Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › április 08.
1989  1990
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja:

Hangulatjelentés az SZDSZ főhadiszállásáról

"Délután félöt sincs még, azt hiszem a szavazófülkék még egy órát-másfelet vannak nyitva. Mi az, amit ti tudtok -, mert hivatalos adat természetesen még nincs, de hát nyilván ti itt ültök egész nap és várjátok, hogy milyen jelzéseket kaptok. Haraszti Miklós? - Az egyetlen adat, amit tudunk, és amit talán nem mindenki tud biztosan, de legalább sejt, hogy a részvétel elegendő lesz ahhoz, hogy a legtöbb helyen érvényes legyen a szavazás - ennél többet sajnos az eredményekről nem tudunk, de tudjuk azt - persze ezt is mindenki tudja -, hogy ez a kampány túl hosszú volt, hogy a választási rendszer elég ügyetlen; hogy legközelebb nem így kell megcsinálni; hogy nagyszerű érzés az, hogy végre szabadon választottunk, hogy vége a régi rendszernek és kezdődik az új, és ezzel kezdődnek az élet igazi problémái. "

A Kisgazdapárt agrárpolitikája

(Szép Zoltán)
München, 1989. január 1. (SZER, Földközelben) - Nem a kerek évforduló
kapcsán - noha a Független Kisgazdapárt önmagáért, létrejötte miatt is
megérdemli, hogy agyonhallgatni igyekezett emlékét fölidézzük -, ami
azonban az 1929-es, első programtervezetük emlékénél is többet nyom a
latba, az az aktualitás, ami nemcsak a pártot, de egykori, és azóta
továbbfejlesztett programját időszerűnek megtartotta.
    
    Mezőberény óta pedig, ahol az első gondolatok papírra kerültek, ahol
annak a demokratikus népképviseletnek az elveit elfogadták, amelyet ez a
párt a gyakorlatban is ékesen megvalósított, 60 esztendő múlt el.
    
    Élnek még az első alapítók és az első vezetők közül is többen, nemrég
adott nyilatkozatot Bécsben Vörös Vince, a párt főtitkárhelyettese. De
ami legélőbb és legfigyelemreméltóbb, az a párt mindmáig ugyanannyira
korszerű agrárpolitikája, amelynél okosabbat, hathatósabbat egyetlen más
elveket valló politikai tömörülésnek sem sikerült meghirdetnie.
    
    1945. augusztus 19-étől 21-ikéig tartott a Független Kisgazdapárt
második nagy országos választmánya, amelyen ugyanaz a Tildy Zoltán
mondta el emlékezetes program-megújító beszédét - egyben
visszaemlékezését is -, aki az 1945. novemberi választásokat követően az
ország első számú reprezentánsának tisztét is elnyerte.
    
    Két évig sem tartott, hogy a kisgazda mozgalom megkísérthesse a
lehetetlent, és ennek ellenére hihetetlenül rövid idő alatt óriási
tömegbázissal volt képes az ország felelős irányítását kezébe venni.
    
    A párt iránti bizalom gyökerei mélyek. 10 év népnemzeti alapokon álló
agrárküzdelmű, kemény antifasiszta ellenzékiség táplálták, és a
Független Kisgazdapárt tekintélyét növelte a nemzeti ellenállásban
vállalt szerepe, következetessége is.
    
    Ott állt 1945. augusztusában a magyarság előtt egy párt, amelyik
erkölcsi tisztaságát megőrizte, elveihez hűséges maradt, és egyetlen
idegen erővel sem paktált le. Hiába érték csábítások korábban jobbról, a
háború vége felé pedig balról.
    
    Nagy Ferenc, a paraszttagozat nevében előterjesztett 20 pontos
nyilatkozatát - a választmány több hasznos előterjesztéssel együtt
hagyta jóvá. Nagy Ferenc ezzel a nyilatkozattal az egész addigi
agrárküzdelem-sorozatra kívánta feltenni a diadalkoszorút. A magyar
parasztságot, mint a demokrácia megingathatatlan alapját emeli be az új
hatalom résztvevői közé.
Az erőszak és a hatalmi politika újbóli veszélyeitől csak az osztály
mivoltában viszonylag legegységesebben megmaradt parasztság jelenthette
a biztosítékot. A legtovább elnyomás alatt lévő, de a leginkább nemzeti
kibontakozást elérő népréteg, elszánt híve minden zsarnokságellenes
társadalomszerkezet felépítésének, és alkalmas lelkileg a józan
önmérséklet tanúsítására, más - szintén saját függetlenségüket igénylő -
népek, nemzetek, nemzetiségek iránt.
    
    A paraszttagozat ezt bizonyítandó kinyilvánította, hogy az egyéni
bosszúvágy társadalmilag nem maradhat ható tényező, még akkor sem, ha az
egyéni sérelmek elkövetői már ismertek. Csak a törvényes számonkérésnek
lehet helye, és a lehetőség szerinti mielőbbi nemzeti megbékélésnek.
    
    Cél, hogy az emberek meggyőződéses munkásai legyenek a helyes közösségi
szándékok megvalósításának, ugyanúgy, mint saját boldogulásuk
elérésének. Egymást segítő, egymást támogató pártok, társadalmi rétegek
alkossák az országot - ezáltal lehetséges a hatékonyság és a jó
hozzáállás minden tekintetben.
    
    De ehhez az önkormányzati rendszernek, a népi nemzeti intézményeknek is
úgy kell funkcionálniuk, hogy abban tudása és képességei szerint
mindenki közreműködhessen. Már a demokratikus államberendezkedés
formáinak öncélú követelése, a szabad, befolyásmentes választások
biztosításának jogos elvárása is hatalmas tudati előkészítettséget
mutat.
    
    De nem kevésbé bizonyít a párt és a kisgazdamozgalom vezetőerő mivolta
mellett a szociális intézkedési tervek emberségessége, kivihetősége is -
amihez hasonlóval most sem rendelkezik az ország.
    
    A magyar élet alapja a föld. Ezt a később kommunista részről annyit
bírált megállapítást azóta sem tette érvénytelenné semmiféle eltúlzott,
elhibázott iparpolitika, de még a világpiac agrártúltermelése sem -
ezzel Magyarország e vonatkozásban kiváló távlatokkal rendelkezett.
    
    A földdel foglalkozók száma akkor még nagyobb volt, mint az összes nem a
földdel foglalkozóké. Ha tehát ez a nagy népesség, mint érdekeiben
védett kistulajdonos megtalálja az emberi mellett a gazdasági
integrálódásnak lehetőségeit is - az ország teherbíró-képességét
munkájuk eredményessége megsokszorozza.
    
    Így az az elképzelés, hogy a magyar parasztszövetség - a
szakszervezetekével azonos jogokat élvezve - töltse be általános és
egyedi érdekvédelmi, érdekképviseleti megbízatását, igen korszerű
felfogásról tanúskodott. A parasztság jogvédelme semmiben sem kíván
mások rovására fölényt - azonban kevesebbel sem éri be. Így elvileg a
sztrájkjogot is megköveteli.
    
    Most 1989 év kezdetén sajnos a parasztságnak e 40 évvel ezelőtti
programja ugyanúgy hiányzik, mint ahogyan hiányzott akkor. A különbség
annyi, hogy akkor még erővel, értelmes áldozattal sok minden
megváltozhatott volna a jó irányba. Most - túl rengeteg erőfeszítésen,
értelmetlen áldozaton - csak a bizonytalanság távlataival törődhetnek az
egymással szót érteni akaró magyarok.
    
    S talán az ismét mozgásba lendülő, új politikai erők fogják
egyértelműsíteni a "miképpen legyen jobb nekünk, magyar népnek"
évszázados sorskérdéseit - közöttük az újból életjelt adó Független
Kisgazdapárt is. +++


1989. január 1., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD