|
|
|
|
Önvédelem a reformfolyamatban A közigazgatásban dolgozók
kamarája
|
Magyarországon ma 49 ezren dolgoznak az államigazgatásban, közülük 32 ezren a helyi és a megyei tanácsoknál, 17 ezren pedig a minisztériumokban és az országos hatáskörű szerveknél. Másokhoz hasonlóan a közigazgatásban dolgozó, felsőfokú végzettségű szakemberek is létrehozták a szakmai érdekvédelmi, érdekképvisleleti szervüket, a Magyar Közigazgatási Kamarát.
Az alakuló ülés után beszélgettünk dr. Miller György kormányfőtanácsossal, a kamara ideiglenes ügyvezetőségének tagjával, céljaikról.
- Napjaink éles politikai helyzete, a közigazgatás elkerülhetetlen és nagyon is szükséges reformja a mi szakmai rétegünk sajátos problémáira is ráirányította a figyelmet. Az ország közigazgatási apparátusának egzisztenciáját érintő kérdésekben, de szakmai ügyekben sem éreztük, hogy a közalkalmazottak szakszervezeténél számíthatunk a szükséges védelemre. Ezért került sor a Magyar Közigazgatási Kamara létrehozására, s mint felhívásunkban megfogalmaztuk: a testület a szakma magasan kvalifikált képviselőinek kíván biztonságos hátteret teremteni. A közigazgatásban dolgozó jogászok, Államigazgatási Főiskolát végzettek, pedagógusok, orvosok, közgazdászok munkájával szemben a jövőben a helyi önkormányzatok a mainál sokkal magasabb követelményeket fognak támasztani, ezek teljesítése pedig csak alapvető változásokkal lehetséges - állítja dr. Müller György.
A Kamara állásfoglalást tett közzé a közigazgatás fejlesztéséről és a közigazgatásban dolgozók helyzetéről. Ebben leszögezi: a közigazgatásban dolgozók döntő többsége messzemenően érdekelt a közigazgatás reformjában, sürgeti a korszerűsítés elindítását és annak központi kézbentartását. Különösen indokoltnak tartják az állam, ezen belül a közigazgatás szerepének újraszabályozását, a szakmai feladatok és tevékenységek ésszerűbb meghatározását, a mainál jóval egyszerűbb eljárási szabályok kialakítását. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök 13:59
|
Vissza »
|
|
Önvédelem 2.
|
Ehhez alapkövetelmény, hogy a gyakorlati szakemberek tapasztalatait kikérve és arra építve készítsék elő a jogszabályokat, egyidőben a közigazgatási munkavégzés korszerű feltételeinek megteremtésével (a szükséges központi anyagi források létét is beleértve). A személyi állomány biztonsága pedig azt igényli, hogy az érintettekkel egyeztessék a közszolgálati törvény előkészítő munkáit és alkossák meg mielőbb a törvényt. Fogalmazzák meg pontosan a szakmai követelményeket, a megfelelő teljesítményt nyújtó közszolgálati dolgozók élvezzenek jogi védelmet s egyenletes jó teljesítmény esetén garantált szakmai előmenetelre számíthassanak. Az értékmérő csak az emberi alkalmasság és a szakmai teljesítmény legyen mind a munkaviszony, mind az anyagiak kérdésében. Ez utóbbihoz azonban új bérrendszer bevezetését, ezzel egyidőben központi bérrendezést tart elengedhetetlennek a Kamara.
- Milyen az új testület felépítése?
- Alapelvünk, hogy alulról kell építkeznünk. A tagok egy-egy munkahelyen, vagy több kisebb munkahelyről csoportokba szerveződhetnek, legkevesebb 10 taggal. A csoport működési rendjét és tevékenységét az alapszabály keretei között maga határozza meg, ha taggyűlésük egyetért azzal. A második lépcső: a tagozat, amely azonos érdekeltségű csoportokat köt össze. A Magyar Közigazgatási Kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kamarai tagok küldötteiből jön ösze, az elnökség előkészítésével, évente legalább egy alkalommal. Az elnökség a közgyűlésen megválasztott tagokból, valamint a kamara elnökéből és helyetteseiből álló testület, a Kamara életének irányító és reprezentatív szerve a két közgyűlés közötti időben. Működnek még különféle bizottságok és ügyintéző szervezet is.
- Egyelőre azonban még nem tartanak itt, csak ideiglenesnek mondják szervezetüket...
- Valóban, de csak most fogunk hozzá igazából a szervező munkához. A tanácsok mindegyike értesítést kapott már az alakuló közgyűlésünkről és az ott elhangzottakról, a további szervezés a kilenc tagú ügyvezetőség feladata.
- Hol tart a vidéki szervezet-építés?
- Meggyőződésem, hogy a vidéki közigazgatás nagy súlyának megfelelő szerepet kapott már az ideiglenes szervezet kialakítása során is. Egyébként ideiglenes ügyvezető elnökünk maga is vidéki: dr. Szabó Lajos, a Veszprém Megyei Tanács vb-titkára. (MTI-Press)
ág/ S. J.
1990. április 5., csütörtök 14:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|