 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
A MEDIÁN Kft. felmérése
"A MEDIÁN Kft. március 10-ike és 14-ike között végezte el a
felmérést egy 1200 fős reprezentatív országos mintán. A vizsgálat
eredményeiről Beck László szociológussal beszélgetek:
A sajtó, különösen a televízió azt sugallta, hogy az emberek nem
tudnak kiigazodni e között a rengeteg párt között, elvesznek ebben a
pártdzsungelben. Tudjuk: az első forduló nem ezt igazolta. A ti
kutatásotok mit jelzett előre ebből?
- Egyrészt igazolták, illetve hát a választás igazolta a mi
eredményeinket: ugyanazokat a pártokat hoztuk ki mi is befutónak,
illetve parlamentbe kerülő pártnak ugyanazt a hat pártot, mint akik
végülis bekerültek, és hát a kihullott pártokra véleményünk szerint
nagyon kevesen szavaztak.
- Tudjuk, hogy a pártokon kívül az emberek fontosnak tartják azt
is, hogy nemzetiségek, egyházi, vallási, kisebbségek, valamint
érdekcsoportok is helyet kapjanak a parlamentben. Tekintettel arra,
hogy egykamarás parlamentünk van, ez nem teljesen magától értetődő.
Itt különösen meg kell említenem a szakszervezeteknek a szerepét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)
|
1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március
16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a
hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az
ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé
vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt
az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről
kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay
Edit, az MTI munkatársa.
E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó
örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy
nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le
elöljáróban Fodor István.
Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az
Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel
ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának
kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom
érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség,
amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők
valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek.
Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak
a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is.
Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt
Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt
jár le a mandátuma.
Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a
magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai
átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli
egyeztetések után szentesít törvényeket.
Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie -
tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára,
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat
először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a
tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A
törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást,
hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi
kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű
törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta
meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.)
1990. február 15., csütörtök 14:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|