|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Duray Miklóssal és Varga Sándorral
|
------------------------------------------
München, 1990. február 8. (SZER, Kelet-európai Szemle) - A csehszlovákiai magyarság vezéralakjai felelős politikai tisztségben. Hanák Tibor interjúját közvetítjük Varga Sándorral, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, és Duray Miklóssal a csehszlovák parlament új képviselőjével.
- Varga Sándort, a szlovákiai kormány alelnökét, tehát miniszterelnök helyettesét kérdezem meg, miként lája a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét a novemberben történt forradalmi átalakulások után?
- A magyarság helyzetében 1989. november 17-ike után minőségi változás állt be. Az az általános nyomás, amelyet politikai struktúra eredményezett - ez megszünt. Az egypártrendszer felszámolásával megszünt a magyarság általános ellenőrzése, a pártapparátus részéről, a rendőrség részéről.
Ugyanakkor megszünt az a nemzetiségi nyomás is, amely éppen ennek az ellenőrzésnek egy ilyen mellékhatása volt. A magyarság mondhatjuk fellélegzett. Ezután megindult a párttá szerveződés, létrejöttek különböző szervezetek - a Független Magyar Kezdeményezés, a Diákszövetség -, újjá alakult a Csemadok és annak szervezetei. További szerveződések vannak folyamatban. Mondhatjuk, hogy a magyarság felszabadult és szervezi a saját életét.
Más kérdés viszont a magyarságnak a jogi helyzete.
- Most ezzel kapcsolatban megkérdezném, hogy mint alelnök - mint a szlovák kormány alelnöke -,látsz lehetőséget arra, hogy többet cselekedj, többet tégy a magyarságért, illetőleg, hogy bizonyonyos fordulatot tudsz előidézni a magyarság helyzetében? (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Duray-Varga int. - 1. folyt.
|
- Már az a tény, hogy létrejött a szlovák kormányban a miniszterelnök-helyettesi funkció, egy pozitív eredmény, függetlenül attól, hogy én vagyok ezen a helyen. Én továbbra is azt vallom, hogy erről a helyről többet lehet tenni, mint hogyha nincs ilyen pozíció a kormányban - viszont nem lehet csodákat várni tőle.
Én első feladatomul azt tűztem ki, hogy újra létrehozzam azt az apparátust, amelyet 1969 után a szlovák kormánnyal leépíttettek. Konkrétan, a nemzetiségi titkárságra gondolok, amely mint tudjuk 15 emberrel működött annak idején, most pedig már csak hárman maradtak. És még csak alosztály sem volt. Újra főosztállyá sikerült nyilváníttatni ezt a titkárságot és fel lehet tölteni munkatársakkal is.
Ezen kívül szeretnénk befolyást gyakorolni, a munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy befolyást gyakoroljuk arra a törvényhozói folyamatra, amely az új alkotmány előkészítését tűzte ki célul. Tehát vannak munkatársaink - jogászok -, akik részt vesznek azokban a bizottságokban, amelyek az új alkotmányt készítik elő.
Tudjuk, hogy az új nemzetgyűlés a szabad választások után - amelyek június 8-ikán lesznek - új alkotmányt készít elő, és nem mindegy, hogy a nemzetiségek milyen szerepet kapnak ebben az új alkotmányban. Jelenleg még érvényben van az 1968-as, 144-es számú nemzetiségi alkotmány-törvény, amely a nemzetiségek helyzetét rögzíti.
Ez az alkotmány-törvény mint tudjuk nem lett befelyezve, mert nem jöttek létre azok a résztörvények, amelyeket az alkotmány-törvény előír. 20 év alatt nem alkották meg ezeket a résztörvényeket. Most már nincs rájuk lehetőség, illetve annak a fényében, hogy az új alkotmány készül, ez már nem is szükséges. (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Duray-Varga int. - 2. folyt.
|
Viszont az alkotmányban rögzített jogok mellett a magyarságnak egy új tere nyílt. Részben az önszerveződés, önigazgatás saját dolgainak az intézésére, részben a demokratikus viszonyok kialakulása egy alakulóban lévő demokratikus viszonyok keretében.
- Tehát még egy kérdés. Szlovákia, mint az összes többi volt kommunista ország, nehéz gazdasági helyzet előtt áll. Vajon ez hogy érinti a helyi magyarságot?
- Tulajdonképpen az egész országot érinti a súlyos gazdasági helyzet és az az átalakulás, amely folyamatban van. A piacgazdálkodásra való áttérés nagyon sok zökkenővel fog járni. Én azt gondolom, hogy Dél-Szlovákiát reméljük nem fogja olyan súlyosan érinteni, mint azokat az ipari vidékeket, ahol nagy koncentrációban él a gyári munkásság. Tudjuk, hogy ezek a gyárak - főleg a gépgyárak és azok a gyárak, amelyek a hadiiparra voltak beállítva - nagy válságba kerülnek, mivel nincsenek megrendelések és termék szerkezetet kell váltani ezekben a gyárakban. Tehát itt nagy szociális feszültségek várhatók.
Viszont a mezőgazdasági jellegű Dél-Szlovákiában remélem, hogy sokkal zökkenőmentesebb lesz az átmenet a piacgazdálkodásra, mint mondjuk az ipari területeken.
- Duray Miklóst röviddel ezelőtt beválasztották a prágai parlamentbe. Több más társával együtt képviseli a szlovákiai magyarságot. Ez nagy felértékelés, nagy lehetőség a cselekvésre. Jól látom ezt?
- Remélem, hogy így lesz azon a pár hónapon belül, amíg mi ott lehetünk a Parlamentben. De meg kell jegyezni, hogy tulajdonképpen az alkotmány szerint volt a választás. Ezért úgy lehetne nevezni, hogy nem demokratikus körülmények között kerültem a szövetségi gyűlésbe. (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Duray-Varga int. - 3. folyt.
|
Én pontosan emiatt is kicsit fenntartásokkal vagyok ez iránt, mert ez az átalakítása a szövetségi gyűlésnek ugyan a demokrácia érdekében történik, de hogyha a demokráciát antidemokratikus körülmények között akarják megvalósítani, akkor megkérdőjelezhető az eredmény, illetve a sikeressége.
Ez a pár hónap, ami előttünk áll, hiszen valószínűleg május végén feloszlatják a parlamentet, amennyiben júniusban valóban lesznek választások. Ez a pár hónap kevés idő arra, hogy bármi fontosat is lehessen csinálni. Azonban talán annyival előbbre juthatunk, hogy néhányszor elmondhatjuk azoknak a magyaroknak - akiket képviselünk - az óhajait és fenntartásait a politikával szemben.
Legközelebbi feladatunk az, hogy a választásokat előkészítő folyamatban a választási törvénnyel foglalkozzunk. A választási törvényeknek az olyan befolyásolása lenne a feladatunk, hogy a csehszlovákiai magyarság, illetve a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek ne szoruljanak ki a képviseleti testületekből.
Sajnos pillanatnyilag úgy érzem, hogy a választási törvény egy olyan helyzetet fog teremteni, amely nagyon kis esélyt ad mind a magyarságnak, mind egyáltalán a kisebbségeknek Csehszlovákiában, hogy politikai képviseletet szerezzenek a prágai parlamenten belül, illetve a szlovák, valamint a cseh nemzeti tanácson belül.
- De azért most is van valamilyen képviselete a magyarságnak. Szerveződnek pártok, ott van a Csemadok. Mi a helyzet ezen a téren?
- Eddig is voltak magyarok a képviseleti testületekben, mind a szlovákiai tanácsban, mind a prágai parlamentben, azonban őket tulajdonképpen nem szabadon választották és nem a magyarságot képviselték. Elsősorban azért, mert a politikai rendszer nem adott erre lehetőséget. A Csemadok számára tilos volt az érdekképviselet. (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Duray-Varga int. - 4. folyt.
|
Viszont most - az új politikai helyzetben -, amikor pluralizálódik a politikai élet, a Csemadok egyelőre nem hajlandó politikai mozgalommá átalakulni.
Én egyértelműen annak vagyok a híve, hogy a csehszlovákiai magyarság pártpolitikát folytasson, mert ez tudja politikailag fellendíteni a társadalmat. Arról lehet vitatkozni, hogy ez párt legyen-e vagy pedig politikai mozgalom. De mindenképpen pártszerű politizálásra van szükség. +++
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|