|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ közleménye a lemásolt kormányprogramról
"A héten több helyen olyan MDF-szórólapok jelentek meg, amelyek a
Magyar Demokrata Fórum kormányprogramjaként lényegében szószerint
ezt a tizenkét pontot tartalmazzák. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórum a
nemzeti többséggel alakít kormányt, akkor...,, kezdődik a szöveg, s
azután még a pontok sorrendjét is megtartja. Egyedül a
sajtószabadság helyreállításánál, a negyedik pontban van eltérés: az
MDF-változat kihagyja a tévé-kuratórium megszüntetéséről szóló
ígéretet.
Valószínűleg egy helyi MDF-szervezet ügyetlenségéről van szó.
Esetleg áprilisi tréfáról. Várjuk a magyarázatot.
Budapest, 1990. április 1.
A Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivői
"
SZER, Földközelben:
Mit kíván az RMDSZ? - pogrom-jóslat Romániából
"A
Ceausescu-rezsim korában a második vonalban elhelyezkedő erők úgy
ragadták magukhoz a hatalmat, hogy a nemzeti kisebbségek
gyakorlatilag semmit sem profitáltak ebből, vagyis a kollektív
jogfosztottság továbbra is a gyakorlati életben realizálódik. A
román értelmiség egy kis, de befolyásos csoportja ugyanis rendkívül
eredményesen szítja napról napra a románság és a magyarság közti
gyülölködést, ami olyan feszültség forrásává vált mára, hogy az egy
szikra hatására robbanáshoz vezethet.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szlovákiai magyarok: újabb küzdelmek előtt - 1.
|
1990. március 5. hétfő (MTI-Panoráma) - ,,Táncoljon a
Csemadokkal, politizáljon velünk,, - adták ki hetykén a jelszót a
csehszlovákiai ,,gyengéd,, forradalom hevületében a Független Magyar
Kezdeményezés szellemi létrehozói. Közülük talán a legismertebb,
Grendel Lajos író, idén februárban már önkritikát gyakorolt, és
elvetette ezt a frappánsnak tűnő szlogent, amely nemcsak mélységesen
sérti a népi kultúra és a hagyományok felvállalóit, hanem politikai
iránytűnek is alkalmatlan. Márpedig ez utóbbira nagy szükség volna,
hiszen legfőbb ideje a több mint 600 ezres szlovákiai magyarság
közéleti tájékozódásának és megszerveződésének.
A kommunista állampárti diktatúra felszámolása után, néhány hónapon belül Csehszlovákia is elérkezik a szabad választásokhoz. A tét a demokratikus társadalom megteremtése. A teljes siker azonban egyelőre kétséges - jórészt azért, mert a magyar nemzeti kisebbség képviselői egyáltalán nem tartják demokratikusnak magát a választási törvényt. A szabály látszólag igazságos, mivel egységesen kirostálja a politikai életből a jelentéktelennek minősített pártokat és mozgalmakat, olymódon, hogy a jelentéktelenség határvonalát 5 százalékos szavazataránynál húzza meg.
Csakhogy a nemzeti kisebbségek számára az egyenlő elbánás elve - paradox módon - lényegében hátrányos megkülönböztetést jelent, hiszen ha számaránya nagyon eltörpül a többségi nemzet létszámához képest, akkor kihullik azon a bizonyos rostán, és elesik a megfelelő képviselet jogától. A kisebbségek, ahhoz, hogy egyenjogúnak érezzék magukat, mindig kedvezményeket igényelnek - például azt, hogy őket vegyék ki a rideg 5 százalékos szabály alól, hogy pusztán e szabály miatt ne maradjanak teljesen szószóló nélkül. Amikor a minap a csehszlovák szövetségi gyűlésben döntöttek a választójogi törvényről, akkor ezt a megfontolást teljesen figyelmen kívül hagyták.
Ami a prágai parlament padsoraiból ezzel kapcsolatban elhangzott, az stílusjegyeiben csak igen szerény mértékben tükrözi a Szlovákia-szerte tapasztalható, éledő magyarellenességet. Eddig az állampárt intézményesen valósította meg a nacionalista politikát, és hivatalból sorvasztotta a szlovákiai magyar kultúra és oktatás ügyét, de közben mindezt elrejtette, letagadta és a jelszavak világában ellenkező színűre festette. Most viszont a kötöttségek alól felszabaduló állampolgár szabadon kifejtheti véleményét. Még akkor is, ha ez a vélemény nem több, mint a bizalmatlanság és türelmetlenség iskolájában belésulykolt nemzeti előítéletek összessége. (folyt.)
1990. március 5., hétfő 11:06
|
Vissza »
|
|
Szlovákiai magyarok: újabb küzdelmek előtt - 2.
|
Tavaly novemberben Pozsonyban kart-karba öltve alakult meg a szlovákok Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) nevű mozgalma, valamint a Független Magyar Kezdeményezés (FMK). Mindkettő a polgári demokrácia szabadelvű értékeit vallja, és ennek szellemében fogalmazódott meg közös kisebbségi nyilatkozatuk is. Ez az európai szintű állásfoglalás azonban valahogy nem akar érvényesülni a gyakorlatban.
Közben ugyanis nemcsak létrejöttek, hanem meg is izmosodtak azok a szlovák pártok, amelyek nevükben ugyan demokratikusak, lényegük azonban a legjobb esetben is ,,erősen hazafiasként,, minősíthető. Ezek legnagyobbika, a Ján Carnogursky szövetségi miniszterelnök-helyettes vezette Kereszténydemokrata Mozgalom, állítólag 40 százalékra is számíthat Szlovákiában.
Miközben a szlovákság körében folyt a VPN visszaszorítása, az FMK alapos tisztogató hadműveletet hajtott végre a helyi magyar közéletben. Különös hevességgel támadta kezdetben a Csemadokot - azt az intézményt, amelynek révén az állampárt igyekezett ugyan a népitáncra korlátozni a magyarság szlovákiai közéletét, de amely - megalázó kompromisszumok mellett - mindig túlnőtt saját eredeti rendeltetésén.
Az FMK elutasította az ,,összmagyar párt,, szervezésének gondolatát, s a nemzetiségi gondok leküzdésének lehetséges eszközeként is a radikális rendszerváltást, a demokrácia kiépítését jelölte meg. Derűlátását azonban óhatatlanul mérsékli, hogy a VPN, amely ehhez partner lehetne, meggyengült.
Az elmúlt hetekben újabb magyar politikai mozgalom kezdte bontogatni szárnyait: az Együttélés. Duray Miklós, a magyar kisebbség egykori jogvédő bizottságának börtönjárt vezetője, jelenlegi parlamenti képviselő szervezi, a Csemadok támogatásával. Ez a mozgalom küzdeni kíván - belföldön és külföldön is - a szlovák ,,nemzetállami eszme,, ellen konkrétan, s a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért általában. Az Együttélés számít az ország többi nemzeti kisebbségének - a ruténeknek, a lengyeleknek - a bekapcsolódására, s ebből az következik, hogy az Együttélés aligha tekinthető egy későbbi ,,magyar párt,, csírájának.
Van tehát egy demokratikus rendszert akaró FMK, s van egy nemzeti kisebbségeket előtérbe helyező Együttélés. A kettő nem okvetlenül zárja ki egymást, de az FMK - saját nyilatkozatai szerint - egyelőre nem nagyon érti, miért kellett létrehozni az Együttélést. A Csemadok március 9-10-i Közgyűlése talán hozzásegíthet a nézetek tisztázásához. +++
Kárpáti János, MTI-Panoráma
1990. március 5., hétfő 11:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|