Rendszerváltás és az MTI

	A MEDIÁN Kft. felmérése
----------------------- München, 1990. április 7. (SZER, Munka világa) - Szilágyi Sándor: Mint arról többször beszámoltunk: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája testületileg nem indult a választásokon. Ellenben pártsemleges kampányba kezdett annak érdekében, hogy a választópolgárok minél tudatosabban és aktívabban vegyenek részt a választásokon. Ennek a pártsemleges kampánynak, illetve a felkészülésnek volt része az is, hogy felkérték a MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Kft. munkatársait: végezzenek felméréseket a lakosság körében arról, hogy az embereket mennyire foglalkoztatja a választás, mennyire tudnak róla, mik az elvárásaik - és így tovább. A MEDIÁN Kft. március 10-ike és 14-ike között végezte el a felmérést egy 1200 fős reprezentatív országos mintán. A vizsgálat eredményeiről Beck László szociológussal beszélgetek: A sajtó, különösen a televízió azt sugallta, hogy az emberek nem tudnak kiigazodni e között a rengeteg párt között, elvesznek ebben a pártdzsungelben. Tudjuk: az első forduló nem ezt igazolta. A ti kutatásotok mit jelzett előre ebből? - Egyrészt igazolták, illetve hát a választás igazolta a mi eredményeinket: ugyanazokat a pártokat hoztuk ki mi is befutónak, illetve parlamentbe kerülő pártnak ugyanazt a hat pártot, mint akik végülis bekerültek, és hát a kihullott pártokra véleményünk szerint nagyon kevesen szavaztak. - Tudjuk, hogy a pártokon kívül az emberek fontosnak tartják azt is, hogy nemzetiségek, egyházi, vallási, kisebbségek, valamint érdekcsoportok is helyet kapjanak a parlamentben. Tekintettel arra, hogy egykamarás parlamentünk van, ez nem teljesen magától értetődő. Itt különösen meg kell említenem a szakszervezeteknek a szerepét. Mit jelzett előre ebből a szempontból a kutatásotok? (folyt.) 1990. április 7., szombat
Vissza »

	- MEDIÁN Kft. felmérése - 1. folyt.
- Valószínüleg a szokások következtében az emberek túlnyomó többsége, 68-70 százaléka szükségesnek ítéli a szakszervezeti képviseletet és más érdekcsoportok képviseletének szükségességét is. Körülbelül hasonló arányban tartották szükségesnek a szakmai érdekképviseletet, az egyházakét és a nemzetiségét - attól függően, hogy mely nemzetiséget kérdeztünk. - Ez tehát azt jelenti, hogy az emberek egy régi beidegződés alapján - miszerint eddig is mindig ott ültek a SZOT-os képviselők a parlamentben - úgy gondolták, hogy most is ez így volna helyes? - Sajnos az nem derül ki, hogy milyen szakszervezetekre gondoltak. De a szakszervezeti képviselet fontosságát érzékeltették. - Helyeselték azt, hogy egyéni jelöltek is induljanak - független jelöltek - és tudjuk, hogy a hivatalos szakszervezetek ilyenformán indultak a választásokon. Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy amikor választani kellett, akkor végül is nem szavaztak rájuk. Ezt mivel lehet magyarázni? - A tömegkommunikációs eszközök hatásával tudjuk magyarázni. Ezeknek a jelölteknek sokkal kisebb esélyük volt a megismertetésükre, önmaguk népszerűsítésére, mert a pártjelöltek a helyszínen mint egyéni jelöltek ugyanolyan erővel tudták reklámozni magukat mint a független jelöltek - és hát mögöttük volt a párt-támogatás is, és nagymértékű megegyezést találtunk a pártválasztás és az egyéni jelöltválasztás között. Tehát nagyon ritka volt az az eset, hogy valaki más párt jelöltjét támogatta az egyéni körzetben mint amely pártot a listán támogatta. Tehát itt tulajdonképpen pártszavazás volt. - Volt-e valamiféle kimutatható különbség a munkás szavazók véleménye vagy előzetes véleménye, és a nem munkás szavazók előzetes véleménye között? Közkeletű az a nézet, hogy Magyarországon különösen a munkások nem aktivizálják magukat, nem foglalkoztatja őket a politika. Ezt a ti vizsgálataitok igazolják-e? - Hát ilyen sarkosan semmiképpen sem, mert a részvételi hajlandóságban az értelmiség arra a kérdésre, hogy elmegy-e a szavazásra 10-ike és 14-ike között - tehát jó 10 nappal a választások előtt - 91 százalék mondta, hogy biztosan elmegy. A munkásokon belül ez az arány 60 százalék körül volt. De ez nem azt jelenti, hogy az értelmiségnek a 90 százaléka valóban el is ment. (folyt.) 1990. április 7., szombat
Vissza »

	- MEDIÁN Kft. felmérése - 2. folyt.
Inkább azt jelzi: pontosan tudják hogy mi a norma, mit kell válaszolni egy ilyen kérdésre - míg a munkások esetében ez inkább a valódi változásokat tükrözi. A munkásságon belül volt egy árnyalatnyi különbség a szakmunkások és a betanított munkások véleménye között. A szakmunkások voltak inkább aktívak, ők az átlag fölött jelezték részvételüket, míg a segédmunkások az átlag alatt. - Előzetes ismereteik alapján - tehát hogy technikailag hogyan fog kinézni ez a választás - ezügyben volt-e valamiféle kimutatható különbség? - A foglalkozás szerinti különbözőségek az iskolai végzettség szerinti különbözőségeknek voltak köszönhetőek: az elemzéseket egyértelműen külön tudjuk választani, hogy melyik hatás az amelyik érvényesül. A foglalkozási hatás az direkten kevésbé érvényesül, az iskolai viszont igen határozottan. 1990. április 7., szombat
Vissza »