![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Tőkés László üzenete Antall Józsefhez
"Gratulálok a Magyar Demokrata Fórum választási sikeréhez. Bízom
abban, hogy az új magyarországi kormányzat folytatni fogja
Magyarországnak a békés egymás mellett élés, a tárgyalások útján
való politikai kapcsolattartás politikáját és végre sikerülni fog
túllendülni azon a kritikus ponton, melyet a román és a magyar nép
jószomszédi viszonyában eddig nem sikerült meghaladni, és azt is
remélem, hogy a román vezetés - amint azt Celac külügyminiszter úr
mondotta - az új magyar kormányzattal érdemben fog tárgyalni,
sikerre viszik az ismert problémák megoldását."
Amerika Hangja:
Ellentétek Pozsonyban
"Pozsonyban
jöttek össze a csehszlovák, magyar és lengyel vezetők, hogy
tanácskozásokat folytassanak országaik európai integrációjának
koordinálásáról. Ezen a szockatlan gyűlésen a pozsonyi várban
figyelmen kívül hagyták a diplomáciai protokoll hagyományait, mert
az ülésnek nem az volt a célja, hogy azonnali eredményeket
produkáljon. Ellentéteket azonban mégis produkált, főleg
külpolitikai kérdésekben.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
felcím: A T. Ház döntött II. főcím: Parlament és kormány Irta: Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
![](../img/spacer.gif)
Az országgyűlés októberi ülésszakán olyan alkotmánymódosításokat hajtott végre, amelyek politikailag átmenetet teremthetnek egy parlamentáris rendszer megteremtése és ennek megfelelő új alkotmány létrehozása felé. Ennek egyik központi kérdése a kormány jogi helyzete, a parlamenthez való viszonya. A jelenlegi vitáinkat belső ellentmondás jellemzi. Egyik oldalról a résztvevők többsége a hatalom egységének elve helyett a hatalmi ágak megosztásának feltétlen hive, a másik oldalról viszont hadakozik azért, hogy a kormány minél erőteljesebben alárendelődjön a parlamentnek. A politikai pártok, elsősorban az ellenzék úgy ítéli meg, hogy az államszervezetre gyakorolt befolyását csak erőteljes parlamenti kormányzással és felelősséggel tudja elérni. Igy azonban A MAI ALKOTMÁNYOS MEGOLDÁS BELSŐ ELLENTMONDÁSTÓL TERHES. Mert ha a kormányt teljes egészében az országgyűlésnek rendelik alá, akkor nem érvényesül a hatalmi ágak megosztása, mert a végrehajtás teljes jogi alárendeltségénél fogva megszünik önálló hatalmi tényező lenni. Ha viszont a hatalmi ágak szétválasztását meg akarjuk valósítani, akkor a kormánynak viszonylagos függetlenséggel kell rendelkeznie az országgyűléssel szemben. Erről a belső ellentmondásról szeretnék ezúttal írni. Látszólag ez csak olyan logikai ellentmondás, amely életszerűvé akkor válik, ha belehelyezzük az európai alkotmányfejlődés fő folyamataiba. alc.: Például az angol parlament A polgári átalakulás Európában általában az alkotmányos monarchia keretében indult el. Ennek lényege az államhatalmi ágak olyan elválasztása, amelyben az akaratkifejezés a törvények létrehozása útján a képviseleti szervé, a végrehajtás pedig, a tényleges közhatalom megvalósítása, a képviseletnek nem felelős királyé. Egymás mellé és nem egymás fölé vannak rendelve. Leegyszerűsítve, a király gyakran vissza kivánta állítani régi, abszolut hatalmát, melyet a képviselet nem korlátozott. Ezekkel a törekvésekkel szemben - elsősorban Angliában - a parlament olyan jogosítványokat követelt, amelyek segítségével a végrehajtás felett is ellenőrzést gyakorolhatott, befolyásolhatta azt. (folyt.)
1989. október 26., csütörtök 13:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|