|
|
|
|
Kohl-program - Partnertárgyalások (1. rész)
|
1989. december 16., szombat - Szombaton délután megkezdődött a Helmut Kohl kíséretében Magyarországra érkezett politikusok, szakemberek eszmecseréje, találkozója magyar partnereikkel.
Nyers Rezső az MSZP székházában fogadta Otto Wolff von Amerongent, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnökét, valamint Hans Peter Stihlt, a Német Ipari és Kereskedelmi Gyűlés elnökét. Az Otto Wolff von Amerongennel folytatott megbeszélésen szó volt arról, hogy a magyar kormánynak az IMF szigorú feltételei alapján kell a továbbiakban tevékenykednie. Ugyanakkor megértés fogadta német részről azt az álláspontot, amely a magyarországi lakásgazdálkodási programot ettől a helyzettől elkülönítve kezeli, azzal együtt, hogy a lakáshitel kamatainak visszamenőleges felemelése valójában egyfajta szerződésszegés lenne. Nemzetközi kérdésekről szólva egyetértettek abban, hogy az NDK annál stabilabb, minél biztonságosabban és jobban érzik ott magukat az emberek. A Hans Peter Stihllel folytatott eszmecserén közös álláspontra jutottak abban, hogy jobban tudatosítani kell a világban Magyarország teljesebb nyugati nyitását és a külföldi tőke befogadása iránti fokozott készségét. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kohl program - partnertárgyalások (2. rész)
|
Theo Waigel NSZK szövetségi pénzügyminiszter Bartha Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével folytatott megbeszéléseket. Bartha Ferenc az MTI munkatársának elmondotta, hogy a tárgyalásokon a magyar fél tájékoztatta az NSZK pénzügyminiszterét a magyar kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzeléseiről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal most folyó tárgyalások állásáról. Theo Waigel tájékozódott a magyar monetáris szabályozás kérdéseiről is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: kértük az NSZK pénzügyminiszterét támogassa a Közös Piac pénzügyminisztereinek közelgő tárgyalásán, hogy a Közös Piac hagyja jóvá a Magyarországnak szánt 1 milliárd ecu-s hitel megadását. A magyar fél is tisztában van azzal - és ezt a német partnerek megerősítették -, hogy ennek előfeltétele a jövő évi gazdaságpolitikai program elfogadása és a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás. Theo Waigel pénzügyminiszter egyébként úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság monetáris szabályozása közel áll egy fejlett piacgazdasággal rendelkező országéhoz. (Folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 20:47
|
Vissza »
|
|
Kohl program - partnertárgyalások (3. rész)
|
Theo Waigel és Békesi László pénzügyminiszterrel is megbeszélést folytatott. Békesi László az MTI tudósítójának elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a német tőke részvételéről a magyar gazdaságban, a jövő évi magyar költségvetés vitájáról, valamint az IMF-tárgyalásokról. Ezúttal is hangoztatták, hogy az IMF-fel történő megállapodás, a jövő évi szigorú költségvetés elfogadása előfeltétele annak, hogy a német fél egyébként segítőkész szándéka, támogatása valóra váljon. A magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy német kollégája és munkatársai szerint Magyarországnak a szigorú egyensúlyra törekvő jövő évi költségvetést végre kelll hajtania. Hangoztatták, hogy az áremelkedés, az esetleges munkanélküliség, a támogatások csökkentése, illetve leépítése a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen. Példaként említették, hogy a német gazdaságnak - bár magasabb fejlettségi szinten - hasonló lépéseket kellett megtennie a nyolcvanas évek elején. A német tárgyalófél szerint ha az IMF-fel meg tudunk állapodni, az NSZK hajlandó akár újabb állami támogatásokat is adni Magyarországnak. A kétoldalú tárgyalásokon szó vol arról is, hogy Baden-Württemberg és Bajorország már egyenként 500 millió NSZK márka befektetési alapot hozott létre a magyar gazdaság támogatására. Ezekből az alapokból a magyar kormányzat a válságágazatokat korszerűsítési, elsősorban új munkahelyeket teremt és egy részét struktúra-átalakításra fordítja Borsod, Nógrád és Baranya megyében. Felvetődött az is, hogy a jövőben a nyugatnémet vezető pénzintézetek és a magyar pénzintézetek között szorosabbra fűzik az együttműködést. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 20:56
|
Vissza »
|
|
Kohl-program - partnertárgyalások (4. rész)
|
Beck Tamás kereskedelmi miniszter is tárgyalt az NSZK gazdasági szakembereivel, valamint Hans Peter Stihllel. Beck Tamás tárgyalásairól elmondotta, hogy 1989-ben a két ország között valószínűleg rekord nagyságú lesz az áruforgalom. Az év első 9 hónapjában exportunk mintegy 22, NSZK-beli vásárlásaink értéke pedig 33 százalékkal növekedett. Az NSZK-ból származó gép- és alkatrészbehozatal különösen gyors ütemben nőtt az importliberalizálás következtében. Beck Tamás a német gazdasági szakembereket tájékoztatta arról, hogy az EFTA-val kétoldalú szerződést kívánunk kötni a jövőben, és a későbbiek során ennek az együttműködésnek a tapasztalatai alapján kívánunk a Közös Piac tagjává válni. A vendégek reális lehetőségnek látták ezt a célt. A vegyesvállalatok eddigi tapasztalatait értékelve a német szakemberek felhívták a figyelmet a magyar árrendszer ellentmondásaira, a magyar elszámolás gondjaira. A magyar fél felvetette annak a szükségességét, hogy az EFTA-val és a Közös Piaccal való kapcsolatainkban Magyarországot - a gazdaságban végbement liberalizálási folyamat alapján - emeljék ki az ,,állami kereskedelmet folytató ország,, kategorizálás alól, mert ez diszkriminatív számunkra. Kértük: támogassák azt az elképzelést, hogy hazánk a GATT-országokra vonatkozó elbánásban részesüljön. A megbeszélések során - szó volt a szakemberképzésről is. A magyar fél szeretné, hogy a már meglévő kapcsolatokon túl az NSZK szövetségi szintű intézményei is bekapcsolódnának ebbe az együttműködésbe. Horváth Ferenc magyar ipari miniszter is tárgyalt partnereivel. Ennek során áttekintették a magyarországi konkrét tőkebefektetések lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatokról szólva Horváth Ferenc hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben az NSZK-vállalatok tőkebefektetései szám szerint is és intenzitásukban is növekedtek. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 21:35
|
Vissza »
|
|
Kohl-program - partnertárgyalások (5. rész)
|
A német fél különösen pozitívnak ítélte meg, hogy Magyarország az egyes vegyesvállalatokban 50 százaléknál nagyobb külföldi részvételt is megenged. Horváth Ferenc elmondotta, hogy konkrétabban a gépipar, az elektronika - ezen belül a ,,telefónia,, - területének befektetési lehetőségeit tekintették át. Kitértek a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, a műszeripar, a szerszámgépipar, valamint az energetikai gépgyártás és a finommechanika tőkebefektetési lehetőségeire is. Mind a német, mind a magyar fél kedvezőnek értékelte, hogy a Mercedes-Benz AG vizsgálja automata sebességváltó gyártásának Magyarországra történő telepítését. Az üzem felállítására a Csepel Autógyár egri gyáregységénél kerülne sor. Emellett tárgyalásokat folytat a Mercedes cég az Ikarus-szal is autóbuszok közös gyártásáról. Az Ikarus tárgyal a Ka:ssbohrer céggel vegyesvállalat létrehozásáról. Szándéknyilatkozatot írtak alá, amelynek értelmében a német partner többségi részesedése és dokumentációja alapján távolsági autóbuszokat gyártanának. A magyar ipari miniszter ugyancsak hangsúlyozta, hogy a Korf KG és az Ózdi Kohászati Üzemek szándéknyilatkozatot írt alá egy gazdaságos és versenyképes miniacélmű létesítéséről. Emellett Horváth Ferenc hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködésének jó példája az a vegyesvállalati megállapodás, amelyet a Videoton ez év októberében írt alá a SEL AG NSZK-beli céggel a digitális telefonközpontok gyártására. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 21:43
|
Vissza »
|
|
Kohl-program - partnertárgyalások (6. rész)
|
Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a délután folyamán megbeszélést folytatott a Helmut Kohl kíséretében lévő gazdasági szakértőkkel. A tárgyalás során áttekintették a magyar gazdaság külső és belső piaci problémáit. Külön kitértek arra, hogy miként juthatna piaci lehetőségekhez Magyarország a Közös Piacban, illetve más európai integrációkban. A német üzletemberek tájékozódtak a magyar piacgazdaság intézményeinek kiépüléséről is. Mint Kemenes Ernő elmondotta, a magyar fél részletesen ismertette a hazai piaci intézmények - a tőke-, az értékpapír- és a munkaerőpiac - kiépülésének jelenlegi helyzetét. A tárgyaláson áttekintették Magyarország külső finanszírozási lehetőségeit is, kitérve az IMF-tárgyalások jelenlegi helyzetére, az Európai Közösség pénzügyi támogatásának lehetőségeire, azon belül az NSZK vállalatainak elképzeléseire. A német gazdasági szakembereket érdekelte, hogy a magyar kormányzat milyen lehetőségeket lát a gazdaság strukturális átalakítása során felmerülő problémák - így a munkanélküliség, a szociális feszültségek - kezelésére. A delegáció tagjai hangsúlyozták, hogy számukra szimpatikusak a magyarországi változások, és cselekvő támogatásukkal is segíteni kívánják a magyar gazdasági reformot. Emellett hangsúlyozták, hogy az NDK-beli fejlemények nem befolyásolják az NSZK üzletembereit abban, hogy továbbra is intenzíven támogassák a magyar gazdasági folyamatokat. (MTI)
1989. december 16., szombat 21:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|