|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
|
A tömegtájékoztatás nagy hiányoságai
|
------------------------------------ München, 1989. november 11. (SZER, Magyar híradó) - Bármilyen örvendetesen kibővült a tájékoztatás tömege Magyarországon, van néhány kérdés, amely körül meglepő, vagy talán nem is meglepő hiányok mutatkoznak - erre mutat rá Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének ismert vezető személyisége: - Az elmúlt korszak terhes örökségéről sokat beszélünk, de van egy-két olyan szempont, amiről az ember hajlamos is megfeledkezni. Például az, hogy a cenzúra nem pusztán a magyar sajtó és a magyar tömegkommunikáció erkölcsi nívóját tette tönkre, hanem tapasztalhatjuk minden nap, hogy a magyar sajtónak és tömegkommunikációnak hiányzik a kellő szakmai, professzionális színvonala is, amiben - azt gondolom - nem az újságírók a ludasok, hanem azok a körülmények, amelyek a demokratikus, vagy nyugati értelemben vett modern újságíró tipusát Magyarországon nem alakították ki. Ebben az egyik legfontosabb példának azt tartom, hogy miként kezelik a magyar médiák és a magyar újságok a mai magyar belpolitika két döntő fontosságú fejleményét. Az egyik ilyen fejlemény a Magyar Szocialista Párt kudarca, a másik ilyen fejlemény pedig a négy emlékezetes kérdésben kiírt népszavazás. Mind a két dologról megjelentek interjúk érdekeltekkel, a dologban elfogult, elkötelezett emberekkel, de nem akadt olyan magyar újságíró, aki egy komoly elemzésre vállalkozott volna, aki megpróbálta volna pártatlanul tájékoztatni az olvasókat arról, hogy két dolog van, mi minden forog kockán. A Magyar Szocialista Párt kudarca, hogy egy tömegpártként újjá szervezi önmagát, egy olyan döntő jelentőségű esemény a jelenkori magyar történelemben, ami talán csak 1956-hoz hasonlítható. Akkor is forradalomban omlott össze a kommunista párt percek alatt, most pedig békés körülmények között derül ki, hogy annak a mérsékelt reformerségnek, amelyet Nyers Rezső és Pozsgay Imre pártja képvisel, nincsenek igazán hívei az országban. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|