|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését, mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5. paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú. A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket. Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt megváltoztatta véleményét. Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben. Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|