 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tőkés László üzenete Antall Józsefhez
"Gratulálok a Magyar Demokrata Fórum választási sikeréhez. Bízom
abban, hogy az új magyarországi kormányzat folytatni fogja
Magyarországnak a békés egymás mellett élés, a tárgyalások útján
való politikai kapcsolattartás politikáját és végre sikerülni fog
túllendülni azon a kritikus ponton, melyet a román és a magyar nép
jószomszédi viszonyában eddig nem sikerült meghaladni, és azt is
remélem, hogy a román vezetés - amint azt Celac külügyminiszter úr
mondotta - az új magyar kormányzattal érdemben fog tárgyalni,
sikerre viszik az ismert problémák megoldását."
Amerika Hangja:
Ellentétek Pozsonyban
"Pozsonyban
jöttek össze a csehszlovák, magyar és lengyel vezetők, hogy
tanácskozásokat folytassanak országaik európai integrációjának
koordinálásáról. Ezen a szockatlan gyűlésen a pozsonyi várban
figyelmen kívül hagyták a diplomáciai protokoll hagyományait, mert
az ülésnek nem az volt a célja, hogy azonnali eredményeket
produkáljon. Ellentéteket azonban mégis produkált, főleg
külpolitikai kérdésekben.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (21. rész)
|
Az előttünk fekvő törvénytervezet egyik nagy horderejű gondolata
a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert az MSZMP pártértekezleti
és más testületi álláspontja, amely szerint egypártrendszer keretei
között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tartja arra, hogy a
jelenlegi helyzetben a társadalmi fejlődést szolgálja. Ugyanakkor
pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget
azoknak az igényeknek a megvalósítására, amelyek más pártok
működését akarják.
Világosan kell látnunk, hogy a jogállamiság viszonyai között a
pártok létrejötte nemcsak társadalmi igény kérdése, hanem egyszerűen
attól függ, hogy érvényes jogszabály alapján valaki akar-e pártot
alapítani vagy nem.
Egy ilyen csoportosulás azonban - és ez a meghatározó -
politikai értelemben csak akkor lesz valóságosan párt, ha a
társadalmi súlya, politikája, befolyása, illetve programja erre
alkalmassá teszi. A párttörvény megalkotása, amelynek lényege egy
más, az eddigit meghaladó politikai struktúra kialakítása, nem
egyszerűen jogi kézügyesség kérdése.
Itt és most a nemzet sorsáért érzett politikai felelősség az
elsődleges és az irányadó. E politikai felelősségből nem lehet
kizárni a magyar társadalmat. Joga van ahoz, hogy saját sorsát
érintő kérdés eldöntésére és gyakorlati megvalósítására
felkészüljön.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy jelenleg egy törvénytervezet
társadalmi vitájának terméke fekszik előttünk, amely ebben a
tartalomban összegződött. Jelentős, párton kívüli politológiai
műhelyek nézetét is tartalmazza a párttörvényre való utalás.
Megfontolandó: a parlament felvállalhatja-e, hogy lényeges ponton
túlmenjen a társadalmi vita eddigi eredményein. Ezt figyelembe véve
egy, ilyen nagy horderejű kérdésben, mint a pártrendszer jogi
keretei, nem lenne célszerű napok vagy órák alatt dönteni. Mert
miről is van szó? Nemcsak a pártok tértől és időtől való puszta
létéről, hanem a törvényileg is garantált közjogi, pénzügyi,
támogatási, regisztrálási és más, a működésükhöz elengedhetetlen
feltételek megteremtéséről. A társadalmi vitára is időt hagyva,
politikailag megalapozott párttörvényt kell készítenünk. Értjük azt
az aggodalmat is, amely attól tart, hogy olyan törekvések
érvényesülhetnek, miszerint a törvény kidolgozását elodázzák, netán
,,elsikkasztanák,,.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|