 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
 |
,,Magyar kölcsön,, - a bizottság közleménye (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti
Brüsszel, 1990. március 30. péntek (MTI-TUD) - Az Európai
Közösség bizottsága a ,,magyar kölcsön,, aláírásával kapcsolatban
pénteken kiadott közleményében bejelenti, hogy a 870 millió ECU-s
kölcsön első, 350 millió ECU összegű részletét az elkövetkező
napokban átutalják. A kölcsön célját a közösség abban határozza
meg, hogy lehetővé tegye Magyarország számára annak a
strukturális kiigazítási és reform programnak folytatását a
lehető legjobb körülmények között, amely az európai
piacgazdaságokhoz közelíti.
A közlemény idézi Henning Christophersennek, a közösség
bizottsága alelnökének nyilatkozatából, amely kiemeli a
segítségnyújtás gyorsaságát és azt, hogy ezzel a bizottság a
magyar reform sikerére teszi a tétet, kifejezésre juttatja
bizalmát a magyar politikai és gazdasági vezetők abbeli
eltökéltségét illetően, hogy sikerre viszik országuk politikai
reformját és gazdasági talpraállását.
A brüsszeli közlemény emlékeztet a kölcsönművelet hátterére.
Kiemeli, hogy július 14-én, a párizsi csúcsértekezletén a
hét vezető tőkés ország állam és kormányfői a közösség
bizottságát kérték fel a lengyel és magyar reformokat támogatni
kívánó országok erőfeszítéseinek összehangolására. A két ország
előtt álló gazdasági és pénzügyi problémák rendkívül eltérőek
voltak. Magyarország úttörő szerepet játszott a gazdasági
reformok terén, de jelentős külföldi adósságot halmozott fel,
ugyanakkor megőrízte pontosan fizető adósként szerzett
reputációját.
Az elmúlt esztendőben, áll a kölcsönnel kapcsolatos
közleményben, Magyarország fizetési mérlege romlott, mielőtt még
a kiigazító lépésekre sor kerülhetett volna. Ezen túlmenően a
gazdasági átalakítás várható felgyorsulása előre láthatóvá tette,
hogy az országra újabb fizetési kötelezettségek várnak majd.
Magyarország ebben a helyzetben 1989 november 15-én hivatalosan
kérte az Európai Gazdasági Közösség segítségét, s a közösség
gyorsan válaszolt erre: azt az elvi döntést, hogy amint
Magyarország megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal, a közösség
kölcsönt nyújt számára, a strasbourgi csúcsértekezletén hozták
meg (december 8-9). (folyt.)
1990. március 30., péntek 15:04
|
Vissza »
|
|
,,Magyar kölcsön,, - a bizottság közleménye (2.rész)
|
A kölcsön bizonyos feltételekkel párosul. Az első részlet
folyósítását a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap közötti
megállapodástól tette függővé a közösség. Ezt a megállapodást
március 14-én jóváhagyta a Valutaalap igazgatótanácsa. A további
feltételek azt szolgálják, hogy a kölcsönnel a strukturális
kiigazítást és az ország számára elengedhetetlen gazdasági
reformokat támogassák. A közösség továbbra is kapcsolatban marad a
Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és a magánhitelezőkkel,
amelyeknek folytatniok kell Magyarország irányában tett
erőfeszítéseiket, hangoztatja a közösség közleménye, amely végül
utal arra, hogy a Tizenkettek a Magyarország reformját támogató mind
a 24 országot meghívtak a második és harmadik részletéhez való
csatlakozásra, és jelenleg várják a válaszokat.
A kölcsön jelenleg a 24 országból csak az Európai Közösséget
alkotó 12 állam közös művelete.+++
1990. március 30., péntek 15:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|