta.
Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta el, s megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása.
A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami ----------------- Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (18. rész)
|
A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.
A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m. 12.) fűzött ----------- megjegyzést. Elmondta, hogy decemberben ő tett javaslatot arra: az Országgyűlés foglaljon állást a szovjet csapatok kivonásával összefüggésben. Utalt rá, hogy akkor ezt a javaslatot egyesek ultimatívnak minősítették, mások pedig a szövetséget gyengítőnek, biztonságát sértőnek ítélték. Azóta az események rácáfoltak ezekre a kételyekre - mondotta a képviselő, példaként említve Csehszlovákiát. Hangsúlyozta azt is: nem kívánja, hogy a szovjet csapatokat nagyobb ütemben vonják ki Magyarországról, mint ahogyan 1956 novemberében bevonultak. Javasolta azt is: a Parlament hatalmazza fel a kormányt a tárgyalások folytatására és újabb tárgyalás kezdeményezésére az 1957-ben megkötött kétoldalú katonai egyezmény felbontása érdekében.
A Parlament a határozattervezetet - amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal elfogadta. A határozatban megfogalmazták azt is: a tárgyalások menetéről - a diplomáciában szokásos normák megtartása mellett - a Minisztertanács az Országgyűlést és a közvéleményt folyamatosan tájékoztassa.
Ezt követően az országgyűlési képviselő-jelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A választójogi törvény szerint ugyanis a választási eljárásban a jelöltek költségvetési támogatására országosan fordítható összeget az Országgyűlés állapítja meg. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg a felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (19. rész)
|
A határozattervezethez egyetlen képviselő, Kovács Mátyás ------------- (Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Mint mondotta, maga is érintett a képviselőjelöltek költségvetési támogatásában, hiszen független jelöltként indulni kíván a választásokon. Ennek ellenére azt javasolta, hogy a Parlament ne hagyja jóvá a 100 millió forintos állami támogatást. Véleménye szerint ha valaki látványos, harsány választási kampányt kíván szervezni, tegye, de ne közpénzek felhasználásával, hanem saját kontójára vagy pártja támogatásával. A képviselő szerint nem kétséges, hogy ez az összeg felhasználható hasznosabb célokra is, például szociális otthonok építésére, elesett, idős emberek megsegítésére.
Következett a határozathozatal. Az Országgyűlés - 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett - elutasította a határozattervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól.
A szavazást követően kért szót Gál Zoltán. Az államtitkár ----------- emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a támogatás mértékét az Országgyűlés állapítja meg. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a Parlament már döntött a pártok és a jelöltek költségvetési támogatásáról. Utalt arra, hogy az első szabad választásoknak vannak bizonyos feltételei. Az anyagi forrásokat tekintve nem egyforma eséllyel indulnak a választásokon a különböző pártok és a független jelöltek. Ez pedig - ma már nálunk is - meghatározza szereplésük sikerét. Úgy vélte, hasznosabb azok támogatása, akik kevesebb forrással bírnak, mintsem növelni azok esélyeit, akik egyébként is rendelkeznek anyagiakkal. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (20. rész)
|
Ezután a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők.
Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár ------------ elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles a nemzetközi érdeklődés. Több konkrét ajánlat is van. Például van olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Magyarországon fekteti be. A jelenlegi vállalati tanács irányítása alatt működő vállalatnak - az államtitkár szerint - nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csak az államnak van joga. Emellett a közvetlen állami ellenőrzés megszüntetheti az ügylettel kapcsolatban a közvélemény aggályait, és növeli a külföld bizalmát.
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) arra hívta fel a képviselőket, ---------- hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Felolvasta a Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben leírják, hogy vállalatuk iránt a Holstein cég és egy ausztrál vállalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. A felmérés alapján megállapított vagyon nagysága 21 millió márka, amely a forgóeszközökkel együtt 33.3 millió márkára tehető. Hasonló eredményre jutott az ausztrál cég is. Mindkét külföldi partner ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi vezérigazgató még öt évig pozíciójában maradhat. A jelenlegi gazdasági vezetés azzal indokolja az eladás szükségességét, hogy a gyár önálló gazdálkodásra nem képes, az idén 250 millió forint veszteség várható. A Holstein a leendő vegyesvállalat alaptőkéjében 35 százalékkal kíván részesedni. Az ausztrál cég két ajánlatot tett. Az egyik változat szerint száz százalékkal emeli a sörgyár vagyonát, s olyan részvénytársaságot hoznak létre, amelyben a külföldi és a hazai partner fele-fele arányban részesedik. A másik változat szerint az ausztrál vállalkozó száz százalékban megvásárolja a sörgyárat. A vállalati tanács először az első változatot fogadta el. Két nap múlva azonban az ausztrál vállalkozó visszavonta ajánlatát, amit a vállalat vezetői tudomásul vettek, és ismét összehívták a vállalati tanácsot. A második alkalommal végül is a második változatot fogadták el. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (21. rész)
|
Egyébként a levél szerint az ausztrál cégről nincs bankinformációjuk, nem tudják, hogy egyáltalán létező vállalatról van-e szó. Ráadásul közismertté vált a gyár idei terve, amely szerint a Nagykanizsai Sörgyár nyereséges lesz 1990-ben, az eredmény eléri a 130 millió forintot. A termelési terv kevésbé feszített, mint az előző esztendőben. Mindez jelzi az eredményes, önálló gazdálkodás realitását.
Az elmondottak megértéséhez még azt is tudni kell, hogy a sörgyárban 1990-ben vezérigazgató-választás lesz. A jelenlegi vezérigazgatónak azonban kevés esélye van az újraválasztásra. Amennyiben az ausztrál cég száz százalékban megvásárolja a sörgyárat, nincs arra garancia, hogy előzetes ígéreteit be fogja tartani, hiszen a cég teljes mértékben a tulajdonába kerül.
Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) a felolvasott levélből azt a ----------- következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat államigazgatási irányítás alá helyezésére, hiszen szerinte a vállalati tanács egymásnak ellentmondó döntéseket hozott. Egyetértett azzal, hogy végezzék el a vállalat vagyonának tisztességes értékelését, amivel egyben biztosítható értéken való eladása is.
Tollár József (Zala megye 6. vk.) a hallottak alapján ugyanerre ------------- a következtetésre jutott.
Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt - helyesen - el nem idegenítheti.
Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igen-nel elfogadta. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (22. rész)
|
A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (23. rész)
|
Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s - kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a dokumentumot.
A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Képviselő- -------------------- társai figyelmébe ajánlotta Ion Iliescu, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének a Magyar Hírlapban megjelent interjúját, amelyben bizonyos engedményekre is utal. Majd aggodalmának adott hangot az egyik romániai ellenzéki párt kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt. E szervezet - amelyet a képviselő nem kívánt megnevezni - azt javasolja, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát töröljék el, ne lehessenek kisebbségi iskolák, csak fakultatív nyelvoktatás. Ehhez hozzáteszik azt is - mondotta -, hogy azok az ,,idegen eredetű kisebbségek,,, amelyek Romániában élnek, egyénileg kérvényezhessék, hogy a román etnikum tagjaivá váljanak, s ehhez ajánlókat látnak szükségesnek. Tamás Gáspár Miklós szerint ez a nézet része egy sajnálatos politikai trendnek, amely nemcsak Romániára jellemző.
A képviselő - mielőtt elfogadásra ajánlotta a nyilatkozatot - e helyről is üdvözölte, hogy Csehszlovákiában képviselőnek választották Duray Miklós szlovákiai magyar írót.
Berecz János külügyi bizottság elnöke is szót kért, s rövid ------------ tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Mint mondotta, először arról döntöttek, hasznos-e egyáltalán most egy ilyen nyilatkozat. Korábban úgy gondolták, a február végi ülésszakon foglalnak állást a romániai eseményekkel kapcsolatban, hiszen addigra világosabbá válnak az ott zajló folyamatok. Ám mivel szerdán reggel nyilvánosságra került e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak tekinthető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyilatkozat szövegére összpontosítottak, s - apróbb változtatásokkal - elfogadásra ajánlják azt.
Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. (Ennek szövegét külön hírben közöljük.) (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (24. rész)
|
Következő napirendként a népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével.
Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen.
Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter, illetve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az elnök ismételten ellenőrizze, határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (25. rész)
Dió - 1.
|
Szerdán délelőtt folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés.
A napirend előtt kért szót Hámori Csaba (országos lista), aki azt indítványozta, hogy a Parlament - tekintettel a Romániából érkező hírekre - fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről.
Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.)
Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében összegezte az elhangzott módosító javaslatokat.
Határozathozatal következett. Először a módosító indítványokról szavaztak, majd a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat egészéről, ám nem született meg a kívánt kétharmados többség, s így a határozathozatalt elnapolták.
Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) napirenden kívül tájékoztatta képviselőtársait a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációjával kapcsolatosan, amelynek illetékese az Állami Számvevőszék.
Ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. (Ennek a napirendi pontnak a megtárgyalása az elmúlt héten kezdődött meg.)
Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében a vitában elhangzott módosító indítványokat ismertette.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte a vitában elhangzottakat.
A módosító indítványok feletti határozathozatal után a a képviselők a törvényjavaslat egészéről szavaztak, amelyet nagy többséggel elfogadtak.
A következő napirendi pont a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslat volt; a téma előterjesztője Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter.
Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának nevében fűzött kiegészítést a témában érintett bizottsági előterjesztéshez. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés ... (26. rész) Dió -2.
|
A vitában felszólalt:
Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.)
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.),
Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 11. vk.),
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.),
Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.),
Bánffy György (Budapest 4. vk.),
Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.),
Horváth Jenő (Budapest 1. vk.),
Bánffy György (Budapest 4. vk.).
Az általános vita lezárását követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte az elhangzottakat.
A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai sorába választották Géczi István (Budapest 49. vk.) képviselőt, és elfogadták Viola Károly jelölését a vizsgálóbizottságba.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.) azt indítványozta, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet vitassák meg a parlamenti csoportok, foglaljanak állást és csütörtökön ismételten szavazzanak majd a jogszabálytervezetről.
Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az indítványt napirendjére tűzi.
A jogi bizottság úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű, ezért a témával foglalkozzon az Alkotmánybíróság, és a határozathozatalt elnapolták.
Megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Az előterjesztés első változatát az Országgyűlés decemberi ülésszakán már megtárgyalták, de a képviselők akkor azt nem fogadták el.
Kovács András a terv és költségvetési bizottság előadójaként szólt a témához.
A vitában felszólalt:
Balla Éva (Budapest 46. vk.),
Dobos Ferencné (Pest m. 13. vk.),
Biacs Péter (Budapest 30. vk.).
Ezután a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatták a képviselők a munkát. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
- Dió 3.
|
A tervezethez Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) fűzött megjegyzést. A határozattervezetet az Országgyűlés elfogadta.
Az országgyűlésiképviselő-jelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet volt a következő napirend. Kovács Mátyás (Komárom m. 4. vk.) képviselő szólt hozzá. Az Országgyűlés elutasította a határozattervezetet, és visszautalta a két érintett szakminiszternek, hogy átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár kért szót.
A következő napirendi pont a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítésének megtárgyalása. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár ismertette az átalakulás indokait.
A vitában felszólalt:
Marx Gyula (Zala m. 2. vk.),
Varga Lajos (Pest m. 26. vk.),
Tollár József (Zala m. 6. vk.).
Az észrevételekre Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár válaszolt. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatás alá vonására tett kezdeményezést elfogadta.
Az Országgyűlés újból visszatért az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére vonatkozó javaslatra, amelyet elfogadott.
A Tisztelt Ház nyilatkozatot fogadott el a romániai eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről.
Következő napirendként népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve népi kezdeményezést nyújtott be, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. Az előbbi törvény megalkotásáról döntöttek a képviselők, a két másik törvény módosításáról nem tudtak szavazni, mert a reformbizottság erre vonatkozó határozattervezete nem készült el.
A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond Attila budapesti képviselőt.
Határozatképtelenség miatt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. (MTI)
1990. január 31., szerda 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe
-----------------------------
|
1990. január 31., szerda - A mai mtib2030 számú, Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (20. rész) c. hírünk 3. bek. 5. sorában a név helyesen:
Holsten cég ----
(MTI)
1990. január 31., szerda 19:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|