Rendszerváltás és az MTI

	A budapesti képviselőcsoport ülése (1. rész)
1990. január 11., csütörtök - Csütörtökön a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székházában Peják Emil elnökletével ülést tartott az Országgyűlés budapesti képviselőcsoportja. A testület a parlament februári ülésének napirendjén szereplő törvényjavaslatokról tárgyalt. Az ülésen megjelent Fodor István, a parlament megbízott elnöke is. A képviselőcsoport tanácskozása kezdetén szót kért Fischl Erika, a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára, aki a honatyák előtt kedvezőtlennek minősítette a szervezetüket körülvevő légkört. Véleménye szerint a sarkalatos törvények megalkotásával olyan jogrendszerbe lépünk, amelyben a népfrontna nincs helye. A változások jórészt közösségellenesek. Nem a gazdasági változások ellen emelnek szót, hanem amiatt, hogy ellenséges légkörben, s - egyelőre - anyagiak hiányában dolgoznak. Ilyen feltételek mellett nem lehet kizárni, hogy megindul a szervezet lebomlása. A döntések előkészítésénél nem kérik ki véleményüket, holott tömegbázissal rendelkező szervezetről van szó. A velük szemben mutatott közönnyel vádolta a tömegkommunikációt is. Szólt arról, hogy nemzeti érdekek sérülnek a pártoknak tett engedmények nyomán, ezért kérte a képviselőket: lépjenek fel az olyan, jelenleg ok nélkül támadott, illetve szétesésnek indult intézmények védelmében, amelyek a nemzet alapvető érdekeit hivatottak szavatolni a változó időkben is. A képviselőcsoport tagjai ezután a decemberi országgyűlési ülésszakon tárgyalandó a törvénytervezetek feletti vitával folytatták a munkát. Több képviselő szerint túlságosan nagy munkát vállal magára a parlament a napirend eddig beterjesztett 15 pontjának tervezett megvitatásával, a döntéshez ugyanis már kevés az idő. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) képviselő javasolta: egy héttel halasszák el az ülést, és akkor is csak azt a 4-5 törvénytervezetet tűzzék napirendre, amelyek elfogadása elodázhatatlan. (folyt. köv.) 1990. január 11., csütörtök 17:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A budapesti képviselőcsoport ülése (2. rész)
Az ülésen jelenlévő szakértők is elismerték, hogy az idővel versenyt futva kell dolgozniuk, ám lényegében továbbra is kitartottak amellett: nem lehet eltekinteni a legtöbb törvényi előterjesztés megvitatásától. Nem tűr halasztást például az egyéni vállalkozásokról szóló törvény elfogadása. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes szerint ez kimondaná, hogy a jövőben olyan személy is vállalkozhat kisipari, szolgáltatói tevékenységre, akinek ehhez nincs szakképzettsége, csupán tőkét vinne az üzletbe. Ellentétes véleményének adott hangot Morvay László (Budapest, 33. vk.), aki szerint ragaszkodni kellene a tulajdonos szakképzettségéhez. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) képviselő szerint az lenne a fontos, hogy a ,,lappangó,, tőkét a tulajdonosa üzletbe fektesse, szakember viszont az legyen, aki a lakossági szolgáltatást - a szakmunkát - nyújtja. Az állami vagyonalapról, a vagyonkezelésről és -hasznosításról, valamint a vagyonvédelemről szóló törvénytervezeteket Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes ismertette. Szólt a vagyonügynökség jogállásáról, felügyeletéről is. A legfontosabb - mondotta -, hogy olyan törvényt fogadjanak el a képviselők, amely megakadályozza az állami vagyon leértékelését, a tapasztalat ugyanis az, hogy az aláértékelés hozzájárulhat - például vegyesvállalat alapításánál - a vagyon kiárusításához. Szabó Kálmán képviselő véleménye szerint helytelen, hogy a Pénzügyminisztérium - korábbi ígérete ellenére - a kelleténél több külföldi szakértőt von be, s nem szorgalmazza kellő mértékben a vagyonértékelő munkában a hazai szakemberek részvételét. Vita bontakozott ki afölött, hogy milyen hatóság felügyelje a nemzeti vagyonügynökséget. Többen úgy vélték: helytelen, hogy a törvényelőkészítők a kormányt ,,jelölték,, ki erre. A szervezet felügyeletét a mindenkori parlamentre kellene bízni - mondták. A bizottság ülésén Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) képviselő bejelentette: támogatást kér ahhoz a javaslatához, hogy az érvényben lévő rendelkezésekkel ellentétben a gépkocsielőlegek jelenlegi 6 százalékos kamata emelkedjék. Mértékét az illetékesek tegyék szabaddá, ez megfelelne az alakuló piacgazdaság követelményeinek is. (MTI) 1990. január 11., csütörtök 17:52
Vissza »

	Javítás az mtib1043 sz. hírre
A mai mtib1043 sz. A budapesti képviselőcsoport ülése (1. rész) című hírünk 1. bek. 4. sorában a szöveg helyesen: ...parlament januári ülésének ... --------- a 4. bek. első sorában a szöveg helyesen: A képviselő csoport tagjai ezután a következő ... ---------- (MTI) 1990. január 11., csütörtök 20:22
Vissza »