Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés programjáról tanácskozott a tisztikar (2. rész)
A családi pótlékról szóló törvény el nem fogadása azt eredményezné, hogy nem fizetnének családi pótlékot, így ennek szükségessége nem szorul különösebb indokolásra. Az oktatási törvény módosítása a plurális felsőoktatás, például a magánegyetemek jogi alapjának megteremtését szolgálja, a honvédelmi törvény módosítása egyebek között a Magyar Néphadsereg elnevezésének megváltoztatására - Magyar Honvédség - tesz javaslatot. A deregulációs csomagterv pedig lényegében nem más, mint a hatályon kívül helyezendő törvények, jogszabályok felsorolása. A kormányelőterjesztések mellett az arra illetékes parlamenti bizottságok benyújtják a társadalombiztosításról, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról szóló javaslatokat. Dönteni kell annak a népi kezdeményezésnek a sorsáról, amelyet a pornográfia elterjedése ellen nyújtottak be állampolgárok. Számos önálló képviselői indítvány is gazdagítja még a napirendet. A kormány is javasolta, hogy az Országgyűlés március 14-én tartson ünnepi és egyben búcsúülést. A pénteki parlamenti tanácskozáson végül is olyan megállapodás született, hogy ezen az ülésen Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tartson összefoglaló beszámolót az Országgyűlés csaknem ötéves tevékenységéről. Ezt követően a plénum tárgyalja meg - egyetlen törvényhozási napirendi pontként - az 1945-1962 közötti törvénysértő elítélések semmisségének kimondásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az abban az időszakban történt törvénytelen elítélések, internálások miatt sérelmet szenvedettek kárpótlásának irányelveiről szóló törvénytervezetet. Ezt követné az ünnepi megemlékezés március 15-e alkalmából, szónokul Szűrös Mátyást, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét kérik fel. Az Országgyűlés tisztikarának pénteki tanácskozásán szóba került az is: legutóbb nagy és enyhén szólva kedvezőtlen visszhangot váltott ki az országban, hogy a képviselők egy része nem jelenik már meg sem a bizottsági, sem pedig a plenáris üléseken. Ezért Fodor István jelentést kért arról: kik azok a képviselők, akik a legtöbbször maradtak távol az ülésekről. Október közepe óta hat ülésszak zajlott le. A jelenléti ívek tanúsága szerint három képviselő ezek egyikén sem jelent meg, ugyancsak három képviselő 4 ülésszakról maradt távol, öt képviselő pedig három alkalommal nem vett részt a plenáris tanácskozásokon. Az Országgyűlés megbízott elnöke személyes információi szerint valamennyiüknek alapos okuk volt a távolmaradásra. (MTI) 1990. február 9., péntek 17:18
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »