Rendszerváltás és az MTI

	Belpolitikai botrány Kelet-Németországban 9.
-------------------------------------------- München, 1990. március 14. (SZER, Világhíradó) - Az NDK-ban ma tetőzött egy szenzációs belpolitikai botrány. A részleteket munkatársunk, Sasvári Attil a mondja el: - Az NDK most már nem csak a szabad választások időpontjában előzte meg Magyarországot, hanem abban is, hogy a választási kampány folyamán még a BM lehallgatási botrányánál is váratlanabb politikai leleplezésre kerül sor. Mint ismeretes: a múlt héten olyan hírek szivárogtak ki egy rostocki bizottságból, amely az állambiztonsági szolgálat ottani központjának a felszámolását felügyelte, hogy a konzervatív polgári választási szövetséghez tartozó Demokratikus Ébredés Pártjának vezetője, a 45 éves rostocki ügyvéd: Wolfgang Schnurr a Honecker-korszak idején besúgó volt, és ezért kitüntetésekben is részesült. A bizottság egyes tagjai úgy informálták a párt vezetőségét, hogy négy olyan iratot találtak, ami kétséget kizáróan bizonyítja állításaikat. Schnurr maga becsületszavát adta, hogy a vádak nem igazak. Azt állította, hogy az iratok hamisítványok, és - vérkeringési panaszokkal - kórházba vonult. Egy rostocki rádió és a Junge Welt nevű keletnémet lap további részleteket is tudni vélt az ügyről. Egykori Stasi-alkalmazottak közlése szerint Schnurr állítólag 1970 óta dolgozott az állambiztonságnak - fedőneve Thornsten volt. A Spiegel című nyugatnémet hetilap még egy lapáttal rátett a dologra. Felkutatott két állambiztonsági tisztet, akik úgy nyilatkoztak, hogy Schnurr hozzájuk volt beosztva, nekik szállította - lelkiismeretesen - értékes információit - egyházon belüli békemozgalmakról és szolgálatmegtagadókról, és ők fizették meg az ügyvédet szolgálataiért. Nem volt különösebben kedvező Schnurr-ra az sem, hogy egykori védencei - keletnémet ellenzékiek - azzal vádolták, hogy annak idején megtévesztette és - közvetett módon - az NDK elhagyására kényszerítette őket. Közvetlen bizonyíték azonban továbbra sem volt. Egy jogszabály megtiltotta a kérdéses iratok nyilvánosságra hozatalát. Eközben kibontakozott egy ellenkampány, amely mind jobban magával ragadta a közvéleményt. (folyt.) 1990. március 14., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Belpolitikai botrány Kelet-Németországban - 1. folyt.
Schnurr következetes tagadása, és az állambiztonsági szolgálat által titokban irányított rágalomhadjárat vonzó gondolata egyre több - főleg persze ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozó - politikust győzőtt meg Schnurr ártatlanságáról az NDK-ban és az NSZK-ban egyaránt. Az NSZK-beli Belnémet Minisztérium azzal próbálta menteni a Demokratikus Ébredés vezetőjét, hogy bejelentette: Schnurr nekik szolgáltatott bizalmasan adatokat az NDK-ban folyó politikai üldözésről. Gyanakvóbb természetű emberek előtt persze nyomban a kettős ügynök képe sejlett fel. Hanem azután a megvádolt ügyvéd eljátszotta saját bírájának szerepét is. Bevallotta, hogy a 70-es évektől kezdve valóban az állambiztonsági szolgálat besúgója volt. Schnurr azzal indokolta a dolgot, hogy mindezt végeredményben egykori védencei: a keletnémet politikai üldözöttek érdekében tette, akiknek védelmét ílymódon jobban tudta biztosítani. Az állambiztonsági szerveknek adott információi pedig senkinek sem ártottak személyesen. Ha ez utóbbiban kételkedhetünk is, az egyáltalán nincs kizárva, hogy az ügyvéd valóban így élte meg a történteket, hiszen a kettős ügynök lelkivilága legalább két alakot ölthet. Az illető vagy teljesen közömbösen és cinikusan viszonyul tevékenységéhez, vagy gondolhatja azt is, hogy az egyik felé csak a másik érdekében szolgál. A Schnurr-ügyben végülis azoknak lett igazuk, akik nem pártállásuk, hanem a körülmények és lehetőségek mérlegelése alapján próbáltak ítéletet alkotni. Az egymástól függetlenül kiszivárgó információk arra utaltak - és az akkori helyzet: az egész NDK-t behálózó állambiztonsági szolgálat léte - pedig egyáltalán nem zárta ki, hogy egy neves ellenzékieket védő és egyúttal az NSZK-nak információt szállító ügyvéd Stasi-ügynök lehessen. Mindazok, akik egyértelműen Schnzrr ártatlansága mellett kardoskodtak, összekeverték a tényekre vonatkozó kérdést a "kinek használ?" - kérdésével. (folyt.) 1990. március 14., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Belpolitikai botrány Kelet-Németországban - 2. folyt.
Az igazság azonban nincs tekintettel a pártpolitikai szempontokra - legfeljebb felhasználható azok érdekében. Mert a hírt bizonyosan nem a Demokratikus Ébredés szimpatizánsai szivárogtatták ki az említett rostocki bizottságból - éspedig éppen két héttel a választások előtt. Az is biztos, hogy a további részleteket kinyomozó keletnémet tömegtájékoztatási eszközök és a Spiegel munkatársai sem a konzervatív polgári pártok iránti rokonszenvükről híresek. Végeredményben azonban a botrány nem befolyásolja komolyan a választások kimenetelét. A konzervatív választási szövetség pártjai közül a Demokratikus Ébredés a legjelentéktelenebb volt: a felmérések szerint nem számíthatott többre a szavazatok egy-két százalékánál. Az pedig meglehetősen valószínűtlen, hogy még a választások előtt iratok kerülnének elő a Spiegel egy másik információjával kapcsolatban, amely szerint a szövetség legerősebb pártjának, a keletnémet kereszténydemokratáknak főtitkára: Martin Kirchner is besugó volt. +++ 1990. március 14., szerda
Vissza »