Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › április 09.
1989  1990
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tőkés László üzenete Antall Józsefhez

"Gratulálok a Magyar Demokrata Fórum választási sikeréhez. Bízom abban, hogy az új magyarországi kormányzat folytatni fogja Magyarországnak a békés egymás mellett élés, a tárgyalások útján való politikai kapcsolattartás politikáját és végre sikerülni fog túllendülni azon a kritikus ponton, melyet a román és a magyar nép jószomszédi viszonyában eddig nem sikerült meghaladni, és azt is remélem, hogy a román vezetés - amint azt Celac külügyminiszter úr mondotta - az új magyar kormányzattal érdemben fog tárgyalni, sikerre viszik az ismert problémák megoldását."
Amerika Hangja:

Ellentétek Pozsonyban

"Pozsonyban jöttek össze a csehszlovák, magyar és lengyel vezetők, hogy tanácskozásokat folytassanak országaik európai integrációjának koordinálásáról. Ezen a szockatlan gyűlésen a pozsonyi várban figyelmen kívül hagyták a diplomáciai protokoll hagyományait, mert az ülésnek nem az volt a célja, hogy azonnali eredményeket produkáljon. Ellentéteket azonban mégis produkált, főleg külpolitikai kérdésekben. "

A népszavazásról

München, 1989. november 11. (SZER, Gondolatforgató) - Kasza
László:

    - Két hét múlva, november 26-ikán lesz nálunk - történelmünk
során először - országos népszavazás. A demokratikus gyakorlat ezen
legmagasabbrendű, hiszen a legfelsőbb, a népszuverenitást
közvetlenül megszólaltató aktusa, a Szabad Demokraták Szövetsége
kezdeményezésére négy kérdésben határoz, amennyiben a szavazásra
jogosult állampolgárok több mint 50 százaléka él ezzel, az eddig
egyedülálló jogával és elmegy választani. Dönteni kell, illetve meg
kell erősíteni és visszavonhatatlanná kell tenni a parlament
határozatát a következő ügyekben: a munkásőrség feloszlatása, a
politikai pártok kitiltása a munkahelyekről, a volt MSZMP
elszámoltatása vagyonáról és a köztársasági elnök megválasztásának
módja.

    Az SZDSZ rövid néhány hét alatt több mint 200 ezer, a
népszavazást követelő aláírást gyűjtött össze, vagyis a kétszeresét
a szükségesnek. Míg ez a siker azt érezteti, hogy rendkívül népszerű
a szabaddmokraták javaslata, felmerültek meggondolások is a
kezdeményezéssel szemben, mégpedig nemcsak a kormánypárt, hanem
olyan ellenzéki csoportok részéről is, mint a Magyar Demokrata
Fórum. Antall József a Fórum elnöke két héttel ezelőtt mondta el ide
vonatkozó véleményét ebben az adásban.

    Ma az SZDSZ két vezetőségi tagját, Pető Ivánt és Tölgyessy
Pétert kérem álláspontja kifejtésére, illetve arra, hogy válaszoljon
valamennyi, a népszavazással szembeni meggondolásra.

    Mint mondtam, Magyarország történetében először lesz
népszavazás. Változatlanul úgy gondolod, Tölgyessy Péter, hogy a
feltett kérdések elég fontosak? (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 1. folyt.

- A Szabad Demokraták Szövetsége, mint köztudomású, a
rendszerváltásnak a pártja. De azt hiszem, népszavazásra ezt így
feltenni nem lehetett volna kérdésként, hogy akartok
rendszerváltást? Aligha lehetett volna ezt így megkérdezni a magyar
lakosságtól. Konkrét kérdéseket kellett feltenni.

    Szeptember végén úgy tünt, hogy ez a négy kérdés, amelynek az
igenlő megoldása elvezethet a szabad választásokhoz, a szabad
választás pedig a rendszerváltáshoz. Úgy tünt, hogy ezek a
legfontosabb kérdések, ezeket tettük fel. Ezért úgy érzem, hogy ez a
négy kérdés megéri az első magyar népszavazást. Az állampolgárok,
akik elmennek és négyszer igennel szavaznak, azok a boldogabb magyar
jövőre, s a rendszerváltásra szavazhatnak, akik pedig otthon
maradnak, vagy négy nemmel szavaznak, azok a múltra fognak szavazni.

    - Még én is hozzátennék valamit: szeptember végén, amikor
kezdeményeztük a népszavazást, akkor teljesen egyértelmű volt, hogy
ez négy alapvető kérdés. Azóta - éppen a népszavazási kezdeményezés
nyomására, ha a tetszik - a parlament két kérdésben, úgy-ahogy
döntött, két kérdés tisztázódott. De a másik két kérdés még nyitott
maradt: az elnökválasztás módja és időpontja az továbbra is
ugyanolyan állapotban van, mint szeptember végén és a pártvagyon
ügye ugyanolyan tisztázatlan, mint szeptember végén.

    - Nos, erre a kérdésre még visszatérnénk. Én előszőr még ezt a
népszavazás problémáját firtatnám. Ugye sokan azt mondják, hogy a
Szabad Demokraták Szövetsége két mércével mér. Egyrészt:
szorgalmazza a népszavazást olyan kérdésekben, amelyet ő fontosnak
tart, másrészt ugyanezzel megakadályozza azt, hogy a köztársasági
elnököt most egyszer a nép válassza. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 2. folyt.

- Azt hiszem, hogy a kérdés ilyen feltevése nem helyes. Először
is nem természeti törvény, hogy csak most lehet köztársasági elnököt
közvetlenül választani, és aztán már soha sem. Erről a politikai
tárgyalóasztal mellett az aláírók és az MSZP döntöttek, illetve a
mostani magyar parlament szavazott így.

    Más kérdés, hogy a mi véleményünk szerint is egy parlamentáris
demokráciában nem az elnöknek kell lenni a végrehajtó hatalom
fejének, hanem a miniszterelnöknek, így az elnököt nem is kell
közvetlenül megválasztani.

    Azt gondoljuk, hogy az elnök kérdésében majd a szabadon
választott Országgűlés után kell dönteni. S természetesen az új
Országgyűlésnek megvan az a módja, hogy alkotmánymódosítással akár
közvetlen elnökválasztást írjon elő. Természetesen a mi parlamenti
képviselőink valószínűleg ezt nem helyeselnék. Mert mi parlamentáris
rendszert akarunk. De ez a kérdésfeltevés, hogy mi most megfosztjuk
a magyar népet valami nagyszerű dologtól, ez teljességgel nem
helytálló, hiszen mi most csak azt mondjuk, hogy most itt
Magyarországon ez év őszén, telén ne legyen elnökválasztás, hanem az
elnök-kérdésről majd csak az új országgyűlés döntsön.

    - Én még azt tenném hozzá, illetve hát más oldalról megvilágítva
ugyanezt a dolgot, hogy egyrészt amikor ezt az elnökválasztási
dolgot kitalálták, akkor teljesen egyértelmű volt, hogy ez egyszeri
ajándék. Végül is az MSZMP és az aláírónak nevezett pártok is csak
egyszer tartották jónak ezt az elnökválasztást, a nép általi
elnökválasztást, ez az egyszeri ajándék, nem a népnek adott ajándék,
nem szokás a népnek ilyenfajta ajándékokat adni, hanem az MSZMP-nek.
(folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 3. folyt.

Teljesen egyértelmű volt, hogy ez egy olyan konstrukció,
amelynek az a funkciója, hogy Pozsgay Imre legyen Magyarország
elnöke, hátha a pártja annyira meggyengül, hogy már nem lesz
jelentős - mondták szeptember végén, vagy gondolták szeptember
végéig - de hát legyen legalább valami hatalomátmentési lehetőség.

    Azóta megváltozott némileg a helyzet és talán lehet, hogy más
módon fognak dönteni az emberek. De semmiképpen nem úgy fognak
dönteni, hogy ki a legalkalmasabb az elnöki posztra. Vagy Pozsgay
Imrének és esetleg Kulcsár Kálmánnak az ismertsége fogja
meghatározni, hogy kire szavaznak, vagy épp ellenkezőleg: az fogja
meghatározni a szavazatokat, a befutó személyeket, hogy mindegy,
hogy ki, csak ne kommunista legyen. És ez nem egy szerencsés
megoldás. Így elnököt választani egy országban, ez nem jó megoldás.

    Most mindehhez ha még hozzátesszük, hogy végül is egy olyan
elnöki rendszert alakítottak ki az aláírók - és ezzel mi is
egyetértettünk -, amelyik parlament által választott elnöki
rendszerre épül, úgy határozták meg az elnök jogkörét, az elnöki
jogkör korlátozását, és ebből kiemelik a megválasztás módját, ez egy
abszurdum. Nem lehet így a joggal és az ilyenfajta dolgokkal
játszadozni, hogy van egy konstrukció és azt kiemelik és egy egész
más szituációba beteszik, mert így az egész értelmetlenné válik.

    - Viszont nem hiszem, hogy értelmetlen az a megfontolás,
amelynek értelmében egy erős kezű államelnök megakadályozhatna olyan
problémákat, amelyek felléphetnek a diktatúrából a demokráciába való
átmenetel során. Mindenki itt a spanyol példára gondol, aholis a
király megakadályozta a diktatúrába való visszatérést. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 4. folyt.

- Mielőtt Péter erre részletesen kitérne, én csak egy elemet
említek. Hogy túl azon, hogy Spanyolországban adott volt a király és
nem kellett egymásnak ugrania különböző politikai erőknek, hogy ki
legyen a király, az államfő ügye nem megoldatlan Magyarországon.
Tehát az új parlamentig van államfő Magyarországon, Szűrös Mátyás,
aki a 46/1-es törvény értelmében - amit most beemeltek az új
alkotmányba - lényegében teljes köztársasági elnöki jogkörrel
rendelkezik, bizonyos dolgokkal nem, de minden olyan politikai
feszültséget meg tud oldani, minden olyan problémát meg tud oldani,
amiben egy köztársasági elnök stabilizáló szerepére van szükség. Ez
mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy a valódi probléma most az,
hogy nincs igazi, végleges köztársasági elnök.

    - És azt hiszem, az eddigi működése Szűrös Mátyásnak igencsak
megnyugtató volt. Nem akart az ország fejére nőni, hanem azt a
funkciót töltötte be, amit pont elvárnánk a köztársasági elnöktől:
egy semleges politikusként járt el, s főleg reprezentatív funkciókat
töltött be.

    - Lényegi ellenvetés a népszavazási indítvánnyal szemben, hogy
az a négy probléma, amelyben kéritek a népszavazást, már a
kiírásakor sem volt igazi probléma, hiszen a megoldás sínén volt és
különösen nem probléma ma, amikor a négyből kettő, kettő és fél,
sokak szerint már három kérdés letisztázódott.

    - Szerintem meglehetősen aktuális, és mind a négy kérdés
aktuális. Az elsőről nem is kell beszélni. Tehát: az elnökválasztás
ne most, hanem majd csak a szabad választások után legyen, talán ez
a legaktuálisabb kérdés. A második, hogy kimenjenek-e az MSZP
szervezetek a munkahelyekről. Ezt a kérdést különösen az teszi
aktuálissá, hogy ez volt az egyik legvitatottabb ügy, mind a nyári
tárgyalások alatt, mind az ősz magyar politikájában. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 5. folyt.

Akik még visszaemlékeznek, nagyon jól tudják, hogy az
Országgyűlés ülésszaka előtt másfél héttel, az MSZMP kongresszusán
dörgő taps fogadta Nyers Rezső bejelentését, hogy az MSZMP-nek
igenis ott kell maradnia a munkahelyeken, hiszen ez az emberi
jogoknak az elemi feltétele, hogy a pártok a munkahelyeken ott
legyenek, beleszólhassanak a munkahelyi fizetésekbe, és az
előremenetelbe. Ehhez képest egyértelműen a népszavazási
kezdeményezésnek tulajdoníthatóan az Országgyyűlés ezzel szöges
ellentétben döntött. Különösen megdöbbentő volt, hogy az MSZMP -
MSZP - kongresszusának határozatát senki sem képviselte az
Országgyűlés ülésén. Az MSZP vezető politikusai hallgattak. Pedig
ezt a határozatot nem évekkel ezelőtt hozták, hanem másfél héttel a
kongresszus előtt.

    Tehát úgy hiszem, hogy egy ilyen kérdésben, amely előre
vitatott, hogy ne legyen továbbra is vitatható, népszavazási
legitimációra van szükség. Arra, hogy a nép fellebbezhetetlenül úgy
döntsön, hogy a munkahelyeken nem működhetnek pártszervezetek. Ha ez
megtörténik, akkor senkinek az eszébe nem fog jutni, hogy esetleg
mégiscsak maradjanak ott a még effektíve a a munkahelyeken lévő
MSZP-szervezetek.

    - Ugyanez áll a munkásőrségre - hogy én vegyem át a szót - ,
tulajdonképpen ugyanezt lehet mondani. A munkásőrség az utolsó
pillanatig más megoldás tárgya lett volna, hogy ilyen bonyolultan
fejezzem ki magam. Tényleg ezt a sajtóban is lehetett követni, hogy
az utolsó hétfőn, az Országgyűlés döntése előtti hétfőn döntötték el
azt, hogy jogutód nélkül számolják fel a munkásőrséget. Ez is a
népszavazási követelés közvetlen következménye volt, hiszen
eredetileg decemberben akartak dönteni egy minisztertanácsi
határozattal, ami sokkal alacsonyabb szintű jogszabály lenne. Tehát
ugyanez áll a munkásőrségre, amit Péter az imént elmondott, a
pártvagyonról pedig esett már szó. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 6. folyt.

Még egy dolgot tennék ehhez hozzá, a parlament szerepét a
dolgokban. Ez a parlament ez nem egy szokványos parlament. Ez már
közhely Magyarországon. Ez a parlament mindenre és mindennek az
ellenkezőjére is hajlandó. Most a közelmúltban éppen jó irányban
változtatta meg korábbi döntését. Korábban ugye lelkesen és igen
szigorúan bánva azokkal, akik ellenezték a többség véleményét, a
vízlépcső mellett döntöttek. Most pont fordítva. És ha netalántán,
ne adj Isten
, amire én nem számítok persze, valami politikai
fordulat történne Magyarországon, ez a parlament képes lenne a már
egyszer meghozott döntés ellenkezőjét is meghozni, ugyanúgy, mint
egy vízlépcső ügyben, szerencsére jó irányban változtatta meg a
döntést.

    Ha népszavazással dönt a nép az alapvető kérdésekben, amelyek
most terítékre kerülnek, akkor ez a parlament - bármi történik - nem
fordíthatja vissza az egyszer már népszavazással meghozott
döntéseket.

    - Azt szokták mondani, hogy egyfajta árukapcsolást csináltatok,
amikor így állítottátok össze a kérdéseket. Tulajdonképpeni célotok
a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának megakadályozása
volt, és erre felhasználtatok olyan népszerű témákat, mint a
munkásőrség megszüntetése, a pártvagyonról való elszámolás és a párt
kiebrudalása a munkahelyekről.

    - Azt hiszem, itt csak annyi történt, hogy szeptember végén
összeültünk, és összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek
megoldatlanok voltak a tárgyalóasztal mellett. Sok ilyen kérdés
volt, nekünk a legfontosabbakat kellett összeszedni. És úgy tünt,
hogy ez a négy kérdés az, amely nem oldódott meg kielégítően.
(folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 7. folyt.

Az MSZP - vagy akkor még MSZMP - utolsó ajánlata például a
munkásőrségben az volt, hogy 20 ezer fővel csökkentik a létszámot,
egyébként marad úgy az intézmény, ahogy volt. Mi ebbe nem
nyugodhattunk bele, ezért lett az egyik kérdés, amely a munkásőrség
feloszlatására vonatkozott.

    Az MSZP bent akart maradni a munkahelyeken. Kézenfekvő volt a
másik kérdést megfogalmazni: vonuljanak ki a pártok a
munkahelyekről.

    Az MSZMP bejelentette, hogy a vagyonát törvényesen szerezte,
arról elszámolni csak a tagjainak köteles. Kézenfekvő volt a
harmadik kérdés: számoljon el az állampárt a kezelésében lévő
közvagyonról.

    Úgy döntöttek a tárgyalóasztal mellett, hogy mód nyílik egy
puccsszerű elnökválasztásra, egy 10 napos kampánnyal megtartott
elnökválasztásra. Egészen egyértelmű volt, hogy egy demokratikusan
gondolkodó pártnak el kell követnie mindent azért, hogy ezt
lehetőleg megakadályozza. Tehát kézenfekvő volt a negyedik kérdés,
hogy az elnökválasztást csak a szabad országgyűlési választások után
lehessen megtartani.

    A kérdések itt teljesen természetszerűleg vetődtek fel, és
teljesen természetes volt az összekapcsolásuk. Ezek voltak azok az
ügyek mégegyszer, amelyek nem oldódtak meg a Nemzeti Kerekasztal
mellett és szemlátomást arra volt szükség, hogy ezeknek a
kérdéseknek az eldöntésében nyilatkozzon a magyar nép, és amint
nyilatkozott, amint tömegesen, százezrével aláírta az aláíró íveket,
a kérdések egy része azonnal megoldódott szinte. Ekkora hitelt tud
érni 200 ezer magyar állampolgár aláírása. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 8. folyt.

- Na de nem érv ez amellett mindjárt, hogy ha már egyszer
megoldódott két probléma, vagy sokan azt mondják: két és fél
probléma megoldódott, akkor érdemes még mindig 200 milliót kiadni
egy népszavazásra?

    - Azt hiszem, érdemes, mert a magyar politikai kultúra eddig
alattvalói politikai kultúra volt. Az állampolgárok abban éltek,
hogy az atyáskodó állam, ha jól viselik magukat, ajándékokat ad.
Kicsit ez a demokratikus átalakulás is így történt. A színfalak
mögött tárgyalások folytak és bizonyos demokratikus ajándékokkal
ajándékozták meg a magyar nemzetet. Most először történt olyasmi,
hogy egy állampolgár érezhette, hogy ő aláírt valamit, nevét és
személyi számát adta valamihez, és ezért egy nagyon fontos politikai
változás következik be.

    És a népszavazás ugyanez. Az állampolgárok érezhetik azt, hogy
rajtuk múlik a saját és nemzetük sorsa. Ez rendkívül fontos volna a
magyar politikai kultúrára nézve, hogy megszünjön ez az alattvalói
magatartás, és állampolgárként tudjanak dönteni a magyarok saját
maguk és nemzetük sorskérdéseiben.

    - Ehhez még azt tenném hozzá, hogy tulajdonképpen mi csak
kezdeményeztük az aláírást. Szerveztük az aláírásgyűjtést, de ez már
a szónak jogi értelmében elidegenedett tőlünk. Tehát mi nem tudnánk
tárgyalni már mint szabaddemokraták, nem tudnánk tárgyalni valakivel
arról, hogy jó, két kérdés úgy ahogy megoldódott, akkor felejtsük
ezt el. Ez egy jogi aktus. Ha 200 ezer, vagy 100 ezernél több
aláírással követelik a népszavazást, akkor azé a százegynéhány ezer
emberé, akinek érvényes aláírása van. És nincs joga a 100 ezer ember
nevében bárkinek is tárgyalni bárkivel, hogy hát akkor most
megváltozott a helyzet, módosítsuk.

- Na és az ügy anyagi része, a 200 millió? (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 9. folyt.

- Már máskor is elmondtam, de boldogan megismétlen, hogy nagyon
jó recepteket lehet ajánlani azoknak, akik a 200 millió forintot
sajnálják erre. Hogy valóban, ki kell nevezni egy embert, nevezzük
azt elnöknek, vagy nevezzük azt kondukátornak, és döntsön az minden
fontos ügyben. Ez borzasztó olcsó, ehhez nem kell népszavazást
tartani, nem kell országgyűlési választásokat tartani, és nem kell
semmilyen ilyen költséges ceremóniát csinálni. Eldönti, hogy be kell
vetni a főtereket a városokban kukoricával, mert kevés az
élelmiszer, eldönti, hogy azért üresek a polcok az üzletekben, mert
rosszul van megszervezve az egyébként kiváló ellátás, és így tovább,
és így tovább.

    Valóban, ez látszólag sokkal olcsóbb. El tudja dönteni, hogy nem
ennyire egyértelműen diktatórikus rendszer, ahol politikai
bizottságnak hívják esetleg a diktátorokat, vagy nem diktátorokat,
hanem az ország irányítóit, hogy épüljön egy vízlépcső az ország
legszebb tájának kellős közepén.

    Az talán már nem annyira világos, hogy ez miért olcsó, hiszen ez
több milliárdba kerül, és hogyha nem döntenének így, akkor nyilván
más úton sokkal olcsóbban meg lehetne oldani az energiaellátást.

    Tehát azt hiszem, hogy aki a 200 milliót sajnálja a demokrácia
intézményeire, ilyen népszavazásra, vagy hasonlóra, annak jó lenne,
ha belegondolna abba, hogy a diktatúrák mennyi pénzt szoktak kidobni
sztálinvárosi vasművek építésére, vízlépcsők építésére, amelyek
mind-mind feleslegessé válnak, és évtizedek alatt sokkal több
milliárdba kerülnek, mint egy-egy demokratikus aktus. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 10. folyt.

- Népszavazás november 26-ikán. Tehát a magyar társadalom
politikai szűz területre lép, népszavazás lesz. Hogy bonyolódik le
ez gyakorlatilag, talán érdemes lenne néhány szót szólni arról, hogy
miben, milyen kérdésekben, hogyan kell, milyen forma szerint kell
teljesen gyakorlatilag most dönteni majd a választóknak.

    - Maga a népszavazás nagyon egyszerű, a választópolgár kap egy
értesítést, amelyben közlik vele, hogy hova kell elmennie, hol lesz
a szavazóhelység, a szavazás napján reggel 6-tól este 6-ig elmehet.
A szavazatszedő bizottságnak módja van arra, hogy adott esetben este
8-ig meghosszabbítsa a szavazás idejét, a választópolgár elballag,
igazolja a személyazonosságát, és utána megkapja a szavazócédulát,
amelyet zárt fülkében egy kereszt behúzásával igennél vagy a nemnél
megjelöl. Tulajdonképpen ennyi a népszavazás technikája, utána a
pártok delegátusának a jelenlétében megszámolják ezeket, és ha
minden igaz, számítógéppel összesítik a végeredményt.

    - Mi van ezen a cédulán, szavazó cédulán?

    - A cédulán a kérdések vannak, sajnos nem pontosan a mi
kérdéseink. Először is nem abban a sorrendben, ahogy feltettük,
dehát ez volna a legkisebb baj. De apró változtatások is estek
rajta, a cédulákon az szerepelt, hogy az elnökválasztás az a szabad
választások után legyen. A parlament úgy döntött, hogy a szabad szó
az jogilag nem értelmezhető, és ezért elhagyta ezt a kifejezést. De
még ez sem volna túl nagy baj. Ami óriási gondot okoz, hogy
magyarázatokat fűzött a kérdésekhez. Erre megítélésem szerint a
törvény nem ad módot. A törvény taxatíve felsorolja, hogy az
Országgyűlésnek határoznia kell a kérdésekről és a népszavazás
időpontjáról. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 11. folyt.

- Magyarázatokról a törvény nem beszél, mégis ezt megtette az
Országgyűlés, és bizony súlyosan félremagyarázta a kérdéseket. A
harmadik kérdés esetében egyenesen egy csikicsuki helyzetet
teremtett, amikor is a magyarázat úgy szól, hogy ha az állampolgár
igennel szavaz, akkor elfogadja a parlament által már elfogadott
pénzügyminiszteri beszámolót, ha nemmel szavaz - a pártvagyonról van
szó - igen, ha nemmel szavaz, akkor pedig nem is kér beszámolót,
elszámoltatást az MSZMP-ről. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár
akármit csinál, lemond az MSZMP elszámoltatásáról. Hiszen maga a
pénzügyminiszter, mint korábban mondtuk, jelentette be, hogy ez nem
végleges és nem teljeskörű. Én azt hiszem, ennél rútabbul nem is
lehetett volna meghamisítani a szavazólapot, hiszen se az igen
válasz, se a nem válasz nem fejezheti ki a kezdeményezőknek az
akaratát. A kezdeményezők akarata szerintem arra irányult, hogy az
MSZMP ténylegesen és valójában számoljon el a vagyonával, és ez még
nem történt meg.

    - Még annyit tennék hozzá, hogy már úgy látszik ez a szokásos
felállás, hogy egymást kiegészítgetjük, hogy hát ez a zárójeles
magyarázat, ami a szavazólapon szerepel, ez azt hiszem példátlan a
nemzetközi gyakorlatban. Nem tudom elképzelni, hogy bárhol is ezt
meg mernék csinálni. Még egy diktatura sem meri talán megcsinálni,
egy diktaturának is van annyi esze, hogy bőven rendelkezésére állnak
szavazáson kívüli eszközök arra, hogy a lakosságot megpróbálja
valamiről meggyőzni.

    - A népszavazás gondolatának ellenzői közé tartozik az MSZP is,
amelynek belpolitikai osztályvezetője, Forgách Imre a Népszabadság
múlt hétfői számában azt mondta, hogy az SZDSZ a népszavazás
kezdeményezésével megsértette a háromoldalú tárgyalásokat, hiszen
ott elkötelezte magát amellett, hogy nem tesz olyan lépéseket,
amelyek a tárgyalás eredményét meghiúsítják. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 12. folyt.

- Igen, Forgách úrnak annyira tetszik ez az érvelés, hogy itt a
televízióban szerepeltünk együtt, mármint ő meg én, és ott is
elmondta ezt a remek érvet, amiben az a vicces, hogy Tölgyessy
Péterrel és Sólyom Lászlóval együtt ő írta alá ezt a megállapodást,
pontosan kéne elvileg ismernie, hogy mi van a megállapodásban. A
megállapodásban szó sincs erről. A megállapodásban az van, mármint a
háromoldalú tárgyalásokat megelőző a tárgyalásokra vonatkozó
megállapodásban, hogy a tárgyalások időtartama alatt nem lehet
tárgyaláson kívüli eszközöket alkalmazni. Miután mi nem írtuk alá a
megállaodást, és a tárgyalás lezárult, semmiféle kötöttség nincs,
ami érvényes lenne a mi magatartásunkra. Tehát abszolut téved, ha
jóhiszemű vagyok, azt kell mondanom, hogy téved Forgách úr, amikor
ezzel érvel. Ez a dolog nem stimmel. Na most ha már róla esik szó,
ugye azt is el szokták mondani, és talán ez a kérdés most is
elhangzana, mert ezt is, úgy tudom, megfogalmazta a Népszabadságban,
hogy nem is igaz a kétszázezer aláírás, alig több mint százezer.

    - Igen. Éppen ezért, érvénytelen.

    - Igen, ezt nagyjából elsütötte, és tulajdonképpen azzal vádolt
bennünket, hogy törvénytelenségeket követünk el, mert kiskorúakkal
is aláírattuk az aláíróívet. Végül is, aki hallgatja a rádiót, vagy
aki egyáltalán látta, hogy hogy folyik ez az aláírásgyűjtés,
pontosan tudhatja, hogy egyszerűen technikai mód nincs arra, hogy
ellenőrizzék, hogy ki ír be valós adatot. De egyszerűen nevetséges
ez a vád, és ráadásul azért is tartom nevetségesnek, mert akárhogy
és akármint, több mint százezer hiteles aláírás van. Ebből a
szempontból teljesen mindegy, hogy hány nem hiteles.

    - Nem teremtettetek politikailag bizonytalan légkört a
népszavazás kiírásával, hiszen az ellenzéki pártok egymás között sem
mind értenek egyet a kérdésben? (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 13. folyt.

- Ez nagyon érdekes, nagyon fontos kérdés. Egészen sarkított
dolgok is történtek. Például a Magyar Néppárt elnöke, aki parlamenti
képviselő az országos listán, felállt és azt mondta, hogy kérem
szépen, Magyarország politikai helyzete annyira destabilizált ezen
népszavazási kezdeményezés miatt, hogy már nyilas párt is
jelentkezik, és elkezdte lobogtatni Antoniewicz Rolandnak a két
példányban elkészített céduláját, és utána a parlament gyorsan
megszavazott egy határozatot a nem létező nyilas párt ellen. Hát
valóban ilyen hangok elhangzottak, hogy az SZDSZ súlyosan
destabilizálta a magyar politikai helyzetet. Szerintem a
destabilizálók nem mi voltunk, hanem ez a megállapodás volt
destabilizáló. Ez a megállapodás nem elégitette ki a szabad
választások előfeltételeit, olyan elemi körülményeket nem teremtett
meg mint a munkahelyeken való pártműködés, párthadsereg feloszlatása
és hasonlók. Ugyanakkor lehetővé tett egy nem szabad választást.
Megítélésem szerint a megállapodás volt ami destabilizált, ez egy
olyan megállapodás volt, amit a magyar közvélemény igen jelentős
részben nem tudott elfogadni. És maga ez a megállapodás tehát az,
hogy az MSZP rá akarta szorítani az ellenzéket arra, hogy fogadjon
el egy olyan megoldást, amely nem vezet el tisztán a szabad
választásokhoz, ez volt destabilizáló.

    A Szabad Demokraták kezdeményezése az megpróbálta ebből a
instabil helyzetből az országot átlendíteni egy stabil helyzetbe.
Most is csak részlegesen sikerült, és ez sem rajtunk múlott, hanem
azon múlott, hogy a parlamentben minket azonnal megtámadtak első
nap, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, illetve Király Zoltán. De a
második, harmadik napon valamit rendeződtek a dolgok, de újra itt
vagyunk az instabil népszavazással. A kérdéseinket meghamisították,
és kénytelenek vagyunk nyílt levelet írni az ország legnagyobb
közjogi méltóságaihoz, hogy állítsák helyre a jogrendet, mert úgy
tünik, hogy folytatódik ez a zűzavaros, kaotikus helyzet. (folyt.)


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A népszavazásról - 14. folyt.

- Na most még ehhez csak azt hadd tegyem hozzá, hogy ugye éppen
a héten négy ellenzéki párt ez ügyben legalábbis szoros
együttműködést alakított ki, és ez mindenképpen stabilizáló
tényezője a magyar politikának.

    - Befejezésül Tölgyessy Péter, mi történik akkor, hogy ha
november 26-ikán a választásra jogosultak 50 százalékánál csak
kevesebben mennek el az urnákhoz?

    - Akkor szabad kezet kap a parlament, és meg fogják tartani az
elnökválasztást, amit már ki is tűztek, ami szintén nem volt valami
túlzottan korrekt dolog. Hiszen először meg kellett volna várni a
népnek a döntését, és csak utána lehetett volna rendelkezni az
elnökválalsztás kitűzéséről.

    - További következmény, Pető Iván?

    - A pártvagyon ügyében továbbra is tisztázatlan marad a helyzet.
Az MSZMP, illetve az MSZP a volt MSZMP vagyonnal nem fog elszámolni
csak szép lassan. Talán jövő márciusban, vagy talán a választások
után az új parlamentnek, ami az új pártok működési feltételeit
továbbra is nehézzé teszi. Hát lehetne sorolni a problémákat. Úgy,
hogy ezúton is csak azt tudom javasolni a magyar állampolgároknak,
hogy éljenek a lehetőséggel, hogy először - nemcsak saját életükben,
hanem tényleg a magyar történelemben - népszavazáson dönthetnek
fontos kérdésekben, alapvető kérdésekben, és saját kezükbe vehetik,
ha ilyen közvetett módon is, az ország sorsának intézését.

    - Azzal a megjegyzéssel köszönöm meg a beszélgetést Tölgyessy
Péternek és Pető Ivánnak, hogy ez a felhívás a népszavazáson való
részvételre természetesen nem jelenti és nem jelentheti azt, hogyan
szavazzon a választó. Csupán azt, hogy vegyen részt a választáson.
+++


1989. november 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD