Rendszerváltás és az MTI

	Gyanakszik és aggódik a megbízott belügyminiszter
------------------------------------------------- London, 1990. március 2. (BBC, Panoráma) - Gál Zoltán megbízott belügyminisztert kérdezte meg munkatársunk, Szakonyi Péter a szavazatszámlálási mechanizmusban foganatosított és az ellenzék részéről elvárt változtatásokról. - Munkatársunk kérdésével indul az interjú: - Néhány nappal ezelőtt a magyar ellenzék legerősebb pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége a választásokkal kapcsolatos aggályainak adott hangot, mégpedig azért, mert a belügyminiszter az Állami Népességnyilvántartó Hivatal kezéből kivette a szavazatszámlálások jogát és a saját hatáskörébe utalta. Milyen különbséget jelent az, hogy nem a Népességnyilvántartó Hivatal végzi a szavazatok számlálását, hanem a Belügyminisztérium? - Néhány dolgot pontosítanom kell Az ÁNH a Belügyminisztériummal kötött egyszerű szerződés alapján végezte volna ezt a munkát. Pontosabban nem is az ÁNH, hanem kiadta volna alvállalkozóknak, mégpedig egy Controll nevezetű kisszövetkezetnek. A kialakult helyzet lehetetlenné tette, hogy bizalommal legyünk az ÁNH iránt - két dolog miatt. Az egyik - és talán nem is ez a legfontosabb -, hogy olyan horibilis összegeket kért, amelyeket nem tudtunk volna megfizetni. Előfordult volna az a szituáció, hogy mondjuk az Országgyűlés elé kell vinni a költségvetési törvény módosítása érdekében, hiszen a költségvetési törvény konkrétan meghatározza a választásokra fordítható pénzösszeget. Márpedig ugye ismert, hogy itt Országgyűlést tartani a következő napokban, hetekben nem nagyon lehet. (folyt.) 1990. március 2., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A megbízott belügyminiszter nyilatkozata - 1. folyt.
Ennél fontosabb, hogy mi egy nagyon hiteles és egy nagyon átlátható szavazat-összeszámlálási rendszert akarunk működtetni, amely a törvény szabályaihoz igazodik. Ennek az a lényege, hogy a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni választókerületekben az ott működő választási bizottságnak kell megállapítani az eredményt. A megyei listára leadott szavazatok eredmény-megállapításának joga a kerületi választási bizottságé. Az Országos Választási Bizottságnak tulajdonképpen két kérdésben van hatásköre: az egyik a bizonyos 4 százaléknak a megállapítása, ami nyilvánvalóan egy egyszerű összeadás és az országos listára folyó töredékszavazatok alapján az országos listáról szerezhető mandátumoknak a megállapítása. Mi egy olyan rendszert akarunk működetni, hogy a szavazatszámlálás ott történjék, ahol a döntés joga van, tehát ahol az eredményt meg kell állapítani a törvény szerint és fölfelé adatok csak azután jőjjenek, amennyiben az Országos Választási Bizottság illetékes az eredmény-megállapításban. Tehát nem egy olyan rendszert, ami ennek a fordítottja lett volna, hogy minden adat feljön - mondanom sem kell, hogy ebben a hibalehetőség jóval nagyobb - és mintegy innét adják vissza az adatokat, aminek alapján a helyi választási szervek megállapították volna az eredmdényt. - Bocsásson meg, úgy érzem, hogy az SZDSZ akciójának célja nem is a pénzügyi nehézségek áthidalása, vagy pedig a módszerek kiválasztása, hanem a visszaélések meggátlása, vagy a visszaélések kiküszöbölése volt. Ön ezt mennyire érzi ebben a rendszerben biztosítottnak? (folyt.) 1990. március 2., péntek
Vissza »

	- A megbízott belügyminiszter nyilatkozata - 2. folyt.
- Igazán csak így biztosítható. Tudniillik például egy egyéni választókerületben körülbelül 60 szavazókör van, tehát 60 jegyzőkönyv fog eljutni a választási bizottsághoz, és annak alapján tulajdonképpen még egyszerű ceruzával is ki lehet tisztességesen számolni az eredményt. És ami ennél fontosabb, hogy ott a választási szervekben, tehát az egyéni választókerületi bizottságban vannak a pártok képviselői is. Ők mindent ott helyben látnak és ugyanez a helyzet megyei szinten. Innét fentről ugyanezt lefelé megtenni lehetetlenség. Ami pedig az SZDSZ-nek a célját illeti, nekem több, mint gyanús, hogy ebből az ügyből ekkora ügyet csináltak. Hát most azon túl, hogy mondjuk a Belügyminisztérium vezetés nélkül maradna az elkövetkezendő 3-4 hétre, az komoly problémákat okozna, tehát ismert, hogy mi a taktikájuk. Nekem több, mint gyanús, hogy ilyen országos ügyet csináltak ebből. Nekem eszembe jut az a reakció, ami a népszavazás idején volt, hogy az SZDSZ előbb tudta meg a végeredményt, mint én. - Államtitkár úr, az SZDSZ nem is burkoltan az ön távozását követeli. Ön szerint lemondásával, vagy felmentésével ez a szituáció feloldható lenne? Hiszen elsősorban önt azért támadták, mivel egy pártnak, az MSZP-nek tagja, és így támadásuk célpontja éppen a párttagsága és elfogulatlansága. (folyt.) 1990. március 2., péntek
Vissza »

	- A megbízott belügyminiszter nyilatkozata - 3. folyt.
- Kérem szépen ezen az alapon minden állami szervet lehetne támadni. Nem függetlenebb állami szerv az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, mint a Belügyminisztérium. Ha én most lemondanék, vagy a miniszterelnök felállítana, a választások zökkenőmentes lebonyolítása nem az én személyem miatt, hanem az egész szituáció miatt veszélybe kerülne, hiszen mindenki jól tudja, hogy a tanácsapparátus nagyon rossz hangulatban van, s nagy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy egyáltalán végezze ezt a munkát, vállalja ezt a plusz terhet. És azt hiszem, hogy abból a 100 millióból, amit a ÁNH tőlünk a szerződés fejében ki akart csikarni, és mondjuk annak egy részét különböző jutalmak formájában odaadja az embereknek, hogy ezzel ez a szituáció leküzdhető lenne. Úgyhogy én félek... Hangsúlyozom még egyszer: nem a személyem az érdekes itt a dologban, egy átmeneti időben vezetés nélkül maradjon a Belügyminisztérium, most a választásoktól is eltekintve, nem hiszem, hogy jó dolog lenne. Tehát én úgy érzem, hogy nagyon tisztességesen végeztük eddig a munkát, a jövőben is így fogjuk végezni. S ha már a párttagságra hivatkozott, azt hiszem, mindenki előtt egyértelmű, hogy az MSZP hiteles választásokat akar, mert a nemzet érdeke - a szó lehető legszorosabb értelmében a nemzet érdeke -, hogy a választások hitelesek legyenek, mert csak így lesz hiteles parlament és hiteles kormány. Márpedig ennek az országnak arra van a legnagyobb szüksége, mert ma minden oldalról a szétesés állapotában vagyunk. Lehet, hogy ez szétesés egyesek politikai szándékai szerint való, de hogy a nemzet érdekének nem, az egészen biztos. +++ 1990. március 2., péntek
Vissza »