|
|
|
|
A jugoszláviai magyarok új szervezetei (1.rész)
|
1990. április 05. csütörtök (MTI-PRESS) - Jugoszlávia a
nagy politikai változások, a pártállam és az állampárt lassú
megszünésének időszakát éli. Április 8-án Szlovéniában, majd két
héttel később Horvátországban szabad, demokratikus képviselőházi
választásokat tartanak, s ezzel megkezdődik az áttérés a
többpártrendszerre. A szlovén és horvát ,,példát,, az ország másik
négy tagköztársasága - Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Makedónia és
Szerbia - minden bizonnyal a nyár és az ősz folyamán követi, s a
jövő év elejére a szövetségi parlement is tükrözi majd az
átalakulást.
Az új, demokratikus választási rendszer azonban nem tesz kivételeket, így a nemzetiségek érdekképviseletét sem biztosítja. Félő, hogy a kisebbségek még a helyi irányításban is háttérbe szorulnak. Olyan politikai pártba, szervezetekbe kell tehát tömörülniük, amely világosan megfogalmazott program és célok jegyében, a demokrácia szabályai szerint síkraszáll érdekeik védelméért és a számarányuknak megfelelő képviseletükért.
Az új helyzethez igazodik a mintegy félmilliónyi jugoszláviai magyarság is, amelynek zöme Szerbia egyik autonóm tartományában, a Vajdaságban él. Ezt tanusítják a legutóbbi hetek történései, amelyeket három új nemzetiségi szervezetük létrejötte tesz emlékezetessé.
A sort a mintegy 10 ezer lelket számláló szlovéniai magyarság nyitotta meg. Közel egy hónapja Dabronak székhellyel megalakította a muravidéki magyar nemzetiségi közösséget, amelynek Muraszombaton és Lendván is működnek szervezetei. A közösség a magyar kisebbség érdekvédelmét, különjogainak gyakorlati érvényesítését tekinti legfőbb feladatának. Egyik célja, hogy a magyar lakta községekben kiharcolja a képviselőtestületek (tanácsok) nemzetiségi bizottságainak létrehozását, amely vétójogot élvezne a nemzetiségeket érintő kérdésekben. Igyekszik minél sokrétűbb kapcsolatot fenntartani az anyaországgal. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A jugoszláviai magyarok új szervezetei (2.rész)
|
Két héttel később a Dráva-szögi Vörösmarton megtartotta alakuló közgyűlését a horvatországi magyar néppárt (a Baranya háromszögben és Szlavoniában mintegy 30 ezren vallják magukat magyarnak). Programja a nemzetiségi és az emberi jogok, valamint a vallásszabadság és a környezet védelmét tartja elsőrendű teendőjének. Síkraszáll Jugoszlávia egységéért (a tagköztársaságok jelenleginél nagyobb önállósága mellett), ragaszkodik az egyenrangú nyelvhasználathoz, követeli, hogy a közéletben és a közigazgatásban fordító szolgálat működjön, továbbá, hogy a magyar tannyelvű általános iskolákat a diákok számától függetlenül tartsák fenn, s ahol lehetséges és indokolt, hozzanak létre magyar nyelvű középiskolát. (Horvátországban jelenleg egy, Vajdaságban pedig nyolc magyar tannyelvű középiskola működik). Célja eléréséért - hangsúlyozza a program - a párt minden törvényes eszközzel küzdeni fog, szükség esetén alkalmazza a petíció, a tiltakozás és az aláírásgyűjtés különböző formáit.
Március utolsó napján a Zombor közelében fekő Doroszlón, Herceg János, az ismert jugoszláviai magyar író falujában megtartotta alakuló közgyűlését a vajdasági magyarok demokratikus közössége. Bácskában és Bánátban százezrek figyeltek erre az eseményre.
A közösség a nemzetiségi egyenjogúság érvényesítésének szervezeti és politikai eszköze lesz. Törekvéseit az egyetemes magyarság, az egységes Jugoszlávia és a közös Európa elvei vezérlik. Célja az, hogy elősegítse a nemzeti-nemzetiségi egyenrangúság megvalósítását Vajdaság autonóm tartományban, illetve a Szerb Köztársaságban. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A jugoszláviai magyarok új szervezetei (3.rész)
|
A demokratikus közösség programja támogatja a Jugoszláviában meghirdetett reformokat, síkraszáll a társadalmi és politikai változásokért, a pártállam jogállammá történő átalakításáért, a tőke-, áru- és munkaerőpiaccal rendelkező piacgazdaságért, a többpártrendszerű parlementi demokrácia megteremtéséért. Kidomborítja, hogy létre kell hozni a népek és nemzetiségek egyenjogúságának új modelljét, mert az eddigi a pártállam jegyeit viseli és kimerítette belső tartalékait, nem hoz megfelelő eredményeket, s a nemzetiségek - így a vajdasági magyarok - soraiban nem biztosítja a felgyorsult asszimilációs folyamat megállítását.
Az új modellre nem azért van szükség - olvashatjuk a programban -, hogy a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság szükségességének alapgondolata megváltozzon, hanem azért, hogy az minél teljesebben valóra váljon a jogállam, a piacgazdaság és a politikai pluralizmus feltételei között. A nemzetiségi politikát meg kell szabadítani az egypárti ideológia béklyóitól, s a nemzetiségi jogokat az emberi jogok sajátos területeként kell kezelni. +++
Márkus Gyula (Belgrád), MTI-PRESS noráma
1990. április 5., csütörtök 11:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|