Rendszerváltás és az MTI

	Felszabadítás vagy megszállás ? (1.rész)
1990. április 3., kedd - Felszabadítás vagy megszállás címmel, az 1944-45-ös magyarországi események megvitatására kerekasztal beszélgetést szervezett kedden az Országos Béketanács. Az összejövetelen felkért szakértők közreműködésével kívánták a témát tárgyszerűen, egyoldalú megközelítésektől mentesen áttekinteni, az esetleges ,,fehér foltokat,, feltárni. Vitaindító előadásában Korom Mihály történész leszögezte: a történészek számára már régen bebizonyosodott, hogy Magyarország számára a háború záróakkordjára nem 1945 április 4-én, hanem április 13-án került sor. A helytelen dátum a Szovjet Tájékoztató Iroda közlése alapján került a történelemkönyvekbe. Április 4-e azonban nem vált azonnal a legnagyobb nemzeti ünnepünkké, hiszen az egészen 1950-ig hivatalosan is március 15-e volt. Az akkori kormány óriási baklövést követett el, amikor 1950-ben április 4-ét - nem kis mértékben a szovjet propaganda nyomására - a felszabadulás ünnepévé, s egyben legnagyobb nemzeti ünnepünkké nyilvánította. Nemzeti ünnep ugyanis csak mély nemzeti tradíciókon alapuló eseményhez kötődhet. A felszabadítást pedig már közvetlenül a háború után is vegyes érzelmekkel fogadta a lakosság. Korom Mihály ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországot ahhoz, hogy a nyilas-fasiszta uralom alól megmentsék, katonailag meg kellett szállni. Ilyen értelemben tehát a szovjet hadsereg bevonulása valóban felszabadítás volt. Ennek megítélését azonban nagyban befolyásolta, hogy a katonai tevékenységek során negatív élmények is érték a lakosságot. Kollektív büntetésként, jóvátételi munka címén például 160-170 ezer embert hurcoltak el ,,malenkij robotra,,. A szovjet hadsereg magyarországi tartózkodása - a fegyverszüneti majd békeszerződés értelmében - 1947 szeptember 15-ig ellenőrzési jogánál fogva teljesen törvényes volt. Ezt követően ittmaradásukat az indokolta, hogy az Ausztriában állomásozó szovjet csapatokhoz utánpótlási vonalat biztosíthassanak. 1955 május 15-én azonban megkötötték az osztrák államszrződést és a Szovjetunió kivonta Ausztriában tartózkodó alakulatait. Logikus lett volna, hogy ezzel együtt Magyarországot és Romániát is elhagyják a szovjet katonák.(folyt.köv.) 1990. április 3., kedd 20:30
Vissza » Folytatásokkal »