Rendszerváltás és az MTI

	Svéd állásfoglalás Erdélyért
---------------------------- München, 1990. április 1. (SZER) - Stockholmban társadalmi szervezetek állást foglaltak a romániai magyarság mellett. A svéd fővárosból Ara-Kovács Attila jelentkezik. - Lezajlottak azok az események, melyeknek keretében itt a svéd fővárosban több társadalmi szervezet is kinyilvánította mély felháborodását az Erdélyben rendezett magyarellenes pogromok miatt. Illetve melyek során kifejezésre juttatták a szolidaritásukat Románia még mindig jelentős mértékben elnyomott etnikai csoportjaival. Az említett eseménysorozat két kiemellkedő rendezvénye a pénteki tüntetés, illetve egy szeminárium, amely most ért véget. Részben mozgósítani akarta az emigrációkon túl a svéd közvéleményt is, részben pedig olyan - néha hevesen ellentétes - magyar és román véleményeket kívánt ütköztetni, amelyek ma már létező politikai erőként vannak jelen az erdélyi társadalom feszülségekkel terhes hétköznapjaiban. A pénteki tünetésen, melyet a svéd Béke- és Egyeztető Bizottság, valamint a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége hirdetett meg, mintegy 300-an gyűltek össze gyertyával és könyvvel a kézben. Ugyanis ugyanazokat a jelképeket hozták most a tüntetők magukkal, melyekkel Marosvásárhely magyar lakossága vonult fel egy hónappal a pogromok előtt. A hely sem közömbös. A Sergels tér ugyanis - a demonstráció színhelye - Stockholm szívének számít. (folyt.) 1990. április 1., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Svéd állásfoglalás Erdélyért - 1. folyt.
A magyarokon és svédeken túl - már csak képviselőik és nem tagjaik révén - ott voltak a nagyobb román emigrációs szervezetek is. Közülük a Dacia Csoport vezetője, Mirca Topra szólalt fel elsőnek, és igyekezett meglehetősen értelmetlennek feltüntetni azokat a magyar törekvéseket, amelyek az emberi jogok kívánságát szorgalmazzák Romániában. Véleménye szerint ugyanis a jelenlegi vezetés, a hajdani Front, a mostani Egységtanács, inlegitim hatalom, melynek helyzetét nem szabad azzal hitelesíteni, hogy számon kérjük rajta a jogállam kijátszásait. Annamarian Narty, bukaresti születésű, de évek óta itt élő újságíró viszont úgy vélte, hogy a magyarságnak épp a Vatra Romaneasca-val kellene kollaborálnia érdekei védelmében. Narty asszony a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik bukaresti tagjára hivatkozott, aki - állítása szerint - hasonló nézeteket vall, és aki már le is ültette volna állítólag a magyar szervezetet a szélsőséges eszméiről hírhedt mozgalom képviselőivel. A magyar résztvevők, így mindenekelőtt Kelner Ilona, a Svédországi Magyarok Oszrágos Szövetsége részéről arra szorítkoztak, hogy kényszerűen ismertessék a Marosvásárhelyen és környékén történteket. Viszont a fontosabb svéd pártok, így a szociáldemokrata, a centrum és a jobboldalt tömörítő Moderat Párt jelenlévő képviselői nagyon határozottan adták tudtul kételyeiket mindazzal kapcsolatban, ami nemcsak kisebbségi, de Románia egész jelenlegi fejlődése vonatkozásában zajlik. (folyt.) 1990. április 1., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Svéd állásfoglalás Erdélyért - 2. folyt.
Peter Kühlmann, a svéd Írószövetség elnöke ezt az alkalmat használta fel arra, hogy ismertesse táviratának szövegét, melyben tiltakozott Ion Iliescu román elnöknél az erdélyi atrocitások miatt. A tüntetés végén pedig Krisztian Berling Füné (?) Ady újra igen aktuálissá vált versét, a Magyar jakubinus dalát mondta el svédül, Csatlós János fordításában. +++ 1990. április 1., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »