|
|
 |
|
 |
Kelet-Európa és az EGK kapcsolata
|
---------------------------------
London, 1990. április 5. (BBC, Panoráma) - A kelet-európai
demokráciák kialakulásával új gazdasági kapcsolatok alakulnak ki a
legtöbb kelet-európai ország és a Közösség között. Azonban a
kelet-európai országok törekvése, hogy az EGK-hoz csatlakozzanak,
aggodalmat váltott ki Nyugat-Európából és a fejlődő világból is,
amint az Jonathan Fayer(?) a nemzetközi ügyek szakértője elemzésében
megmagyarázza:
- Az 1990-es éveket a konszolidáció időszakának tekintik az
Európai Közösség számára. Az egységes belső piac 1992 végére történő
létrehozása azt szolgálja, hogy lépéseket tegyenek a szegényebb
tagországok és területek jövedelmének és életszínvonalának emelése
érdekében. Az évtized vége előtt csak rendkívüli esetben lehetséges,
hogy bármilyen új ország csatlakozzék a Közösséghez azért, hogy
elkerüljék az energia elvonást és ne zavarják meg az összehangolás
folyamatát.
Az Európai Közösségnek ez a rövid időre szóló fejlesztési
elképzelése azonban feje tetejére állt a legutóbbi kelet-európai
események következtében. A Közösség tagállamainak némelyike
megváltoztatta a korábbi elsőbbségi sorrendet. Ugyanakkor a
Kelet-Európai országokban a parlamentáris demokrácia fokozatos
kialakítása oda vezetett, hogy újabb kormányok egész sora fejezte ki
az iránti óhaját, hogy vegyék fel a Közösség tagországai közé.
A két Németország egyesítését célzó, egyre gyorsuló folyamat
következtében lehetséges, hogy a jövő év elejére Kelet-Németország
is tagja lesz a Közösségnek. Az Európai Közösség vezetői április
28-ikán Dublinban rendkívüli csúcstalálkozót tartanak, hogy
megvitassák a német újraegyesítés kihatásait. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Kelet-Európa és az EGK kapcsolata - 1. folyt.
|
A megbeszélendő kérdések közé tartozik, hogy
Kelet-Németországnak milyen gyorsan kell alkalmazkodnia az Európai
Közösség gazdasági rendszeréhez és hogy ki fizesse az átállás
költségeit. Ugyanakkor a Közösség új, kereskedelmi üzletkötésekkel
és pénzügyi segélyekkel támogatja Kelet-Európa politikai
liberalizációját.
Pár napja annak, hogy 10 évre szóló kereskedelmi egyezményt
kötöttek Bulgáriával és két héttel ezelőtt Románia miniszterei
Brüsszelben próbálták meggyőzni arról az Európa Közösség
tisztségviselőit, hogy Románia is kiérdemli, hogy hasonló egyezményt
kössenek vele.
Az Európai Közösségnek Magyarországhoz, Lengyelországhoz és
Csehszlovákiához fűződő kapcsolatai már előbbre haladottak:
Lengyelország és Magyarország figyelemre méltó segélyekben részesül
a Közösség részéről.
Valószínű, hogyha Ausztria a Közösség tagjává válik,
Magyarország csatlakozására vonaktozó reményei is fokozódnak majd,
tekinve a két ország közötti, már meglévő különleges kapcsolatokat.
Ausztria pedig gyakran hangoztatja, hogy kiérdemli a mielőbbi
bevételt a Közösség tagországai sorába. Az osztrák kereskedelem
legnagyobb részét már eddig a Közösség országain keresztül
bonyolítják le és Ausztria politikai és gazdasági rendszere is
teljes mértékben megfelel a követelményeknek.
Azonban az Ausztria részéről tapasztalható élénk sürgetés
zavaróan hat az európai szabad kereskedelmi szövetséghez tartozó más
tagországokra. Az európai szabad kereskedelmi szövetség
tárgyalásokat folytat az Európai Közösséggel létrehozandó szorosabb
kapcsolatokról egy - úgymond - szélesebb körű európai gazdasági
együttműködés keretén belül. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Kelet-Európa és az EGK kapcsolata - 2. folyt.
|
Ezeket a tárgyalásokat azonban teljesen beárnyékolják az Európai
Közösség Kelet-Európához fűződő újabb kapcsolatai, melyek egyes
skandináv államokat zavarba ejtettek. Ezeknek az országoknak nehéz
lenne kivonni magukat bármilyen szélesebb körű, új gazdasági
formációból, még akkor is, ha lényegesen változtatnának
politikájukon. Ez különösen Svédország és Finnország esetében áll
fenn. A Közösség szegényebb tagországai pedig - mint például
Görögország, Portugália és Spanyolország - valóságos riadalommal
tekintenek az Európai Közösség további megnövekedésének kilátásai
felé és attól tartanak, hogy kevesebb központi segítséget kapnak
majd saját gazdaságuk fejlesztésére. +++
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|