|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tőkés László üzenete Antall Józsefhez
"Gratulálok a Magyar Demokrata Fórum választási sikeréhez. Bízom
abban, hogy az új magyarországi kormányzat folytatni fogja
Magyarországnak a békés egymás mellett élés, a tárgyalások útján
való politikai kapcsolattartás politikáját és végre sikerülni fog
túllendülni azon a kritikus ponton, melyet a román és a magyar nép
jószomszédi viszonyában eddig nem sikerült meghaladni, és azt is
remélem, hogy a román vezetés - amint azt Celac külügyminiszter úr
mondotta - az új magyar kormányzattal érdemben fog tárgyalni,
sikerre viszik az ismert problémák megoldását."
Amerika Hangja:
Ellentétek Pozsonyban
"Pozsonyban
jöttek össze a csehszlovák, magyar és lengyel vezetők, hogy
tanácskozásokat folytassanak országaik európai integrációjának
koordinálásáról. Ezen a szockatlan gyűlésen a pozsonyi várban
figyelmen kívül hagyták a diplomáciai protokoll hagyományait, mert
az ülésnek nem az volt a célja, hogy azonnali eredményeket
produkáljon. Ellentéteket azonban mégis produkált, főleg
külpolitikai kérdésekben.
"
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Választás ,90 főcím: A második forduló tétje
alcím: Írta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján jelentős változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt politikai pártok képviseletévé válik.
Az a válazstási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon sokan megállapították, vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a különböző politikai szrevezetek és választási szakemberek úgy ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE.
Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok százalékarányában részesedjenek a képviselő helyekből. Mindezeket a megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni.
A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalább is a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek létre.
A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg, hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei közötti választásra.
alc. Az első forduló tényei
1./ A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak. Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|