|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
A MEDIÁN Kft. felmérése
"A MEDIÁN Kft. március 10-ike és 14-ike között végezte el a
felmérést egy 1200 fős reprezentatív országos mintán. A vizsgálat
eredményeiről Beck László szociológussal beszélgetek:
A sajtó, különösen a televízió azt sugallta, hogy az emberek nem
tudnak kiigazodni e között a rengeteg párt között, elvesznek ebben a
pártdzsungelben. Tudjuk: az első forduló nem ezt igazolta. A ti
kutatásotok mit jelzett előre ebből?
- Egyrészt igazolták, illetve hát a választás igazolta a mi
eredményeinket: ugyanazokat a pártokat hoztuk ki mi is befutónak,
illetve parlamentbe kerülő pártnak ugyanazt a hat pártot, mint akik
végülis bekerültek, és hát a kihullott pártokra véleményünk szerint
nagyon kevesen szavaztak.
- Tudjuk, hogy a pártokon kívül az emberek fontosnak tartják azt
is, hogy nemzetiségek, egyházi, vallási, kisebbségek, valamint
érdekcsoportok is helyet kapjanak a parlamentben. Tekintettel arra,
hogy egykamarás parlamentünk van, ez nem teljesen magától értetődő.
Itt különösen meg kell említenem a szakszervezeteknek a szerepét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés szombati munkanapja (6. rész)
|
A délutáni szünet után a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosításához benyújtott javaslatokról, illetőleg a törvény módosításáról döntött a t. Ház. Mint Botos Katalin tárca nélküli miniszter vitaösszefoglalójában kifejtette: a módosító inditványok három kört érintettek. Az adó mértékével kapcsolatban, az adókedvezmények kiszélesítésére és az elszámolható költségek körének bővítésére nyújtottak be a képviselők különféle javaslatokat. Az adó csökkentésével kapcsolatos módosító javaslatok figyelembe vételére azért nincs mód - mondotta a miniszterasszony -, mert az a költségvetés bevételeit 1-2 milliárd forinttal csökkentené. Ráadásul nem a piac és a gazdasági körülmények, hanem a különféle adókedvezmények döntenének arról, hogy a vállalkozók mely gazdasági formát választják. A kedvezmények körének kiszélesítésére ugyancsak nincs lehetőség, azok figyelembe vétele 10 milliárd forint körüli összeggel csökkentené a költségvetés bevételeit - mondotta. Az elszámolható költségek sorának bővítése hasonló hátrányt okozna a költségvetésnek, és erre a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem lát lehetőséget.
A módosító javaslatok fölötti szavazás során a képviselők azok túlnyomó többségét elvetették. Elutasították a költségvetési bizottság és Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslatát, miszerint az adó mértéke 3 millió forint adóalap után 30 százalék, a következő 3 millió forint után 50 százalék, ezt követően 40 százalék. Elfogadták viszont, hogy az adó mértéke egységesen az adóalap 40 százaléka legyen. Mint ismeretes ezidáig a 3 millió forintot meg nem haladó nyereség után 35 százaléknyi volt az adó mértéke. A kedvezmény azonban nem érte el célját, mert alacsony hatékonyságu, rosszul dolgozó gazdálkodók is részesültek a kedvezményben, és számos nagyvállalat e kedvező adószabályra tekintettel hozott létre - egyébként indokolatlanul - kisszervezetet.
Elfogadták a képviselők azt a módosító javaslatot, amely szerint a szakképzést nyújtó oktatási intézmény jövedelme adómentes. Egyetértettek a képviselők azzal a módosító javaslattal is, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemkockázati alapját költségként számolják el. Ezen túl adókedvezmény illeti meg a műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt is. Megszavazták a képviselők azt a módosító javaslatot is, amely szerint a kedvezményeket az adóalanyok már az 1990. évi eredmény megállapításánál élvezhetik. Nem fogadták el viszont a vállalkozók érdekeit képviselő Palotás János (MDF) és Fejes Attila (MDF) közös módosító javaslatát, amelyben azt indítványozzák, hogy a vállalkozók befektetése adómentes legyen. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|