|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei képviselők nyilatkozata
"Magyarország megváltozott, de a Békés Megyei Népújság sajnos még
nem. Megyénk egyetlen napilapja elvben ugyan deklarálta
függetlenségét, ennek azonban nem teremtette meg szervezeti és
személyi feltételeit. A lap élén még az MSZMP által kinevezett
igazgató-főszerkesztő áll, aki munkatársai szakmai önállóságát sem
biztosítja.
"
SZER, Késő esti mai nap:
Kelet-Európai Fejlesztési Bank
"A 42 alapító, kiknek sorában az Egyesült Államokon, Japánon, a
nyugat-európai országokon kívül ott található a Varsói Szerződés hét
állama és Jugoszlávia, de az újonnan jöttekkel, még például Marokko,
Egyiptom, Dél-Korea vagy Mexió is majdnem minden eddig hevesen
vitatott ütköző kérdésben egyezségre jutott. Ha minden jól megy,
május 30-ikáig, a születési bizonyítvány ünnepélyes kiállításáig már
csak két diplomáciai problémát kell megoldani. Az egyik a bank
elnökének kiválasztása, gyakorlatilag a két legambicíózusabb jelölt
közül, aki Atari(?), Francois Mitterrand tanácsadója és házi
gondolkodója, illetve Ruding, volt holland pénzügyminiszter.
A másik protokoll probléma: hol legyen majd az intézmény
székhelye, Londonban, Párizsban, esetleg Bécsben, Amszterdamban vagy
Prágában."
|
|
|
|
|
|
|
Duray Miklós bécsi előadása
|
---------------------------
München, 1990. február 2. (SZER, Világhíradó) - Hanák Tibor jelentése Duray Miklós csehszlovákiai parlamenti képviselő bécsi előadásáról számol be, amelyben a csehszlovákiai magyarság politikai tudatának alakulásáról beszélt:
- Duray Miklós a Pázmáneum zsúfolásig megtelt előadótermében a szlovákiai magyarság politikai tudatának alakulásáról, arról beszélt, hogy 70 évvel ezelőtt, amikor a felvidéki magyarság idegen államban találta magát, azt hitte, hogy az elcsatolás átmeneti jellegű, hamarosan visszaáll a régi rend. Ebből a meggyőződésből fakadt, hogy a magyarok szinte egyöntetűen ellenzéki álláspontra helyezkedtek, minden nehézséggel dacolva szemben álltak a központi csehszlovák vezetéssel. Az Ipolyság visszacsatolása után igazolva látták beállítottságukat. Azt hitték, valóban csak átmeneti volt a Trianon által teremtett helyzet.
1945-ben annál nagyobb volt a csalódás. Megfordult a szlovákiai magyarság beállítottsága: mindenki abból indult ki, hogy nem átmeneti, hanem most aztán megváltozhatatlan a helyzet, vagyis kialakult a véglegesség érzése, és ebből vezették le azt a belátást, hogy be kell épülni a csehszlovák államba.
Duray Miklós nyomatékkal mutatott rá arra, hogy a felvidéki magyarság politikai élete mindig a nemzetközi helyzetnek megfelelően alakult, és ezért van most remény, hogy a helsinki egyezmények és az Egyesült Nemzetek kisebbségvédelmi megállapodásaira hivatkozva megfelelő kereteket lehet kivívni a magyarság számára. (folyt.)
1990. február 2., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Duray bécsi előadása - 1. folyt.
|
A jelenlegi helyzet részletesebb ismertetésére Varga Sándort, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesét kérték fel, aki a kisebbségi ügyek előadója Pozsonyban. Elmondta, hogy az ideiglenes szlovák kormány a nemzeti megértés jegyében alakult meg, és az, hogy őt is bevették a kormányba, a kisebbségek felé gyakorolt gesztusnak fogható fel. Szerinte az első feladat biztosítani a helyi magyarságnak az önigazgatás lehetőségét. Ennek a jegyében dolgozzák át az alkotmányt, és máris jelentős változások történtek kulturális téren, többek között a körzetesítés során megszüntetett alapfokú magyar iskolák újra létesülnek.
Duray Miklós és Varga Sándor megítélése szerint Csehszlovákiában pluralisztikus demokrácia van kialakulóban: szabadabb, egészségesebb társadalom jön létre, mely mindenképp kedvez a felvidéki magyarságnak. +++
1990. február 2., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|