|
|
|
|
Az erdélyi helyzet az Európai Parlamentben
|
------------------------------------------
Köln, 1990. április 5. (Deutschlandfunk) - Az Európai Parlament üléseinek minden hetén van egy nap, amit a különlegesen sürgős ügyeknek szentelnek. Április első hetében ezen a napon az erdélyi helyzettel foglalkoztak az Európai Parlament képviselői. Munkatársunk Strasbourgból küldött tudósítását hallják:
- Az Európai Parlamentnek ennek a fenntartott napján többnyire azzal foglalkoznak, hogy megbélyegezzék az emberi jogok ellen elkövetett sérelmeket és amennyire lehetséges, orvosolják ezeket a bajokat. Ezen a héten a Parlament 12 országból résztvevő 518 képviselője Erdély témáját vitatta meg, miután Romániának ezen a részén ismételten túlkapásokra került sor az elmúlt héten, halálos áldozatokkal és több száz sebesülttel.
Vitaalapul szolgál Strasbourgban az Európai Parlament mind a 10 frakciójának a határozata. Mind a 10 határozatban kifejezésre juttatták az európai parlamenti képviselők együttérzésüket az erdélyi lakossággal. Az összes politikai csoportosulás képviselői kihangsúlyozzák egyúttal mély sajnálkozásukat afölött az erőszakhullám felett, amely - ami Erdélyt illeti - beárnyékolja a Ceausescu-rezsim bukása által ébresztett reményeket a szabadságra, a demokráciára, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartására.
Minden határozatban felszólítják a felelősöket: Romániában és Magyarországon biztosítsák az új állami rendben azt, hogy a népcsoportok és a kisebbségek biztonságban élhessenek. Egyidejűleg azt követelik az Európai Parlament képviselői Strasbourgban, hogy ezek a kisebbségek megőrizhessék történelmi identitásukat, kultúrájukat, nyelvüket, hitüket és vallásuk gyakorlását. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Az erdélyi helyzet az Európai Parlamentben - 1. folyt.
|
A strasbourgi parlamenti vitában azonban nem maradtak meg csupán a román kormány szóbeli felszólításainál. Többszörösen felhívták Bukarest figyelmét arra is, hogy a román kormánynak az Európai Közösséghez fűződő kapcsolatait, más fontos kritériuma mellett azon is le fogják mérni, hogy a román kormány milyen bánásmódban részesíti az országban élő kisebbségeket. Ez eléggé világos célzás volt, amit azonban nem lehet zsarolásnak, vagy kényszerítésnek tekinteni. Hiszen az Európai Közösség már kezdettől fogva az emberi jogok tiszteletben tartását és védelmét írta a zászlajára, és a Közösség 12 tagállama egyszerűen elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan politikai rendszereket támogasson, amelyek gyalázatosan bánnak saját polgáraik jogaival.
Ennek a kimondottan józan felfogásnak legutolsó példája volt az Európai Közösségnek az afrikai kontinens, a Karib-szigetek és a csendes-óceáni térség 66 államával kötött új társulási megállapodása, amelyben a Közösség minden lehetőséget kimerített arra nézve, hogy ezekben a kezdvezményben részesített államokban érvényre juttassák az emberi jogokat.
A strasbourgi erdélyi vita igen fontos pontja volt a képviselők azon követelése, hogy a küszöbön álló romániai választásokra megfigyelőket küldjenek a Közösség 12 tagállamából úgy, ahogyan ezt már más, hasonlóan feszült helyzetben lévő területeken tették.
Mindenesetre abban biztosak lehetnek az emberek Erdélyben, hogy az Európai Közösség tagállamai nem feledkeznek meg róluk. +++
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|