Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › április 04.
1989  1990
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tiltakozás

"A Nemzetközi Tőkés László Mozgalom elnöksége közel 10 ezer tagja, támogatója nevében tiltakozik azon választási provokáció ellen, amely legújabban az SZDSZ köntösébe öltözve megnyilvánult a fővárosban és egyebütt."
SZER, Forgószínpad:

Honecker a szovjetektől kap menedéket

"A nép azonban hálátlan, és elfelejtette az ünnepi banán-osztást. Egészen más dolgokra emlékezik Honeckerrel kapcsolatban. A 77 éves, súlyosan beteg, bukott vezető élete hónapok óta szakadatlan vesszőfutás. Alig hagyta el nehéz műtétje után még bódultan a kórházat, amikor lecsapott rá saját apparátusa, az államügyészség."

,,Ma sem vagyok teljesen munkanélküli,, - Fodor István nyilatkozata (1. rész)

1990. április 4., szerda - Fodor István 1980 óta képviselő, 1989. június 27.-e óta a Parlament alelnöke, október 20.-a óta az Országgyűlés megbízott elnöke, s képviselőjelöltként indult - immár harmadszor - az idei választásokon. Azon kevesek közé tartozik, aki - funkcióiból eredően - három különböző parlamenti padból-székből, igazán belülről látta az Országgyűlést, s három, lényegében különböző képviselőválasztást élt-él meg. Ezekről a tapasztalatairól nyilatkozott Csoknyay Editnek, az MTI munkatársának.


1980-tól 1985-ig még felelősségteljes, idő- és munkaigényes
állás mellett sem jelentett különösebb terhet képviselőnek lenni -
kezdte Fodor István. Közismert, hogy akkoriban - s még a következő
parlamenti időszakban is néhány esztendeig - csak évente négyszer
ülésezett a Parlament. Ezek az ülései kétnaposak voltak, s jó, ha
évente négy törvényt alkotott a plénum. Változatosságot olykor
egy-egy bizottsági ülés jelentett, ahol időnként érdekes és értékes
munkát is végeztek.

    1985-től - az új ciklusban - a kezdettől érezhető volt a munka
mennyiségének növekedése, s ez a folyamat az idén februárban érte el
csúcspontját. Ebben az időszakban már felkészültebb, az előzőek
jórészénél mindenképpen alkalmasabb képviselők ültek a padsorokban -
tudat alatt már a következő választásokra is készülve. Ez annak
ellenére is igaz, hogy akkor még senki sem sejhette: 1990-ben
rendszerváltás következik be. Kívülállók számára is érzékelhetővé
vált valamelyest a képviselők közötti versengés, amely főként abban
nyilvánult meg, hogy alaposabban felkészültek egy-egy
törvényjavaslat tárgyalására, gyakrabban fejtették ki véleményüket.
Tény viszont - fűzte hozzá mindjárt az Országgyűlés megbízott elnöke
-, hogy mindez nem hozott érdemi változást a törvényhozói munkában,
nem erősödött a Parlament szerepe az állami élet irányításában.

    A parlamenti munkában a választóvíz a jogalkotásról szóló
törvény elfogadása volt 1987-ben. E törvény hatályba lépésével
ugyanis erőteljesen szűkült az Elnöki Tanács hatásköre, s ezzel
párhuzamosan növekedett az Országgyűlés munkájának mennyisége. Ez
idő tájt keletkezett először feszültség a képviselőség és a
főállásban végzett munka egyeztetése miatt. (folyt. köv.)



1990. április 4., szerda 18:10


Vissza »


,,Ma sem vagyok teljesen munkanélküli,, - Fodor István nyilatkozata (2. rész)


Ez a feszültség egészen ez év februárjáig egyenes arányban
fokozódott az azóta megalkotott törvények számával. Köztudott -
hangoztatta -, hogy 1988-ban például csaknem 30, 1989-ben 58, az
idén január-februárban pedig 28 törvényt alkotott az Országgyűlés.
Ezek a számok önmagukért beszélnek.

    Elmondta Fodor István, hogy az Országgyűlés alelnökeként
kezdetben úgy ítélte meg: egyfajta munkamegosztás alakul majd ki az
elnök és az alelnökök között, s rá a parlamenti, a bizottsági munka
koordinálása, az ülésszakok előkészítésének terhe hárul. Ám nem így
történt, mert kiderűlt, hogy Szűrös Mátyás, a profi diplomata sem
lehetett képes egyedül eleget tenni protokolláris
kötelezettségeinek, oly sokrétűek és széles körűek a Parlament
nemzetközi kapcsolatai.

    De még ehhez képest is új helyzetet teremtett a megbízott elnöki
funkció, amelyet Fodor István már csak úgy tudott vállalni, hogy
munkahelyétől felmentést kért és kapott a munkavégzés alól. Azaz fél
esztendeje a Parlament elnöki dolgozószobájában kezdi reggel 8
órakor munkanapjait. Ez alatt a fél év alatt napi 12-14 órát
dolgozott, gyakorta a hétvégeken is. Mint elmondta: fizikailag,
idegileg jól bírta a terhelést, bár benne is nem kis feszültség
munkált. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tetszett neki ez az
életforma: a sok protokolláris kötelezettség, s az, hogy nagyon
kevés időt tölthetett családja körében. ,,Nagyon szeretek otthon
lenni. Kevésbé zavar, ha haza kell vinni a munkát, ha megszokott
környezetemben kell dolgozni, mintha valahol, fogadáson egy pohár
pezsgővel kell koccintanom,, - jelentette ki.

    Megítélése szerint - s nem kis megkönnyebbülésére - ez az
időszak mostanra elkövetkezett. Március idusa óta lényegében csend
honol a Parlament falai között. ,,Azért nem vagyok munkanélküli,, -
jegyezte meg. Levelekre válaszol, küldöttségeket, nagyköveteket
fogad, s jut ideje arra is, hogy ha valaki az Országgyűlés
apparátusából hozzá fordul, segítségére legyen.

    Jóllehet jelentősen megfogyatkozott tennivalója, korántsem
jutott elég ideje a választások első fordulóját megelőző kampányra.
1980-ban még nagyon egyszerű volt a dolga: valakinek eszébe jutott,
hogy ő legyen a képviselőjelölt. Az akkori mechanizmus szerint
egyedüli jelöltként, csaknem 99 százalékos választási eredménnyel be
is jutott a Parlamentbe. 1985-ben már meg kellett küzdenie
jelöltségéért - az MSZMP-vel - emlékezett vissza, láthatóan nem
szívesen. (folyt. köv.)



1990. április 4., szerda 18:16


Vissza »


,,Ma sem vagyok teljesen munkanélküli,, - Fodor István nyilatkozata (3. rész)


A helyi pártszervek ugyanis nem akarták, hogy jelöltként induljon a
választásokon, s ennek érdekében attól sem riadtak vissza, hogy a
valóságot elferdítő tartalmú levelet írjanak a felsőbb pártszervnek,
amely végül is döntött a jelölésről. Ezt rendkívül méltánytalannak
érezte, s ő maga is levélben fordult ugyanahhoz a fórumhoz, amely
erre úgy határozott: a jelöltség lehetőségének a megtagadása nem
lenne méltányos. Így indulhatott a Hazafias Népfront jelöltjeként a
választásokon. Akkor a választópolgárok vélhetően aszerint
szavaztak, hogy a HNF szervezte választási gyűléseken melyik jelölt
hogyan szerepelt, ki volt számukra szimpatikusabb.

    Az idei választáson viszont - legalábbis az első fordulóig - nem
volt ideje és jórészt eszköztára sem a küzdéshez. Soha nem volt
párttag, ma is pártokon kívüli, ezért úgy döntött, hogy
választókerületében független jelöltként indul, egyetlen párt
támogatását sem fogadja el, bár kapott ilyen ajánlatokat. Azt
viszont nem gondolta, hogy a független jelölt dolga ilyen nehéz
lesz. Nemcsak azért, mert rendkívül szerények az anyagi lehetőségei,
nemcsak azért, mert a megtépázott plakátok, szórólapok, felhívások
pótlására sem ideje, sem energiája, sem ,,kelléktára,, és
szakgárdája nem volt, s nemcsak azért, mert az egyéni jelöltek, s
különösen a függetlenek alig-alig jutottak nyilvánossághoz.
Elsősorban azok miatt az etikátlan módszerek miatt, amelyekkel nap
mint nap szembe találta magát. Ellenfelei a már jól ismert
személyeskedés, vádaskodás, múltban vájkálás taktikáját alkalmazták.

    Végül is egy rosszul sikerült választási kampányt követően
jutott el az első választási fordulóig - szögezte le. Ennek ellenére
választókerületében - ha elenyésző, 0,03 százalékkal, azaz hat
szavazatnyi különbséggel is - vezeti a listát. Arról azonban nincs
meggyőződve, hogy ezt kizárólag parlamenti megbízott elnöki
funkciójának köszönheti. Hiszen a több mint 1600 egyéni jelölt
között szép számmal voltak ismert közéleti emberek, s többségük
legalább akkora publicitást kapott, mint ő. Az első forduló
eredményei alapján viszont megállapítható, hogy - kevés kivétellel -
ez az ismertség mit hozott számukra. Ha pedig mégis tisztségének
köszönheti, akkor ezt munkájának elismeréseként, jó érzéssel veszi
tudomásul.

    Elmondta azt is: a második fordulóra már jobban felkészülhetett.
(folyt. köv.)



1990. április 4., szerda 18:18


Vissza »


,,Ma sem vagyok teljesen munkanélküli,, - Fodor István nyilatkozata (4. rész)


Sokkal inkább aggasztja, hogy a második fordulóban esetleg már nem
mennek el az emberek szavazni.

    Végezetül kifejtette: az új Parlament alakuló ülésének reális
időpontja május első hete lehet, figyelembe véve a választás
végeredményének kihirdetését, ideértve a jogorvoslatok lezárását,
valamint azt, hogy a pártoknak egy sor - az Országgyűlés működésével
összefüggő - kérdésben még az alakuló ülés előtt meg kellene
egyezniük egymással. (MTI)



1990. április 4., szerda 18:19


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD