Rendszerváltás és az MTI

	Felszabadítás vagy megszállás? (2. rész)
Hogy ez mégsem történt meg, az a Varsói Szerződés egy félreértelmezhető cikkelyének köszönhető, amely kimondja: az egyesített fegyveres erők elhelyezése a szerződést kötött államok területén az érintett felek kölcsönös megegyezése alapján történhet. Mivel a szovjet csapatok távozását akkor sem a román, sem a magyar fél nem kérelmezte, a szovjetek ezt megegyezésnek tekintették. Újabb fordulópontra az 1956 október 22-23-i szovjet bevonulás adott alkalmat, ugyanis erre már akkor sor került, mielőtt a Kádár-kormány november 3-án behívta a csapatokat. Ez váltotta ki igazán a lakosságból azt az érzést, hogy ,,megszállóknak,, tekintette a szovjet katonákat. Valószínűsíthető, hogy a szovjet vezetés is tisztában volt ezzel, mert 1958-ban Hruscsov Magyarországnak és Romániának is felajánlotta a csapatkivonást. Románia élt is az alkalommal, a Kádár-kormány azonban a nyugati támadás veszélyére hivatkozva visszautasította e gesztust. Később, a Brezsnyev-korszakban - az állítólagos NATO fenyegetés miatt - a kivonás már szóba sem kerülhetett. Juhász Gyula történész az elmondottakhoz hozzátette: a magyar lakosság a felszabadítást egy totális háborús vereségként élte meg. A hiteles képet tovább torzította, hogy a szovjet propagandának a felszabadító hadseregről csak jót sugalló tevékenysége, ellentétes volt a lakosság tapasztalataival. Pedig egy háborúban természetes, hogy egyik hadsereg sem szent. Szabó Miklós történész részben az eddig elhangzottakkal vitázva feltette a kérdést: felszabadításnak nevezhető-e az, ami a korlátozott szuverenitás helyébe teljes függőséget hoz? Véleménye szerint ugyanis 1945 április 4-e után ez történt. A Szovjetunió már 1945-öt jóval megelőzően katonai felszabadító tevékenységét elsősorban saját biztonsági és birodalmi törekvéseinek rendelte alá. A felszabadítással tehát a megszállás vette kezdetét. A résztvevők végül is azzal zárták a beszélgetést, hogy a történelmi igazsághoz, hűen el kell ismerni a fasizmus alóli szovjet katonai felszabadítás tényét. Abban a történelmi helyzetben a felszabadítás és a megszállás - bármíly furcsa is - nem mondott ellent egymásnak. A sorsforduló dátuma azonban semmiképpen nem április 4-e, hanem sokkal inkább 1944 december 21-e, amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásaval nemzeti egység jött létre. (MTI) 1990. április 3., kedd 20:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »