 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Választmánya nyilatkozata
(1. rész)
(OS)
|
1990. április 1., vasárnap - A Magyarországi Szociáldemokrata
Párt (Szocdemek) 1990. április 1-én választmányi ülést tartott. Az
ülésen értékelték a párt választási eredményeit, melyek elmaradtak a
hazai és nemzetközi várakozástól. Ezt követően megfogalmazták a
soron következő feladatokat.
Az egypártrendszer 42 éve után Magyarország a teljes
rendszerváltásra szavazott. A választások azt mutatják, hogy a
szociáldemokraták a közvélemény szemében ma is hordozzák az 1948-as
erőszakos pártegyesítés terhét, jóllehet kétharmaduk soha nem
csatlakozott a kommunista párthoz, hanem külső és belső emigrációba
kényszerült. A kampányban nem került kihangsúlyozásra, hogy a
szocdemek 1989. januári újjáalakulásuk óta a rendszerváltásért
politizálnak.
A szociáldemokrácia képviseletére más pártok is igényt tartanak,
így a szocdemeknek nehéz politikai nyomással kellett megbírkózniuk.
Az adott belpolitikai helyzetben bonyolult feladatnak bizonyult
a párt balközép munkáspárt jellegének megjelenítése. Ez ugyanis
egyszerre jelentette a reformkommunista gyakorlattól való
elhatárolódást és a munkavállalók érdekeinek képviseletét. Előbbit a
párt az SZDSZ, Fidesz, Kisgazda, Szocdem úgynevezett kiskoalícióhoz
tartozással, az utóbbit a szakszervezeti nyitással igyekezett
kifejezésre juttatni. A szakszervezeti pluralizmus talaján állva a
szocdem párt kapcsolatot keresett a munkásszolidaritással, a Ligával
és az ágazati szakszervezetekkel.
A szakszervezetekkel való kapcsolat a szocdemek számára
kiemelten fontos, ám csak hosszabb időtávban lehet sikeres.
Az ágazati szakszervezetekkel való kapcsolatfelvétel
eltávolította a szocdemeket a demokratikus ellenzéktől, ugyanakkor a
szakszervezeti vezetőkön keresztül nem nyílt út a munkások és
munkavállalók felé. Ezt érzékelve a párt közvetlenül fordult a
munkavállalókhoz, melynek hatása csak később várható, miután az
életkörülmények romlani fognak és tömeges munkanélküliség
jelentkezhet. A szocdemek tartózkodtak a munkás demagógiától,
megfogalmazták azonban, hogy a rendszerváltás csak is a munkások és
munkavállalók szakszervezeti aktivizálódásával válhat teljessé. A
párt a magántulajdont és a piacgazdaság kiépülését szükségesnek
tartja, de nem az úgynevezett spontán privatizációval. Mert ezt a
gazdasági átmentés eszközének tekinti. A szocdemek elismerik és
támogatják a parasztság jogos igényét a föld magántulajdonára. A
választási kampány egészében e fenti összetett politika, azaz egy
európai munkáspárt vonásai nem kerültek sikeresen a választók elé.
(folyt. köv.)
1990. április 1., vasárnap 20:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|