|
|
|
|
felcím: Választás ,90 főcím: A második forduló tétje
alcím: Írta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján jelentős változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt politikai pártok képviseletévé válik.
Az a válazstási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon sokan megállapították, vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a különböző politikai szrevezetek és választási szakemberek úgy ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE.
Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok százalékarányában részesedjenek a képviselő helyekből. Mindezeket a megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni.
A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalább is a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek létre.
A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg, hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei közötti választásra.
alc. Az első forduló tényei
1./ A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak. Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami 176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171 egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 3.
|
Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre.
A második fordulóban tehát CSAK A HÁROM LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPÓ JELÖLT INDULHAT, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15 százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem.
A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot, a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második fordulóban tehát ELÉG A RELATÍV TÖBBSÉG, hiszen harmadik vagy sokadik fordulót aligha érdemes tartani. Megváltozik az eredményes választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak felének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.
Vagyis a második, az április 8-i fordulóban KIZÁRÓLAG AZ DŐL EL, HOGY KI LESZ AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJE. A leadott szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselő helyeket nem a második, hanem az első forduló töredék szavazatai alapján osztják el.
alc. Amit a választóknak meg kell gondolniuk
Mit kell tehát a választóknak meggondolnia a második fordulóban? Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10-12, vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe jutott. A második fordulóban tehát HÁROM, VAGY LEMONDÁS ESETÉN KÉT JELÖLT KÖZÜL KELL VÁLASZTANI.
Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból, hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a NAGY PÁRTOKNAK KEDVEZ, A KIS PÁRTOK PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ JUTÁSÁT PEDIG AKADÁLYOZZA. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750 ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 4.
|
Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni választókerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlmentből az a szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is.
alc. Az egypártrendszer következménye
Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a szétaprózódottság következménye annak az egypártrendszerű struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL.
Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás elképzelhetetlen.
Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A VILÁGON MINDENÜTT AZ INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK POLITIKAI PROGRAMJUKRA.
A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni. Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek szűkítését, majd megszüntetését. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 5.
|
Valószínű, hogy a választási rendszer egyszerűsítésével együtt a legközelebbi választáson már csökkenteni lehet ezeket a korlátokat is. (MTI-Press)
ág/kgym
A szekesztőségek figyelmébe
A szerző csak a szöveg változtatása nélkül járul hozzá a cikk közléséhez. (MTI-Press)
1990. április 4., szerda 13:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|